Tételes áfabevallás: túl alacsony az összeghatár, ötszöröse lenne jó

Megosztás Tetszik

Komoly adminisztrációs többletterhet ró a mikro- és kisvállalkozásokra, hogy jövőre a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az áfa-adatszolgáltatás összeghatára – véli a Minősített Könyvelők Egyesülete. Az érdekképviselet ötszázezer forintos adatszolgáltatási határt javasol.

Eddig egymillió forint fölötti áfaösszegről kellett tételesen adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. A jövő júliustól hatályos törvény szerint azonban ennek tizedéről, azaz százezer forintról. Ez olyan alacsony összeg, hogy az informatikai beszerzésektől kezdve a kereskedelmi üzleteken át túl sok minden eshet bele – magyarázza Nagy-Horváth Katalin, a Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke.

Ha például egy áfaköteles egyéni vállalkozó nagyobb értékű, félmilliós laptopot vásárol, akkor arról is jelentenie kell a NAV-nak. Ráadásul egy adott időszakban kell megvizsgálni az adott partnertől származó beszerzéseket. Egy könyvelőiroda által nyújtott szolgáltatás, komolyabb tanácsadás vagy tréning, sőt szállodai szolgáltatás is bőven túllépheti a százezres áfahatárt – sorolja a példákat az alelnök.

Nagy-Horváth Katalin szerint a százezer forintos határ kritikusan alacsony szint, ami amellett, hogy adminisztrációs túlterhelést jelent, nem segíti a jogalkotó célkitűzéseit. A feketegazdaság elleni fellépést az szolgálná,  ha az adóhatóság össze tudná vetni a két partner bevallását, és így fény derülne az esetleges visszaélésekre. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy ilyen sűrűségű adatszolgáltatás csak olyan mértékű elcsúszásokat okozhat, amelyet nagyon nehéz lesz összefésülni. Ráadásul a NAV feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazt kaphat.

Fontos, hogy a vállalkozások alkalmassá tegyék a számlázó szoftvereket arra, hogy megfelelően tudjanak adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. Az online rendszerű, gépi számlákkal még nem is lehet probléma, ha létrejön a pénztárgépekhez hasonló online adatszolgáltatás – vélekedik Nagy-Horváth Katalin, ugyanakkor továbbra is ott vannak a kézi számlatömbök. Ezeken is fel kellene tüntetni a vevő adószámát is. Képzeljük el, hogy egy bútor- vagy épületgépészeti áruházban állunk a pénztárnál, áll a sor és még be kell diktálni az adószámot is, amit ha véletlenül elírnak, akkor már probléma lehet.

További gond adódhat a pénztárgéphasználatra kötelezettekkel. A hazai kisvállalkozók jelenlegi gyakorlata, hogy a pénztárgépet üzemeltetők beütik a forgalmat a gépbe, majd kiállítanak kézzel egy számlát. A számlával az esetek többségében a könyvelő nem is találkozik, hiszen a napi pénztárzárások alapján vallja be az áfát. Mostantól azonban gyakorlatilag az egész adott időszaki számlatömböt végig kellene nézni és átvizsgálni, hogy van-e olyan vevő, akivel átlépték a százezres áfahatárt. Ha valaki mulaszt, hibázik, vagy téved, akkor pedig jön a bírság.

Nagy-Horváth Katalin szerint, ha a szabályozás életbe lép, “nagyon zűrös lesz a helyzet”. Úgy véli, hogy ötszázezer forintos áfa-adatszolgáltatási határ életszerűbb lenne, ráadásul átláthatóbb helyzetet teremtene. Tapasztalatai szerint ötszázezer forint áfa olyan összeghatár, amely nem róna túlzott mértékű adminisztrációs terheket a kisvállalkozásokra. Bízik benne, hogy a jogalkotók módosítják törvényt.