Egy katás bt. beltagja fizeti az 50 000 forint katát. A beltag ezzel mindenféle adót kivált. A kültag nem katás. Megszűnéskor a kültagnak van valamiféle adókötelezettsége (szja, osztalékadó)? Megszűnéskor nyitó egyenleg készül és ott lehet, hogy lesz eredménytartalék. Ez lesz az osztalékadó alapja, vagy az éves katabevétel bizonyos százaléka? A kültag egyébként nem vesz fel jövedelmet, mert nem működik közre. A beltag veszi fel a katabevételt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a katára áttérő ügyvédi irodának, amely kettős könyvelésről bevételi nyilvántartásra tér át, meg kell- fizetnie az osztalékadót kiváltó adót? Köszönet a válaszért.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Amennyiben egy ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttér a kata adózás alá, és megfizeti az osztalékadót kiváltó adót, illetve a katás időszaka alatt fizeti a tételes és százalékos adót, úgy ha később visszatér a társasági adó hatálya alá és megszűnik, akkor az áttérést megelőző időszakra felgyűlt eredménytartalék és a kata alatt képződött "eredménytartalék" után kell-e még fizetnie osztalékadót? Vagy ez lesz a tag adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összeg, amire a katatörvény 26. § (6) és (7) bekezdései vonatkoznak? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Személyi jövedelemadó elszámolással kapcsolatban kérdeznék. Adott egy egyéni vállalkozó, aki nyereséges az adóév során. Nyereségadójával elszámolhat e a következőképp: Élne a fejlesztési tartalék képzésének lehetőségével (nyereségének a felét tartalékolná a későbbi fejlesztésre), ez után megállapítaná a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Majd az osztalékadó-alap meghatározása előtt adózás utáni csökkentő tételként figyelembe venné a kizárólag üzemi célt szolgáló 2017-ben beszerzett 2017-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értékét. Megteheti-e a kettőt együtt? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
A francia kormány csütörtöki ülésén elfogadta 320 nagyvállalat nyereségadójának rendkívüli megemelését 2017-re, hogy a jövő évi államháztartási hiány a GDP-arányosan három százalék alatt maradjon.
Tisztelt Adózóna! Egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított kft. tagi hitelből megemelte a jegyzett tőkéjét 50 millió forintra. Amennyiben a tagok elhatározzák, hogy leszállítják a tőkéjüket 10 millió forintra, annak milyen adó- és illetékvonzata van? Még hozzá kell tenni, hogy a cégnek van 40 millió forint eredménytartaléka. Kötelező-e az arányos eredménytartalék után a jegyzett tőke leszállításakor az osztalékadót kifizetni? Üdv.: Fix Kft.
Magyarországi székhelyű kft.-nek olasz magánszemély tulajdonosai szeretnének osztalékot felvenni. Az olasz magánszemélyeknek Magyarországon nincs állandó lakóhelyük és tartózkodási helyük. Tudomásom szerint a két ország között van egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére. Azt szeretném megtudni, hogy a kivett osztalékot hány százalékos adó terheli, kell-e utána egészségügyi hozzájárulást fizetni, és ezeket Magyarországon vagy Olaszországban kell bevallani és befizetni? Mennyiben változtat a dolgon, ha van magyarországi lakóhelyük?
Tisztelt Szakértő! Katára való áttéréskor az osztalék utáni adót kiváltó adót az éves beszámolóban hol kell szerepeltetni (egyáltalán kell-e)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett 500 ezer forint értékben. 2016-ban megszűnt a vállalkozás. Kérdésem az lenne, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik ezen összeg után, mivel nem használta fel ezt az összeget? Fizetnie kell az összeg után a vállalkozói jövedelemadót késedelmi pótlékkal növelten, és még vállalkozói osztalékadót, plusz ehót is?
Egy bt. 2017. január 1-jétől katás. Megfizette a társasági adót. Kell fizetnie 16% osztalékadót (3 év alatt egyenlő részletekben)? A megadózott adóalapot a tulajdonosok kivehetik-e, kell-e fizetnie ehot?
Tisztelt Szakértő! Közösségen belüli (németországi) tőzsdei cégtől kapott osztalék során a német fél túlvonta kifizetőként az adót, amelyről igazolást állított ki a számlavezető magyar pénzintézet. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint nem vonhatott volna le annyi adót, amennyit levont. Kérdésem az lenne, hogy az ilyen túlvont adó visszaigénylésének mi a menete, hogyan történik a visszaigénylés? Köszönettel
Katás bt. beltagja főállásban dolgozik, kültagja mellékfoglalkozásként. A társasági szerződésben 50-50 százalékban részesül a jövedelemből a beltag és a kültag. A kültag szülni fog, adót (katát) nem kell fizetnie, viszont a bevételi értékhatárt sem kell ebben az esetben csökkenteni. Osztalékadó-köteles lesz a jövedelme a szülési szabadságra menő tagnak? Jól gondolom? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft.-nek a tulajdonosa két osztrák társaság. A magyar kft. osztalékot fizetne a 2016-os év eredménye alapján a tulajdonos társaságoknak. Kérdésünk az, hogy szükséges-e a kft.-nek Magyarországon az osztalék után adót levonni vagy a megállapított osztalékot teljes egészében kifizetheti az osztrák társaságoknak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Simonné
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték