Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki rendelkezik más cégnél 4 órás munkaviszonnyal is. A saját kft.-ből nem vesz fel jövedelmet. Azt szeretném megtudni, hogy a kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik az ügyvezető után? Válaszát köszönöm, H.Éva
A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:
Közeledik a mezőgazdasági őstermelők I. negyedéves bevallásának (2058-as) benyújtási határideje, így nem haszontalan, ha áttekintjük a kötelezettségek megállapításának legfontosabb szabályait annál is inkább, mivel az I. negyedévi értékek mindenképpen különböznek a 2019. IV. negyedévi összegektől.
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi az oldalon feltett kérdésből arra a kérdésre választ kaptam, hogy a rendkívüli helyzetre való hivatkozás nem lehet oka a végkielégítés meg nem fizetésének, hiszen ahogy dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvédnő írta "A végkielégítésnek az a rendeltetése, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – anyagi ellátást biztosítson, másrészről az újrakezdés elősegítését szolgálja. Ezen mértéket semmiféle esetleges vis maior helyzet sem befolyásolja." Egy olyan jellegű kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató felajánlja a 4 órás munkaviszonyt a munkavállalónak és azt a munkavállaló nem kívánja elfogadni, jár-e végkielégítés? A 8 órás munkaviszonyhoz tartozó alapbér meg nem fizetését az alábbiakkal indokolja a munkáltató: "Ha a munkáltató által ajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadja el (...) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. §-a alapján, mivel a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ezért a munkáltató felmenti a munkavégzési kötelezettsége alól, de tekintettel az elháríthatatlan külső okra, ebben az esetben az Ön számára az Mt. hivatkozott rendelkezése alapján az alapbér nem jár." Válaszát előre is köszönöm!
A mezőgazdasági őstermelőnek főfoglalkozású munkaviszonya van, ahol biztosított. A szociális hozzájárulási adó felső határát eléri (3 576 000 forintot). A mezőgazdasági őstermelésből tételes költségelszámolást választotta, jövedelme keletkezett. A mezőgazdasági őstermelésből számított jövedelemnél a szociális hozzájárulási adó felső határa figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági őstermelésből keletkezett jövedelme után meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Egy két személyes kft. ügyvezetője megbízásos jogviszonyban van. Fizeti a minimumjárulékot, mert nincs más jogviszonya. A társasági szerződés szerint is megbízásban látja el a teendőit. Most szeretnénk munkaviszonyba átrakni. Kell-e ehhez társasági szerződést módosítani, vagy elég egy taggyűlési határozattal eldönteni? Köszönettel: Török Tamás
Tisztelt Szakértő! A 19SZJA-09 lap 286. sorában szerepeltetni kell a munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak e jogviszonyából származó bérjövedelmét? Nem értem, hogy az egyéni vállalkozó miért csökkentheti a munkáltató által az ő bére után befizetett szociális hozzájárulási adóval az őt terhelő szociális hozzájárulást.
Tisztelt Szakértő! Van egy kétszemélyes kft., ahol mindkét tag ügyvezetésre jogosult (önállóan) és mindketten tagi viszonyban látják el a munkájukat. A cég zenei koncerteket szervez illetve zenélnek. A jelenlegi helyzetben ők az érintett szektor, ahol a kormányrendelet alapján nem kellene a munkavállalók utáni közterheket megfizetni. Ezt a tagi viszony miatt nem érvényesíthetik. Van-e rá lehetőség, hogy mindketten munkaviszonyban lássák el a feladataikat? Ha igen, akkor milyen heti munkaidőben tehetnék ezt meg? Melyik naptól? Köszönöm!
Tisztet Szakértő! A kialakult járványügyi helyzet kapcsán cégünk elég nehéz anyagi terhekkel áll szemben. A tulajdonosok úgy határoztak, hogy amíg nem rendeződik a gazdasági helyzete a cégnek, nem vesznek fel munkabért. Milyen nyilatkozattal tehetik ezt meg? Tagjai, tulajdonosai a cégnek. Ketten munkaviszonyban dolgoznak, egy tag pedig nyugdíjas tagként vesz fel jövedelmet. Válaszát előre is köszönöm.
Katás bt-.ben (alanyi mentes) 1 fő tulajdonos, -ügyvezető főfoglalkozásban és 1 fő 4 órás munkaviszonyban dolgozik. A jelen körülmények következtében a csökkentett nyitvatartás miatt, továbbá az üzletház bezárása miatt a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet nem tudják folytatni. Kérdésem: lehet-e a bt.-t szüneteltetni, illetve a részmunkaidős dolgozóval mi a teendő, ha elbocsátani sem akarják de anyagilag sem tudják díjazni? Köszönöm válaszát.
Egy kft. targoncás munkakörben, 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját gondnoki feladatok ellátásával szeretné megbízni. Milyen lehetőségek vannak a munkáltató részéről, hogy mindkét feladat ellátása megoldott legyen az említett dolgozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Katás bt. egyik tagjának édesanyja napi segítségre szorul. Egy hölgy van vele, akinek nincs munkaviszonya. Szeretnének neki segíteni, és munkaviszonyban bejelenteni. Hogyan lehetséges ez? Magánszemélyként vagy esetleg a bt.-ben? Ha bejelentem a bt.-be a tevékenységet, fel lehet venni alkalmazottként a hölgyet? Magánszemélyként hogyan lehet bejelenteni munkaviszonyra? Ezt ugyanúgy kell, mint a társaságoknak? Utána havonta kell bevallást beadni (08-as)? Köszönettel: Fidler Gáborné
A NAV közzéteszi továbbá a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is. A NAV, a honlapján közzétett adózók adatait két év elteltével törli. Kivéve, ha a jogsértést az adózó ismét elkövette. A listából való törléshez szükséges két évet az ismételt jogsértés közzétételétől kell számítani.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték