Köteles-e megfizetni a munkáltató Kovács B. dolgozó részére a 9 forint/km költségtérítést, vagy csak adhatja azt, ha a cég dolgozói személyautóval járnak munkába és Kovács B.-t Kovács A. fuvarozza a saját gépjárművével ugyanazon településről? – kérdezte egyik olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 13-ai, a munkába járási költségtérítésnek 15 Ft-ról 9-15 Ft-ig adhatóvá változtatása során a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése és az Szja. tv. 25. § (2) bekezdése bb. pontjainak összevetése során nem egyértelmű számomra, hogy a 15 Ft is adható-e adómentesen? Kezdetben úgy értelmeztem, hogy január 13-ától az változott, hogy a munkáltató nem köteles a 15 Ft-ot megadni, hanem adhatja a 60%-át is, ami 9 Ft, ugyanúgy, mint bérlet esetén, hogy 86% a kötelező, de adhatja a 100%-ot is és akkor sem kell adót fizetnie utána. Sajnos azonban a szakmán belül is eltérő álláspontokat hallottam és elbizonytalanodtam. Ennek tisztázásában kérném segítségét! Köszönettel. Szalánczi Dóra
Tisztelt Adózóna! Alkalmi munkavállalóink saját személygépkocsival jönnek be a munkahelyre. Kérdés, hogy részükre is adható-e 15 forint kilométerenként adómentes munkába járási költségtérítésként, ugyanúgy, mint a normál munkavállalók számára? Köszönettel KG
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése alapján a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély. Az lenne a kérdésem, hogy a távolságot hogy kell meghatározni, mert az interneten található útvonaltervezők között ugyanazok a feltételek beállítása esetén is van néhány kilométer különbség. A távolságot kell-e tizedessel figyelembe venni, vagy megfelelő-e, ha a tizedest a matematikai szabályok szerint kerekítve vesszük figyelembe? Köszönettel: KB
Módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet, így 2017. január 13-ától megint csak 9 forintos kilométerpénzt kell fizetniük a munkáltatóknak.
Tisztelt Szakértő! Tekintettel arra, hogy az szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdésének bb) pontja alapján a gépkocsival történő munkába járási költségtérítés 2017.01.01-től 9 forint/km-ről 15 forint/km-re változik, ezért szeretném megkérdezni, hogy a 2016. decemberi, vagy korábbi időszakra szóló költségtérítés 2017.01.01. napját követő elszámolásakor melyik összeggel kell számolni?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy novembertől a cég székhelye előtt fizetős lesz a parkolás (440 Ft/óra), ami eddig ingyenes volt. Páran autóval járunk, és a havi plusz 80 ezer forintos parkolást nem tudjuk kigazdálkodni a fizetésünkből. Az lenne a kérdésem, hogy a cég köteles-e kifizetni ezt a parkolási díjat a dolgozó részére, vagy eleve a dolgozó helyett fizetni? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónak nincs saját autója, munkatársa autójában utazik a munkahelyére. Kell-e munkába járás címén költségtérítést fizetnünk ennek a munkavállalónak? Ha igen, ugyanolyan mértékben, mint annak, aki behozza az autójával, és ebben az esetben is alkalmazható az szja 25. § bb) pontja? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. Munkavállalóink között van olyan, aki munkába járásként szeretné téríttetni azt a bérletét, amin a viszonylat a település egyik végétől a település egy másik pontjáig szól. Tehát például Szentendre, Püspökmajori lakótelep és Szentendre, Volánbusz állomás viszonylatra vonatkozik. Igaz, hogy ezzel a járattal Budapestig lehet bejutni, de a dolgozó csak erre távolságra veszi meg a bérletét, mert HÉV-vel utazik tovább, ami számára ingyenes. A számlát a cég nevére kéri, tehát szabályosan jár el, csak a véleményem szerint ez nem számít helyközi viszonylatnak, még akkor sem, ha egy egyébként Budapestre tartó VOLÁNBUSZ járattal utazik. Ebben szeretnék segítséget kéni, hogy jogszerűen utasítom-e el ennek a számlának munkába járáskénti kifizetését. Köszönettel: Sz. Viktória
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk Budapestről (állandó lakóhelyéről) jár dolgozni Budaörsön lévő telephelyünkre, részére munkába járási költségtérítés címen a budapesti vagy a budaörsi bérlet 87 százalékát kell megtérítenünk? Válaszát köszönöm. Anikó
Az alkalmazott vonaton jár munkába. Napi jegyet vesz a kft. nevére szóló számlával. A kft. a vonatjegy 86 százalékát téri meg az alkalmazottnak. A számlán található áfát így levonhatja? Mire kell figyelni az áfalevonáskor? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 100 százalékban szeretné megtéríteni az alkalmazottjának a buszbérlet árát, ami a munkába járáshoz szükséges a két település között. A kérdés az, hogy 100 százalékban adómentesen kifizetheti az összeget a cég nevére kért számla alapján? Mire vonatkozik a 86 százalékos térítés? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Irodai adminisztrációs és tolmácsolási feladatok ellátására foglalkoztatható-e a hallgató megbízási szerződéssel, ha igen, mire kell figyelni a szerződés megkötésekor? Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén kötelező-e a munkába járás költségtérítése? Válaszát ezúton is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték