98 találat a(z) osztalékadó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság 2014. 03. 01-től a kisadózást szeretné választani. 2014. 01-02. hónapról milyen határidőre, és milyen bevallást kell elkészíteni? A 3 év alatt egyenlő részletekben megfizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó évközbeni váltás esetén mikor esedékes? A Bb. nagyösszegű állampapírral rendelkezik, amely a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök (181) között szerepel. Az éves kamat minden évben növeli a társasági adóalapot. A kamatot soha nem veszik ki. Egy évig a forgóeszközök között (372), mint értékpapír szerepel. Évvégén átsoroljuk a befektetett pénzügyi eszközök közé. A társaság 2014. évben az összes állampapírt értékesíti a társaság tagjai felé. A kérdésem, az, hogy mennyi lesz az adóalap abban az esetben, ha például 1000 egység volt az állampapír beszerzési értéke, az évek során felhalmozódott kamat 380 egység, 2013. december 31-én 1380 egység. Mikor jár jobban, ha, mint társasági adóalanyként, vagy kisadózóként értékesít? Köszönöm. Tisztelettel. P. Mária

Kérdés

2010. július 1-je óta működik kétfős kft.-nk, melyben tulajdonosok vagyunk, s munkával is résztveszünk a vállalkozásban. Szeretnénk a 2010-2011-2012-2013. évekre a nyereség utáni osztalékot/nyereségtartalékot kivenni 2014-ben (vagy még 2013-ban kellene?). Kérdésem az, hogy minden évre ugyanaz-e az osztalékfelosztás után fizetendő eho és szja összege, vagy az azévi jogszabálynak megfelelően kell az osztalékot /nyereségtartalék-kivétet leadózni? (Tudomásom szerint a 2010. és 2011. évben magasabb volt a nyereség/osztalék utáni fizetendő szja.) További kérdésem: a 2013. évi mérlegben kell közölni a nyereségek felosztását a mérlegbeszámolóban? Azt például 2014-ben bármikor kivehetjük, s akkor adózzuk le (következő hónap 12-ig?) Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Magyarországon bejegyzett és működő társaság a 2012. évi beszámolójában az adózott eredményből osztalékot fizetést állít be.. Az anyacég Szlovákiában bejegyzett társasság.Kérdésem: Az osztalék kifizetésekor a kifizető magyar társaságot terheli-e valamilyen adó?

Cikk

A tőkepiacról származó jövedelmeket kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség-adó terheli. Előbbi kettőt alapesetben a kifizetőhely vonja le, utóbbit – ha tőzsdei ügyletről van szó - a magánszemélyeknek az adóbevallásban kell feltüntetni és megfizetni. A figyelembe veendő legfontosabb szabályokról Farkas Yvettet, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettesét kérdezte az Ecoline.

Cikk

A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de ezt túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták. A részvényeseknek ezek után vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy önellenőrzés keretében kifizetni a majd négyszeres adókülönbözetet. Megkérdeztük, mit szól mindehhez a Magyar Telekom és mit gondol erről az APEH. A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták.

Cikk

Időről időre előkerül az adóamnesztia ötlete. A kilencvenes évek végén a társadalombiztosítási járulék-hátralék rendezésére hirdettek egyfajta következményjavítást, nemrég a házipénztárban nyugvó pénzek előcsalogatására alkalmaztak ilyet – mérsékelt sikerrel. A nyáron a Nemzeti Adószabadság Programjában olvashattunk hasonló elképzelést. Most az igencsak hektikus adótörvénykezési időszakban vetődött fel többféle ötlet. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy kihirdetett törvény is lett belőlük. A 2008. évi LXXXI. törvény háromféle segítséget is ad az eddig nem, vagy alig adózott jövedelmek kifehérítésére. Lássuk, melyek ezek!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadozó – EU-ba számlázás

Bunna Erika

adótanácsadó

Alanyi adómentes EU-s magánszemély részére nyújtott szolgáltatás

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink