Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és egyéb adminisztratív feladatait. A társaság egyszerűsített végelszámolással akarja megszüntetni a tevékenységét. Az a kérdésem, hogy a végelszámolás ideje alatt is felveheti-e az ügyvezető munkaviszony keretében a díjazását? Mikor kell kijelenteni a munkaviszonyát? Köszönettel Reiter Tiborné
Kft. egy nem nonprofit sportverseny lebonyolításához a verseny céljával egyetértő önkéntesek segítségét venné igénybe. Milyen jogviszonyban van lehetőség a segítők szabályszerű jelenlétére a versenyen? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
T. Szakértő! Több helyen is utánanéztem annak a problémának, hogy van-e keresetkorlát a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonuló nők esetében. Ahány helyen néztem, annyiféle választ találtam. Kérem, segítsen megtalálni a jelenleg hatályos jogszabályhelyet ebben a kérdésben! Másik problémám, hogy van-e különbség ebből a szempontból a munkavállaló és vállalkozó nyugdíjas esetében? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A kiva adózás alá tartozó kft.-ben eddig két ügyvezető volt, az egyik munkaviszonyban szerelőként volt bejelentve, társas vállalkozóként pedig ügyvezetőként, 36 órás munkaviszony mellett. Csak a munkaviszony után kellett fizetnie az adókat, mivel az ügyvezetést 0 forintért látta el. Most a másik ügyvezető lemondott, csak tulajdonosként marad a cégben. A szerelői állást már csak max. 2 órás munkaviszonyban tudja ellátni az ügyvezető, mivel a teljes ügyvezetés rá hárul. Elláthatja az ügyvezetést 8 órás munkaviszonyban a kft.-ben a szerelői 2 órás munkaviszony mellett? Vagy mindenképpen társas vállalkozónak kell lennie az egyik jogviszonyban?
T. Szakértő! Egy 1964-ben született nő elmondása szerint rokkantnyugdíjat kap. Munkaviszony létesítése esetén nyugdíjasnak minősül? Vonatkozik-e rá a keresetkorlát? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs semmilyen más jogviszonya, kötelezően társas vállalkozónak minősül és kötelező megfizetni a minimumok után a járulékokat? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetést, havi 10 ezer forintért. T1041-en nem kell bejelenteni, mert nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de a úgy gondolom, hogy ezt a megbízási jogviszonyt jelenteni kell a 08-as járulékbevallásban. Ha nulla forintért ügyvezetne, azt is jelenteni kell a 08-ason? A cég a tevékenységét csak októberben fogja megkezdeni, ha személyesen közreműködik a tulajdonos mint eladó, csak onnantól lesz társas vállalkozó vagy ha úgy dönt, akkor simán végezheti munkaviszonyként is? Előre is nagyon köszönöm válaszát!
2018. június 30-áig aktív félévem van a főiskolán. 3 gyermekkel vagyok itthon. 2019. április 27-étől 40 órás munkaviszonyom van. Jön a 4. baba. A szülés várható időpontja 2019. december 13. Jogosult leszek-e csedre? Táppénzre tudok-e menni már korábban? Ezt a kérdést egyik vállalkozás alkalmazottja tette fel számomra. Köszönöm válaszukat Szente Lajosné
Tisztelt Adózóna! Egy családi vállalkozásban (bt.-ben) beltag vagyok kata adózás mellett. A beltagoknál tudtommal feltétel a teljes munkaidős foglalkoztatottság akár magában a bt.-ben vagy bárhol másutt. Ezért jelenleg ezzel egy időben közalkalmazott is vagyok teljes munkaidőben. Így nem kellett a katában havi 50 000 forintot fizetnünk. Azonban hamarosan váltani szeretnék félállásra (heti 20 óra) munkaviszonyra ugyanezen a közalkalmazotti munkahelyen. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mivel feleződik a munkaviszony státusza, így fizetnem kell mondjuk a kata felét (25 ezer forintot) is külön a bt.-nkben? Köszönöm válaszukat!
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
Tisztelt Szakértő! "Betegszabadság új munkahelyen" kérdés-válasz témakörhöz kapcsolódva szeretném kérdezni, hogy a válaszában említett "Az 1992. évi Mt. tartalmazta, hogy a munkavállalót – ha az év folyamán már munkaviszonyban állt – az év közben kezdődő munkaviszonyban megillető, időarányos betegszabadsága nem lehetett több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része" szövegrész, az Mt. melyik szakaszában található? Hasonló a problémám egy bérszámfejtéssel, mint az alapkérdés, azzal az eltéréssel, hogy nálunk ugyanazon munkavállaló határozott idejű szerződése lejárt 02.28-án, igénybe vett 4 nap betegszabadságot. A 03.01-től kezdődő jogviszonyára az Mt. 126. § (3) bekezdése szerint arányosan jár 13 munkanap. De mivel ugyanaz a munkáltató, így csak maximum 15 nap betegszabadsága lehet? Válaszában legyen szíves a jogszabályi helyet is megjelölni! Köszönöm: Nagy Erzsébet
2019-ben az 1997. évi LXXX. törvényben megjelent egy olyan fontos kiegészítés, amely alapján korábban biztosított ügyvezető már nem minősülhet biztosítottnak. Az alábbi cikkünkben a fenti jogszabályváltozás kapcsán bemutatjuk, hogy mikor lesz biztosított a gazdasági társaság tagja, ha ügyvezetést lát el.
Társasági szerződésbe foglalva hogy az ügyvezető munkaviszonyban dolgozik háziorvosi feladatok lát el. A kft. a betegellátást az orvoson keresztül gyakorolhatja. Háziorvos elment nyugdíjba, de a mai napig rendel. A kft. belépett a 2018-ban a kivába. 2019. január 1-jétől a nyugdijasokat ki kellett jelenteni, de nem jelentettük ki, mert nyugdijasként munkaviszonyban van, munkabért kap és a bér ellenében ellátja a rendelést és az ügyvezetői feladatokat is a társasági szerződés szerint. A bérébőll csak szja-t vonunk. A kiva azt mondja, hogy a bérköltség az adó alapja. Kicsit furcsa helyzet van a tb, a kiva és a számviteli fogalmak között. Más kollegáktól tudom, hogy nagyon sok társaságnak vannak nyugdijba ment ügyvezetői, akik a Ptk. szerint az átdolgozott társasági szerződésekben is munkaviszonyban látják el a feladatokat. Ahol nem munkaviszony van ott ellenszolgáltatás nélkül ügyvezetők, és fizetik a hétezervalamennyit, és igy mennek el a 08-as bevallások is. Kérem segitsenek a tisztánlátásban, vagy ha hibáztunk, annak javításában. Köszönöm Bozsóki Margit
Tisztelt Szakértő! Egy hajótervezéssel foglalkozó cég egy volt alkalmazottját szeretné tanulmányaiban támogatni. Az alkalmazott határozott munkaviszonnyal volt alkalmazva a cégben, ennek lejárta után szeptemberben kezdi meg külföldi tanulmányait. A cég nem szeretné elveszíteni, mert megbízható munkaerő, ezért szeretné támogatni, annak fejében, hogy a tanulmányai befejezése után visszatér a X időre a céghez dolgozni. Kérdésem, hogy mivel nincsen a cégnél alkalmazásban, ezért a cég támogathatja-e a tanulmányait, a támogatás fejében kötelezheti-e, hogy tanulmányai befejezése után X ideig a cégnél dolgozzon? Milyen szerződést kell egymással kötniük? A támogatást a cég költségként elszámolhatja-e? Kell-e a támogatás után adót, járulékot fizetni? Nem gond-e, hogy nincsen munkaviszonyban a cégnél? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Lászlók Éva
Tisztelt Szakértő! Eva adózású bt. beltagja rokkantsági ellátást kap, mellette 4 órában munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. Sajnos a bt.-ben eddig rosszul fizettük utána a járulékokat (kiegészítő tevékenység után, most kérte a nyugdíjazását és ott derült ki). Az a kérdésem, hogy ha nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyba jelentem be visszamenőlegesen a bt.-be, akkor bejelenthetem-e 4 órás munkaviszonyba, vagy kötelező társas vállalkozóként bejelenteni, illetve hogyan módosul ennek járuléka a 4 órás munkaviszonya miatt?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalót heti 3x8 órában munkaviszonyban, heti 2x8 órában bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatnák. A szabadság kiadására vonatkozóan kérnénk segítségét. Hétfő-szerda-péntek munkaviszonyos foglalkoztatás, kedd-csütörtök bedolgozói munkaviszony esetén hogyan kerülhet kiadásra a szabadság: hétfőtől - szerdáig szabadság esetén, keddtől - péntekig szabadság esetén? Hogyan tudunk helyes eljárni a szabadság elszámolásában? Válaszát előre is köszönjük.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték