93 találat a(z) osztalékadó cimkére
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított kft. tagi hitelből megemelte a jegyzett tőkéjét 50 millió forintra. Amennyiben a tagok elhatározzák, hogy leszállítják a tőkéjüket 10 millió forintra, annak milyen adó- és illetékvonzata van? Még hozzá kell tenni, hogy a cégnek van 40 millió forint eredménytartaléka. Kötelező-e az arányos eredménytartalék után a jegyzett tőke leszállításakor az osztalékadót kifizetni? Üdv.: Fix Kft.
Olasz magánszemély osztaléka magyarországi kft.-ből
Kérdés
Magyarországi székhelyű kft.-nek olasz magánszemély tulajdonosai szeretnének osztalékot felvenni. Az olasz magánszemélyeknek Magyarországon nincs állandó lakóhelyük és tartózkodási helyük. Tudomásom szerint a két ország között van egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére. Azt szeretném megtudni, hogy a kivett osztalékot hány százalékos adó terheli, kell-e utána egészségügyi hozzájárulást fizetni, és ezeket Magyarországon vagy Olaszországban kell bevallani és befizetni? Mennyiben változtat a dolgon, ha van magyarországi lakóhelyük?
Osztalék utáni adót kiváltó adó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katára való áttéréskor az osztalék utáni adót kiváltó adót az éves beszámolóban hol kell szerepeltetni (egyáltalán kell-e)? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó fel nem használt fejesztési tartaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2013-ban fejlesztési tartalékot képzett 500 ezer forint értékben. 2016-ban megszűnt a vállalkozás. Kérdésem az lenne, hogy milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik ezen összeg után, mivel nem használta fel ezt az összeget? Fizetnie kell az összeg után a vállalkozói jövedelemadót késedelmi pótlékkal növelten, és még vállalkozói osztalékadót, plusz ehót is?
Bt. átlép katába
Kérdés
Egy bt. 2017. január 1-jétől katás. Megfizette a társasági adót. Kell fizetnie 16% osztalékadót (3 év alatt egyenlő részletekben)? A megadózott adóalapot a tulajdonosok kivehetik-e, kell-e fizetnie ehot?
Német tőzsdei cég osztalékadó-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közösségen belüli (németországi) tőzsdei cégtől kapott osztalék során a német fél túlvonta kifizetőként az adót, amelyről igazolást állított ki a számlavezető magyar pénzintézet. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint nem vonhatott volna le annyi adót, amennyit levont. Kérdésem az lenne, hogy az ilyen túlvont adó visszaigénylésének mi a menete, hogyan történik a visszaigénylés? Köszönettel
Katás bt. kültagja szülni megy
Kérdés
Katás bt. beltagja főállásban dolgozik, kültagja mellékfoglalkozásként. A társasági szerződésben 50-50 százalékban részesül a jövedelemből a beltag és a kültag. A kültag szülni fog, adót (katát) nem kell fizetnie, viszont a bevételi értékhatárt sem kell ebben az esetben csökkenteni. Osztalékadó-köteles lesz a jövedelme a szülési szabadságra menő tagnak? Jól gondolom? Előre is köszönöm a válaszát.
Osztalékadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft.-nek a tulajdonosa két osztrák társaság. A magyar kft. osztalékot fizetne a 2016-os év eredménye alapján a tulajdonos társaságoknak. Kérdésünk az, hogy szükséges-e a kft.-nek Magyarországon az osztalék után adót levonni vagy a megállapított osztalékot teljes egészében kifizetheti az osztrák társaságoknak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Simonné
Itt a NAV tájékoztatója az evatörvény változásairól
Cikk
Több ponton változott az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény, a módosítások jellemzően a jogszabályi rendelkezések pontosítását szolgálják.
Adó vagy illeték?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?
Osztalékadót kiváltó adó-, eredménytartalék-megszűnés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. évi beszámoló alapján a bt.-nek eredménytartalékban még taós időszakból 8 millió forintja van. A 2016. évi vesztesége (evás) -1000 eFt. Az eszközök nettó értéke 1000 eFt, mennyi osztalékadót kiváltó adót fizet? 2017.01.01-től áttér katára, ahol bevételi nyilvántartást vezet. A bt. jövője bizonytalan. Amennyiben végelszámolással szeretnének megszűnni 2017. év végén, akkor megszűnik a kata adóalanyiság, és a társasági adó alá kerül ismét "V. A" alatt jelzéssel. Mi történik az eredménytartalékkal? "Cipelik tovább"? Úgy gondolom, nem, hiszen az már leadózott vagyon. Vagy ismét meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t és 14 százalékos ehót, ha osztalékként kiveszik az eredménytartalékot? Nyitómérlegben mit kell szerepeltetni az eredménytartalékban? Másik kérdésünk, hogy szükséges-e könyvvizsgálat a nyitáshoz? Ennek van határideje? Segítő válaszát köszönjük.
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi
Osztalékadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű kft. osztalékot szeretne fizetni 2015. évre az adózott eredményből az egyedüli tulajdonosának, aki szintén egy magyar székhelyű kft. Kérdésem a következő lenne: kell-e osztalékadót fizetni, és, ha igen, milyen mértékűt? A tulajdonosnak, aki kapja az osztalékot, van-e közteher-fizetési kötelezettsége? Vagy csak le kell könyvelni kötelezettségként a tulajdonossal szemben, a mérlegbe beállítani, és a határozatot elkészíteni az eredmény felhasználásáról? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Zsuzsa
Elhunyt személy osztaléka
Kérdés
Társaság tagjai a 2014. év mérlegének elfogadásakor osztalékfizetésről határoztak, mely nem került ifizetésre. Az egyik tulajdonos 2015. évben elhunyt, a részére járó jóváhagyott osztalék összegét ügyvédi letétbe helyezték. A hagyatéki eljárás lezárása után (3 kiskorú gyermek és a feleség az örökösök) miként kell adózniuk? Úgy tudom, hogy az adót akkor kell fizetni, ha a jövedelem is kifizetésre került. Mi a helyzet a kiskorúak örökségével?
Svájci cég osztaléka
Kérdés
Svájci cég a tulajdonosa egy Magyarországon működő kft.-nek. A vállalkozás a 2015. év után osztalékot hagyott jóvá, amit 2016-ban fizetnek ki a svájci cégnek. Kell-e ezután adóznia Magyarországon? Van-e a magyar cégnek egyéb kötelezettsége az osztalékfizetéssel kapcsolatban?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
