Tavaly több mint 500 milliárd rubel ment át offshore cégekbe Oroszországból Cikk
Tavaly több mint 500 milliárd rubelt (körülbelül 4124 milliárd forint) mentettek át az orosz vállalatok offshore cégekbe - közölte az orosz Számvevőszék szerdán.
Tavaly több mint 500 milliárd rubelt (körülbelül 4124 milliárd forint) mentettek át az orosz vállalatok offshore cégekbe - közölte az orosz Számvevőszék szerdán.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kizárja az adóelkerülést választó cégek részvételét a könyvelők kötelező továbbképzésből.
Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vizsgálja a vissza nem térítendő támogatásban részesült offshore cégeket. Magyarországon egyébként a jelenlegi rendelkezések értelmében költségvetési támogatásban is csak olyan társaság részesülhet, amely – egyebek mellett – átláthatónak minősül a vonatkozó jogszabályok alapján. Mindez sok szempontból szükségessé teheti a hazai vállalkozások szerkezetének újragondolását, még akkor is, ha nem az adóelkerülés a célja egy-egy komplexebb struktúrában működő vállalkozásnak – tanácsolja a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda.
Németországban az eddig becsültnél jóval többen, legkevesebb százezren élnek az adóparadicsomok által biztosított lehetőségekkel - írta a Focus című német hetilap egy számítógép-merevlemezről kinyert adatokra hivatkozva.
Bizalmas dokumentumok tömege szivárgott ki az adóparadicsomok világából - írta csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung című német lap, amely Offshore Leaks címmel indított sorozatot az anyagból kibontakozó ügyekről, amelyek 170 országból összesen 130 ezer embert érintenek, köztük hírességeket, volt államfőket, nagy- és kisvállalkozókat és bűnözőket. A beszámoló nyomán a német pénzügyminisztérium jelezte: a hatóságok is meg kívánják ismerni a feltárt adatokat.
A Bonbonetti Choco Kft. tulajdonosa nem off-shore cég, hanem egy Cipruson bejegyzett, a helyi törvények szerint adózó társaság, így 10 százalékos általános nyereségadóval hasonlóan adózik, mint az 500 millió forint alatti nettó profittal rendelkező magyar társaságok - közölte a cég a sajtóban az elmúlt napokban megjelentekre reagálva.
A magyar befektetők is izgulhatnak a ciprusi helyzet alakulása miatt, mivel egyes számítások szerint 170 milliárd forintnál nagyobb összegű betétet tartanak a válságba került uniós szigetországban. Szakértők szerint rendkívül veszélyes precedenst teremt most az unió, ami akár világszerte megmozgathat egy csomó pénzt.
Közel egyötödével nőtt az adóparadicsomokba költöző szlovák cégek száma tavaly.
A kormányzatok számára már több évtizede komoly dilemmát okoz, hogy hogyan kezeljék a nemzetközi vállalatcsoportok által alkalmazott adóoptimalizáló struktúrákat. Egyrészről a nemzetközi vállalatbirodalmak jövedelemallokációs struktúrái jelentős bevételkiesést okoznak az állami költségvetések számára, amit természetesen igyekeznek megakadályozni. Másrészről viszont a kedvező adózási lehetőségek biztosítása vonzóvá teszi az országokat a külföldi tőkebefektetők számára. Az országok ezért az adórendszerüket használják versenyeszközként a működő tőke megszerzéséért folytatott harcban.
Meghaladta 60 milliárd forintot az az összeg, amelyet az offshore-adóamnesztia szabályozása nyomán utaltak haza külföldről a magyar tőketulajdonosok, és amelynek 10 százalékát fizették be az adóhatóságnak - írja a Magyar Nemzet hétfőn.
Az elmúlt másfél évben 55 milliárd forint érkezett haza Magyarországra az offshore-adóamnesztia keretében - írta a Magyar Nemzet szerdán.
Gyorsan emelkedik az adóparadicsomokba áttelepülő csehországi cégek száma. Az idei első félév végén az adóparadicsomokban székelő csehországi cégek száma 12.046-ra nőtt, ami éves összevetésben 2,5 százalékos növekedés - közölte a CEKIA ügynökség.
Az év végéig érvényben lévő adóamnesztia a hivatalos adatok szerint eddig 35 milliárd forintot csábított haza. Ahhoz, hogy még több offshore cég hozza vissza Magyarországra vagyonát, több bizalomra lenne szükség - írja a Népszava.
Orbán Viktor újfent az offshore-pénzek hazahozatalának fontosságát hangsúlyozta egy rendezvényen. Ugyanakkor a lassan csordogáló külföldön fialtatott forintok visszaterelésének felgyorsítására valószínűleg nem elég a tavaly bevezetett adóamnesztia – alacsony adókulcs és stabil adórendszer is szükséges lenne.
A 80-as évek óta offshore cégekbe áramlott ki a magyar államadósság két és félszeresét meghaladó összeg - írja egy nemzetközi kutatásra hivatkozva a Pogiblog. A jelentés szerint Magyarország 2010-ben ott volt a világ húsz, offshore szempontjából legfertőzöttebb fejlődő állama között.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől