99 találat a(z) osztalékadó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2016. évi beszámoló alapján a bt.-nek eredménytartalékban még taós időszakból 8 millió forintja van. A 2016. évi vesztesége (evás) -1000 eFt. Az eszközök nettó értéke 1000 eFt, mennyi osztalékadót kiváltó adót fizet? 2017.01.01-től áttér katára, ahol bevételi nyilvántartást vezet. A bt. jövője bizonytalan. Amennyiben végelszámolással szeretnének megszűnni 2017. év végén, akkor megszűnik a kata adóalanyiság, és a társasági adó alá kerül ismét "V. A" alatt jelzéssel. Mi történik az eredménytartalékkal? "Cipelik tovább"? Úgy gondolom, nem, hiszen az már leadózott vagyon. Vagy ismét meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t és 14 százalékos ehót, ha osztalékként kiveszik az eredménytartalékot? Nyitómérlegben mit kell szerepeltetni az eredménytartalékban? Másik kérdésünk, hogy szükséges-e könyvvizsgálat a nyitáshoz? Ennek van határideje? Segítő válaszát köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű kft. osztalékot szeretne fizetni 2015. évre az adózott eredményből az egyedüli tulajdonosának, aki szintén egy magyar székhelyű kft. Kérdésem a következő lenne: kell-e osztalékadót fizetni, és, ha igen, milyen mértékűt? A tulajdonosnak, aki kapja az osztalékot, van-e közteher-fizetési kötelezettsége? Vagy csak le kell könyvelni kötelezettségként a tulajdonossal szemben, a mérlegbe beállítani, és a határozatot elkészíteni az eredmény felhasználásáról? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Zsuzsa

Kérdés

Társaság tagjai a 2014. év mérlegének elfogadásakor osztalékfizetésről határoztak, mely nem került ifizetésre. Az egyik tulajdonos 2015. évben elhunyt, a részére járó jóváhagyott osztalék összegét ügyvédi letétbe helyezték. A hagyatéki eljárás lezárása után (3 kiskorú gyermek és a feleség az örökösök) miként kell adózniuk? Úgy tudom, hogy az adót akkor kell fizetni, ha a jövedelem is kifizetésre került. Mi a helyzet a kiskorúak örökségével?

Kérdés

Svájci cég a tulajdonosa egy Magyarországon működő kft.-nek. A vállalkozás a 2015. év után osztalékot hagyott jóvá, amit 2016-ban fizetnek ki a svájci cégnek. Kell-e ezután adóznia Magyarországon? Van-e a magyar cégnek egyéb kötelezettsége az osztalékfizetéssel kapcsolatban?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: a cég a 2015. évi nyereségét a 2016 márciusában megtartott taggyűlésen hagyta jóvá osztalékként való kifizetésre. Mikor kell bevallani ezt az osztalékot? A 2015. vagy a 2016. évi adózást kell figyelembe venni ez ügyben? Osztalékelőleget nem fizettek. Eredménytartalékuk van az előző évekről, de ahhoz nem akarnak nyúlni, csak a 2015. évi eredményt szeretnék kifizetni. Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy egy kft. 2014-ben osztalék kifizetéséről döntött, de a kifizetés csak 2015-ben és 2016-ban történik meg. Ebben az esetben 2016-ban 15 vagy 16 százalék szja-t kell levonni a kifizetett osztalékból? Illetve még egy törvényi hivatkozást is kérnék, hogy ez hol található meg. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Megköszönve gyors válaszát, még mindig kérdezném, hogy – ha jól értem válaszát –, két helyen kellene adóznia? Köszönettel: N

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell adóznia Magyarországon szerzett osztalékból annak a magánszemélynek, akinek van román illetőségi igazolása, A1 nyomtatványa (egyezmény szintén), aki magyarországi kft.-ből részesül osztalékjövedelemben? Gyors válaszát tisztelettel megköszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy 2004. évtől evás kft., amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Az evás kft.-nek az eredménytartaléka két részre oszlik, van olyan eredménytartalék, ami az evás időszak előtt (2004. év előtt) keletkezett, és van olyan eredménytartalék is, ami az evás időszak alatt. 2016. január 1-jétől életbe lépett az osztalékra vonatkozó új szabályozás, azaz az osztalékkifizetés alapja az előző év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék. Viszont van úgynevezett osztalékfizetési sorrend, ami miatt a legkorábban keletkezett eredménytartalékot kell legelőször osztalékfizetéshez felhasználni. 2016. évben a 2015. évi elfogadott beszámoló alapján osztalékelőleget szeretnének a tagok felvenni. Az lenne a kérdésem, hogy az osztalékelőleg után kell-e szja-t fizetni, tekintettel arra, hogy van olyan eredménytartalék, ami az evás időszak előtt keletkezett, és emiatt adóköteles? További kérdésem még az, hogy a tárgyévi, nem adóköteles, azaz a 2016. évi evás időszak alatt keletkezett eredményéhez csak úgy tud hozzájutni, ha az összes evás időszak előtti eredménytartalékot leadózta?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozó számítógépet vásárolt és aktivált 150 ezer forint értéken. Kérdésem a következő: mivel a tárgyi eszköz 200 ezer forint érték alatt van, így is igénybe vehető a kisvállalkozói kedvezmény, valamint az osztalékadónál is csökkentő tételként figyelembe vehető az összeg? Köszönöm. Üdv. Tislérné

Kérdés

2014. évre járó osztalék halálozás miatt csak 2016-ban lett kifizetve. Osztalékot terhelő levonás: 15 % szja és 14 % eho? A 2016. évi adóbevallásban kell szerepelnie az összegnek?

Kérdés

A 2015-ös szja-bevallásban az osztalékalap adóját a NAV abevjava programja 16 százalékkal számolja. Úgy gondolom, hogy az osztalék az egyéni vállalkozónál is 2016-os kifizetés, a január 1-jétől hatályos szja-törvény pedig nem tartalmaz erre vonatkozó átmeneti rendelkezést. Rosszul gondolom, hogy az osztalékalap adóját 15 százalékos adómértékkel kellene bevallani és befizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mellékállású egyéni vállalkozó az előző évek adóbevallásaiban tévesen a vállalkozói kivét sorában szerepeltette a nyereség összegét. Önellenőrzéssel ezt módosíthatja? A vállalkozói kivét nulla forint lenne, s a jövedelem után megállapítaná a vállalkozói szja-t és az osztalékadót.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás, a felújítás lelakása

Lepsényi Mária

adószakértő

Ajándékba kapott ingó dolog értékesítése

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink