2039 találat a(z) nyugdíj cimkére
Nyugdíjbiztosítási nyilvántartás: így lehet az adatokat megismerni, lekérdezni Cikk
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyok megismerésére, lekérdezésére több eljárás keretén belül van lehetőség.
Nyugdíjvágyak – ezt szeretnék a magyarok Cikk
Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán – derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a 30-59 évesek 40 százaléka erre gyűjt, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik. A felmérés szerint a magyarok – ha lehetőségük lenne rá – 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg. Tízből közel hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A kutatás szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni. A K&H tapasztalatai szerint egyre több fiatal kezdi meg a takarékoskodást időskorára, ezt mutatja többek között az, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent.
Nyugdíjigény beadásának időpontja Kérdés
Magasnak látjuk a 65 év nyugdíjkorhatárt Cikk
Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval – átlagosan 9 évvel – korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék. Ám a munkától nem csak a törvényi előírások miatt nem válhatunk meg hamarabb. A Groupama Biztosító megbízásából 1000 fő megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy bőséges vagy legalább kényelmes életre a 18–65 év közöttiek csupán 13 százaléka számít, míg közel 60 százalék azt gondolja, hogy igényeihez képes szűkösen, vagy egyáltalán nem lesz elegendő a jövedelme nyugdíjas éveiben.
Szolgálati idő igazolása nyugdíjhoz Cikk
Olvasónk egyik cikkünkhöz kapcsolódva a szolgálati idő igazolásának részleteiről kérdezett. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Nyugdíj Kérdés
Nyugdíjba menne, de hiányos a tb nyilvántartása a szolgálati idejéről? Így igazolhatja! Cikk
Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló csak a nyugdíjba vonuláskor szembesül azzal, hogy a korábbi munkaviszonyának, keresőtevékenységének időtartama nem, vagy csak részben szerepel a társadalombiztosítási nyilvántartásban.
Nyugdíjazás előtt áll? Ilyen jogvédelem illeti meg Cikk
Az idős dolgozók munkaviszonyát a nyugdíjkorhatár eléréséig védi a törvény, ezt követően pedig egyszerűsíti munkaviszonyuk megszüntetésének lehetőségeit. A nyugdíjkorhatár betöltése sem jelenti azonban azt, hogy a munkaerőpiacon semmiféle védelemmel nem rendelkeznek. Ezen eseteket vesszük sorra.
EU-s munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra való joga Kérdés
Gyes alatti részmunkaidőre csökkentett munkaviszony tb-vonzatai Kérdés
Katás vállalkozó nyugdíja Kérdés
Nyugdíjba megy az ügyvezető – teendők Cikk
Kinek és milyen teendői vannak, ha nyugdíjba menne a cég ügyvezetője? – kérdezte az Adózóna olvasója. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Nő a szakadék a nyugdíjak és a bérek között Cikk
Az elmúlt két évtizedben óriási szakadék alakult ki az átlagos nyugdíjak és az átlagbérek között, az előbbi tempósan marad el az utóbbitól, mert az sokkal gyorsabban növekszik, írja a napi.hu.
Nyugellátás: kivételesség, méltányosság a megállapításban, emelésben Cikk
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sajátjogú és hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságot a biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási (járulékfizetési) teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek szociális rászorultsági szempontok, a jogosultsági feltételek méltányosságból sem mellőzhetők.
Őstermelők nyugdíja: így kell számolni, sokan hoppon maradnak Cikk
A mezőgazdasági őstermelő fogalmával első ízben 1997-ben találkozhattunk, az szja-törvény határozta meg, ki tartozik ebbe a körbe. Az említett időpont óta közel negyed évszázad telt el, így egyre többen vannak azok, akik szolgálati idejük, illetve a nyugdíjuk alapjául szolgáló jövedelmük meghatározó részét mezőgazdasági őstermelőként szerezték. Ezzel párhuzamosan nem kevesen szembesülnek azzal, hogy a számukra megállapított ellátás adott esetben az átlagnyugdíjnál is jóval alacsonyabb. Cikkünkben ennek néhány jellemző okát vesszük sorra.