Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelete számos kötelezettséget ír elő a cégeknek, ezért érdemes időben megkezdeni a jogszabályi felkészülést – közölte az MTI-vel pénteken a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
Az elmúlt hat hónap adatai alapján dinamikusan terjednek az Android rendszereket érintő pénzügyi fenyegetések, valamint a mobilbankoláshoz kapcsolódó kártékony programok, az ESET kiberbiztonsági cég elemzése szerint az adattolvajok most már egyre többször a mesterséges intelligenciát, a generatív AI-eszközöket is felhasználják támadásaik során – közölte az MTI.
A NOYB osztrák jogvédő csoport csütörtökön felszólította a nemzetközi adatvédelmi szervezeteket, hogy azonnal lépjenek fel a Meta amerikai internetes óriásvállalat ellen, miután a cég az Európai Unióban fel akarja használni a felhasználók személyes adatait a mesterséges intelligencia (MI) technológiája számára – közölte az MTI.
Az emelkedő megélhetési költségek miatti szegénység növekvő szintje, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában – írta az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésében, közölte az MTI.
Az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) rendeletet (EU AI Act), amely hamarosan hatályba lép, illetve belátható időn belül alkalmazhatóvá is fog válni. Addig is van azonban számos olyan, már létező jogi kötelezettség, amelyre a vállalkozásoknak ügyelniük szükséges. Cikkünkben ezeket gyűjtöttük csokorba a német adatvédelmi hatóságok közös MI iránymutatása alapján.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25 százalékos bérprémiumot kínálnak – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte – derül ki a PwC sajtóközleményéből.
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, derül ki a K&H sajtótájékoztatójából.
A bevezetés során a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársak megtalálása a legnagyobb kihívás – derül ki a Deloitte felméréséből.
Az EU illetékes szervei elfogadták az EU soron következő monstrum, adatkezeléseket szabályozó jogszabálytervezetét, mely az elkövetkező hónapok során lépcsőzetesen fog hatályba lépni. Cikkünkben a közel 460 oldalas jogszabály (EU AI Act) lényeges elemeire hívjuk fel a figyelmet.
Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.
Világszerte hódít a mesterséges intelligencia a cégek körében, de közben aggódnak is a bevezetésükkel járó kiberbiztonsági kockázatoktól – mutat rá az EY több mint 1400 vállalkozással készített nemzetközi kutatásából. Európában az uniós kibervédelmi irányelv (NIS2) segíti a cégeket, hogy hatékonyan vehessék fel a küzdelmet a látványosan növekvő digitális fenyegetésekkel szemben.
Nagy jelentőségű és átfogó szabályozás elfogadására készül az EU, melynek végleges sorsáról április 11-én fog várhatóan döntés születni. A szabályozás időrendiségét, illetve lényegi elemeit – az EU tájékoztatóanyagai segítségével – az alábbiakban foglaljuk össze.
A generatív mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggő vállalati kiadások 30 százalékkal emelkednek idén a 2023-as 16 milliárd dolláros becsült értékről a Deloitte előrejelzése szerint.
A mesterséges intelligencia eszközeinek elterjedésével ma már minden eddiginél könnyebb megszemélyesíteni valakit és megtéveszteni másokat, pénzt, adatot kicsalni a célpontoktól. A korábban kifejlesztett módszerek hatékonyságát megsokszorozza az AI, melyet a vezető intézmények irányelvek és technológiák kombinációjával próbálnak kezelni – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends 2024 elemzésében.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték