93 találat a(z) osztalékadó cimkére

Külföldön élő személy osztalékadója Kérdés

Külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon kft.-ben tag. Osztalékot kap. Milyen adót kell levonni az osztaléka után? Jövedelme külföldön van, ott adózik, ott fizeti a társadalombiztosítást is.

Külföldi magánszemélynek fizetett osztalék utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy magyar zrt. osztalékot fizetne év végén a 2014. évi nyereség után külföldi magánszemély részvényesének. Kell-e levonni tőle adót vagy ehót? Adózik-e Magyarországon, hogyha ő egyébként nem kötődik Magyarországhoz, nem él itt életvitelszerűen, nincs adóazonosítója, se TAJ-száma? Be kell-e őt vallani a 08-as bevalláson? Várom válaszát. Köszönettel.

Osztalék utáni adó offshore cég részére Kérdés

Egy ciprusi offshore cég tulajdonosának részére járó osztalék kifizetésekor terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség a kft.-t? Természetesen a 10 százalék társasági adót megfizeti (ebben az adósávban van). Köszönöm: Mikro

Jócskán csökkentenék az áfát a csalások visszaszorítása érdekében és eltörölnék az osztalékadót is Romániában Cikk

A jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa) és eltörölné az osztalékadót a román kormány jövőre - jelentette be Victor Ponta miniszterelnök szerdán.

Áttérés katára Kérdés

Egy bt. 2015. 01. 01-től katás szeretne lenni, és a beszámolójában a következő adatok szerepelnek: Tárgyi eszköz (nem apportból) 463 ezer forint, pénzeszközök 1 millió 830 ezer forint, jegyzett tőke 20 ezer forint, eredménytartalék: 3 millió 868 ezer forint, mérleg szerinti eredmény 400 ezer forint. Jól értelmezem-e, hogy a (3868+400)-463=3805*0,16=609 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetni 3 egyenlő részletben a cégnek? Ezen adó megfizetése után a pénzeszközök között nyilvántartott 1 millió 830 ezer forintot a cégből ki lehet venni adózottan? Hogyan kell könyvelni és kimutatni a 2014. évi záró beszámolóban osztalék utáni adót kiváltó adót és a pénzeszközöket? Milyen számviteli és adózási teendője van még a bt.-nek az áttéréskor?

Osztalék - Svájc Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2014. évben osztalékelőleget fizetett svájci illetőségű magánszemélynek. Svájc kihirdette-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt, melynek hatásaként 2015. január 1-jétől az új egyezmény előírásai alkalmazandók? Az új egyezmény alapján a magasabb az adókulcs. Kérdésem, hogy a 2014. évben kifizetett osztalékelőleg 2015. évben osztalékká válva, az adókulcs változására tekintettel a magánszemélynek meg kell-e fizetnie az osztalékadó különbözetet?

Katás bt. kültagjának osztaléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá bejelentkezett, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság osztalékával kapcsolatos. Ezzel kapcsolatban már több kérdés felmerült, én is sok helyen utánanéztem, de még mindig tanácstalan vagyok. 1.) A betéti társaság 2014. április 1-jétől lett kisadózó vállalkozás. Egy beltagja van, aki személyesen közreműködik, kisadózóként be van jelentve, a tételes adó meg van fizetve utána. Egy kültag van, aki nem működik közre, csak csendestárs, nyugdíjas, nincs bejelentve kisadózóként. Augusztus 31-éig kell az adóbevallásokat elkészíteni, s megállapítani az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ez már megvan, de nem tudjuk, hogy a kültag részére fizetendő osztalék után is csak a 16 százalék szja-t kell megfizetni, vagy a 27 százalékos ehót is? 2.) A kültag taggyűlési nyilatkozatban lemondhat-e a részére járó osztalékról a beltag javára? 3.) A 2014. évi szja-bevallásban a tagnak(tagoknak) az osztalék 1/3 része fog szerepelni? Ugyanis az osztalék utáni adót kiváltó adót is 3 év alatt egyenlő részletekben kell megfizetni. 4.) Augusztus hónapról kell 1408A bevallást készíteni, amelyben szerepelni fog az osztalék és a levont szja? 5.) Ha nem kerülhető el, hogy a kültag részesedjen osztalékban, és fizessen 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót, ezt a társaságnak kell levonni és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel. P. Mária

Osztalék elévülése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás több éven keresztül osztalék-előírási kötelezettséget határozott el, de végül nem fizetett osztalékot. Ennek következtében évről évre van elévült osztalék-kötelezettsége. Helyes az az eljárás, ha rendkívüli bevételbe könyvelem, mint elévült kötelezettség, és az adóalapot csökkentem vele? A magánszemély tag részéről keletkezik ezzel kapcsolatban bármiféle megfizetendő adó?

Értékpapír külföldi befektetéséből származó osztalék bevallása Kérdés

Magyar banknál értékpapírszámlán lévő összegből a bróker 2012-ben vett osztrák tőzsdén jegyzett részvényt. A 2013-ban kapott osztalék bevallása a kérdés a 1353-as bevallásban. Az Ausztriában megállapított osztalék a banki igazolás szerint 285 euró, azaz 83 793 forint volt. Ebből az osztrákok 2013-ban le is vontak 25 százalékos osztalékadót (20 948,24 forint), náluk ennyi az osztalékadó, tehát a nettó összeg érkezett meg a számlámra, (83 793-20948,24 forint). Majd a magyar bank az eredeti osztalékösszegnek, 83 793 forintnak a 16 százalékát is levonta (13 406,86 forint). Tehát kétszer vontak osztalékadót ugyanabból az összegből, és ezt a bank is igazolta az adóigazoláson. A bevallási útmutató alapján a 05-ös pótlapon 182., a 186-os és a 189-es sorok b és c oszlopaiba milyen összegeket kell beírni, mert nem látom sehol, hol vonódik le az osztrák levont adó, ami miatt visszaigénylésnek kellene keletkeznie? Segítségüket előre is köszönöm.

Startup befektetés utáni adózás Kérdés

Külföldi (EU-s) startup vállalkozásba szeretnék befektetni, mint részvényes. A kérdésem az, hogy kell-e adózni a részesedés után Magyarországon (ha igen, mi után, és mennyit)? Ha esetleg kapok osztalékot, azzal mi a helyzet? Köszönöm!

Kettős adóztatás Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdéssel fordulok Önökhöz: Azerbajdzsán és Magyarország között a 2008. évi LXXXIX. törvény értelmében él a kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény. A 10., 11., 12, cikk alapján megadóztatható mindkét országban az osztalék, a kamat és a jogdíj. Ezzel él Azerbajdzsán, a külföldi vállalkozásnak fizetendő osztalékra, kamatra és jogdíjra 10 százalékos (általános kulcs) forrásadót kell levonni a kifizetéskor. A 10 százalékos adókulcsot csökkenti a két ország közötti megállapodás, egységesen 8 százalékra. A 23. cikk magyarázza a kettős adóztatás elkerülésének menetét (terjedelmi okokból nem tudtam idézni az érintet jogszabályt). A 2 b) pont értelmében a magyarországi adóból levonható az Azerbajdzsánban megfizetett forrásadó, de maximum a magyar adó mértékéig. Ez alkalmazható a jogdíjnál és a kamatnál, hiszen Magyarországon ezen bevételek után kell társasági adót fizetni. Tehát az ilyen jogcímű bevételekre kint levonják a 8 százalék forrásadót ,és itthon még megfizetünk 2 százalékot (10-8). A kapott osztalék viszont adómentes Magyarországon (ha nem ellenőrzött külfölditől jön, de egy azeri cég nem lehet az, mivel 20 százalék a Tao.-kulcs). Ebben az esetben nincs miből levonni a kint megfizetett 8 százalékos adót. Kérdésem, hogy ekkor a 3. pont alapján a magyar cég egyéb jövedelmeire felszámolt társasági adóból érvényesíthető-e a kint megfizetett adó? Segítségüket előre is köszönöm!

Katás bt. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság 2014. 03. 01-től a kisadózást szeretné választani. 2014. 01-02. hónapról milyen határidőre, és milyen bevallást kell elkészíteni? A 3 év alatt egyenlő részletekben megfizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó évközbeni váltás esetén mikor esedékes? A Bb. nagyösszegű állampapírral rendelkezik, amely a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök (181) között szerepel. Az éves kamat minden évben növeli a társasági adóalapot. A kamatot soha nem veszik ki. Egy évig a forgóeszközök között (372), mint értékpapír szerepel. Évvégén átsoroljuk a befektetett pénzügyi eszközök közé. A társaság 2014. évben az összes állampapírt értékesíti a társaság tagjai felé. A kérdésem, az, hogy mennyi lesz az adóalap abban az esetben, ha például 1000 egység volt az állampapír beszerzési értéke, az évek során felhalmozódott kamat 380 egység, 2013. december 31-én 1380 egység. Mikor jár jobban, ha, mint társasági adóalanyként, vagy kisadózóként értékesít? Köszönöm. Tisztelettel. P. Mária

Osztalék kifizetése Kérdés

2010. július 1-je óta működik kétfős kft.-nk, melyben tulajdonosok vagyunk, s munkával is résztveszünk a vállalkozásban. Szeretnénk a 2010-2011-2012-2013. évekre a nyereség utáni osztalékot/nyereségtartalékot kivenni 2014-ben (vagy még 2013-ban kellene?). Kérdésem az, hogy minden évre ugyanaz-e az osztalékfelosztás után fizetendő eho és szja összege, vagy az azévi jogszabálynak megfelelően kell az osztalékot /nyereségtartalék-kivétet leadózni? (Tudomásom szerint a 2010. és 2011. évben magasabb volt a nyereség/osztalék utáni fizetendő szja.) További kérdésem: a 2013. évi mérlegben kell közölni a nyereségek felosztását a mérlegbeszámolóban? Azt például 2014-ben bármikor kivehetjük, s akkor adózzuk le (következő hónap 12-ig?) Köszönettel várom válaszukat.

Osztalékadó cégeknél Kérdés

Magyarországon bejegyzett és működő társaság a 2012. évi beszámolójában az adózott eredményből osztalékot fizetést állít be.. Az anyacég Szlovákiában bejegyzett társasság.Kérdésem: Az osztalék kifizetésekor a kifizető magyar társaságot terheli-e valamilyen adó?

Osztalékelőleg: csak jövőre igényelheti vissza a "túlfizetést" Cikk

Ha egy cégnél osztalékelőleget fizettek tavaly, az ebből levont 25 százalékos és a 2011-től az osztalékra is érvényes 16 százalékos adó különbözete csak 2012-ben igényelhető vissza.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink