Tisztelt Adózóna! A következőt szeretném kérdezni. Ha a munkavállalónál nem teljesül a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) pontja szerinti 4 feltétel egyike sem, akkor is adhat a munkáltató 15 Ft-ig adómentesen gépkocsitérítést a dolgozónak? Köszönettel: Muhari Tímea
Tisztelt Szakértő! Információt szeretnék kérni a következő kérdésben: egy gépkocsivezető alkalmazott azzal a kéréssel állt elő, hogy a munkába járásához a cég fizessen neki utazási hozzájárulást, mivel a lakhelye és a munkavégzés helye különböző helyen van, egymástól 25 km-re. A munkába jutást személygépkocsival kívánja megoldani. A kérdés az, hogy jogilag jár-e neki a gépkocsihasználat után térítés, illetve, ha 3 fő munkavállaló összefog és egy gépjárművel oldják meg a bejárást, akkor is jár mind a hármójuknak a költségtérítés vagy csak egyvalakinek. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkába járás költségtérítése gépkocsi igénybevétele esetén, ha a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel a munkavállaló, de saját gépkocsival nem rendelkezik, és jogosítványa sincs neki, igényelheti-e adómentesen a kilométerenkénti 9 forintos térítést? Hétvégi hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidőbeosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás esetében adható adómentesen. Május hónapban, ha 5 hétvége van, akkor is csak maximum 4 alkalomra számolható el költségtérítés? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Két munkavállalónk kap munkába járás költségtérítése címen adómentes juttatást a vonatkozó kormányrendelet 4. § d) pontja alapján: a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. A juttatás számításánál, amikor a gyerek betölti a 10. életévét azt a napot/hónapot/esetleg évet kell figyelembe venni? Tehát, ha október 16-án lett 10 éves a gyermek, akkor október hónapra csak 16-áig számolhatom el a juttatást, vagy megadhatom az egész hónapra, vagy esetleg arra az évre amikor a gyermek betöltötte a 10. életévét? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Budapesten fekvő cégünk munkavállalójának tartózkodási helye Budapest közigazgatási határon kívül található, így részére a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján megtérítjük napi munkába járás költségtérítése jogcímén a napi utazásáról leadott, belföldi 2. osztályra szóló vonatjegyének 86%-át. Kérdésünk az, hogy ezen jogcímen a vonatjegy teljes vonalra vonatkozó részére téríthető-e kedvezményesen az utazás, azaz a közigazgatási határon kívüli tartózkodási helyétől egészen a Budapesten belül található vonatpályaudvarig, vagy jegyét csak a budapesti közigazgatási határig szükséges megvennie és csak addig számolható el munkába járás költségtérítése jogcímen kedvezményesen? A vonatról a budapesti pályaudvaron leszállva a munkavállaló Budapest bérlettel vagy Budapest vonaljeggyel utazik tovább, mely mivel ez az út már egyértelműen közigazgatási határon belülre esik, ilyen jogcímen már nem téríthető. Köszönjük.
Budapesti székhelyű munkáltató szlovák állampolgárságú munkavállalót alkalmaz, aki naponta a saját gépkocsijával jár dolgozni, Szlovákia területéről. Milyen költségtérítés adható a napi munkába járáshoz? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésem: a munkába járás költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerinti elszámolásnál egy adott hónapra 37 200 Ft jelenleg a limit. Felvetődött, hogy többször utólagosan történik az elszámolás, ez esetben kumulált limitet kell alkalmazni, vagy mindig a vonatkozási hónap limitjét? Köszönöm a választ.
A munka törvénykönyve 51. §-a rendelkezik arról, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével indokoltan merül fel. Ilyen költségnek minősül például a munkahelyre történő utazás vagy a hazautazás költsége, melynek kötelező térítését, a megtérítés feltételeit a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendeletben megjelölt fogalmak közül 2019-től néhány módosult is.
Tisztelt Szakértő! A kilométerenkénti 15 forintos napi munkába járás költségtérítés adható vagy a munkáltató részéről kötelezően adandó juttatás?
Tisztelt Szakértő! Először is köszönöm a témában tett eddigi kérdéseimre adott válaszaikat. Kérdésem még, hogy a nyilatkozatban tett tartózkodási helyet alá kell-e támasztani valamivel, konkrétan lakcímkártyával, amelyen a tartózkodási hely szerepel?
Tisztelt Szakértő! A 15 forintos munkába járási támogatás csak akkor lehetséges, ha nincs vagy a munkarendhez nem illeszkedő közösségi közlekedés van vagy ettől függetlenül adható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk a 15 forint adómentes saját autóval történő más településről megvalósuló munkába járást szeretné támogatni. Hány nappal számoljunk? Átlag évi 21 munkanappal, vagy az adott hónapban lévő munkanappal, vagy ténylegesen a munkában töltött (szabadságra, betegállományra nem járó) munkanappal? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Munkavállaló munkába járásának költségtérítése saját gépkocsival, a munkába járásról szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 4. §-a szerint akkor lehetséges, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; … Ha egy településen általánosságban van közösségi közlekedés, milyen körülmények esetén lehet mégis kijelenteni, hogy a munkavégzés helyéhez nincs közösségi közlekedés, vagyis a munkahely az elhelyezkedése miatt nem érhető el közösségi közlekedéssel? Mi az a távolság- vagy időtartamhatár a legközelebbi közösségi közlekedési eszköz megálló és a munkavégzés helye között, ami fölött már az mondható, hogy a munkavállaló közösségi közlekedéssel nem tudja megközelíteni a munkavégzés helyét, figyelembevéve a munkavállaló korát, nemét, egészségi állapotát, illetve a terület infrastrukturális állapotát, a közvilágítás és/vagy gyalogjárda hiányát? Köszönettel: Simon Péter
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem dolgozójának lakhelye és a cég székhelye között tömegközlekedéssel több mint 3 óra lenne az út. Nem megoldható a tömegközlekedés, ezért a cég a dolgozója részére a munkába járást szeretné megtéríteni. A dolgozónak van személyautója és ennek költségét szeretné kifizetni. Milyen módon teheti ezt? Adómentes ez a dolgozó részére? Milyen dokumentáció kell ehhez, a munkaszerződésben ezt rögzíteni kell? Havi 08-as adatszolgáltatásban ezt szerepeltetni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A 9/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. § ab) pontjának értelmezésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Cégünk székhelye Agárd, a munkavállalók Dinnyés (2485), Gárdony (2483), Agárd (2484) településekről járnak dolgozni, illetve viszik gyermekeiket, óvodába, bölcsődébe. Ezek a települések közigazgatási határon belül vannak, (Gárdonyhoz tartozik mind), azonban a települések közötti helyközi közlekedés van, vonat és távolsági busz. Ebben az esetben téríthető-e a munkába járás, illetve a gyermekek óvodába szállítása a kormányrendelet 2. § ab) és g) pontjai alapján? Köszönettel: Traumberger Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték