61 találat a(z) megosztás cimkére

Családi gazdaság Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A családi gazdaságba, ha bekerülnek a 2019.02.13-án született iker unokák, és december 31-én szerepelnek a létszámban, akkor az ő esetükben hogyan történik a megosztás? Jól gondolom-e, hogy 2019.02.13-2019.12.31-e időszakra terjedően lehet őket figyelembe venni? Köszönettel: Pné

Elvált szülők: mikor lehet megosztani a családi adókedvezményt? Cikk

Egy édesanya idén februárban elvált a férjétől, akivel három közös gyermekük van. A válás óta felváltva nevelik a gyermekeiket, a családi pótlékot viszont teljes mértékben az édesanya kapja. A gyermekek állandó lakcíme a volt férjével azonos. A családi adókedvezményt az édesanya veheti csak igénybe, teljes összegben, vagy a volt férje is élhet vele, megosztással? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

18szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1853 bevallás A-lap 26. sorában milyen összeget kell szerepeltetni, ha a házasok élnek a közös megosztás jogával; a bruttó bérük összegét kell megosztani?

Közös őstermelői tevékenység változtatása év közben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodott 2018-ban egy házaspár. Májusban bevették az unokájukat. A férj augusztusban elhunyt. Az új igazolványt csak a feleség váltotta ki, az unoka már nem volt benne, majd szeptemberben bevette a fiát, azóta ketten vannak bejegyezve a közös őstermelői igazolványba, Hogyan kell megosztani a bevételt az alábbi esetben: július 31-éig a bevétel 3 millió forint, augusztusban nem volt bevétel, szeptemberben 2 millió forint.Időszakokra kell bontani a bevételt és csak annak kell számolni, aki akkor éppen az őstermelőiben szerepelt? A költségekre is ez vonatkozik? Köszönettel Nagyné

Állami támogatás megosztása Kérdés

Magyar vasúti áruszállítást végző cég az osztrák illetékes minisztériumtól az Ausztriában teljesített szállítási teljesítményeire tekintettel állami támogatásban részesül, amelyet a bankszámlájára utalnak. Az osztrák fuvarok szervezésében részvevő svájci cég igényt tart az állami támogatás egy részére, amelyről megállapodás született a két fél között. Kérdezem, hogy a megállapodásban szereplő, a svájci cég számlájára átutalt összeget (az állami támogatás meghatározott százalékát) milyen jogcímen számolhatja el a magyar cég? Ennek milyen adójogi és illetékkövetkezménye lehet?

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Üdvözlöm! Építőipari cég vagyunk, a székhelyünkön és telephelyünkön kívül felújítási munkát végeztünk egy településen, ahová 2018-ra iparűzési adót kell fizetnünk. A 180 napot meghaladta a munkavégzés ideje, így bejelentkeztünk állandó iparűzési adóra. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban jár a településnek az adó, ha csak alvállalkozók végezték a felújítást, sem saját eszközt, sem saját alkalmazottat nem vett a cég igénybe? Eddig személyi jellegű megosztást alkalmaztunk, de ebben az esetben mi a helyes, a vállalkozás szintű alapot mi alapján osztom fel? Válaszát köszönöm!

Családi adókedvezmény megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezmény megosztásával kapcsolatosan szeretnék kérni egy kis segítséget. A szülők év közben, júliusban elváltak, az édesapa elköltözött, a lakcíme megváltozott. A gyermek az édesanyjával lakik egy háztartásban. Az édesanya rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Az édesapa munkaviszonya április közepén megszünt, azóta sincs jövedelme. A bírósági ítélet alapján a gyermek felügyeleti joga közös, a családi pótlék megosztását nem kérték. Az édesapa érvényesítheti-e megosztással a családi adókedvezményt a januártól áprilisig terjedő 4 hónapra? Valamint, amennyiben a későbbiekben lesz jövedelme és kéri a családi pótlék megosztását? Köszönöm válaszát.

Exporthoz kapcsolódó szolgáltatás áfája Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az áfatörvény 102. §-a 2019. 01. 01. hatállyal kiegészül a (3) bekezdéssel. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésünk van. Szállítmányozó (A), egy másik szállítmányozó (B) részére végez export termékhez kapcsolódó szolgáltatást, azaz megszervezi az export termék tengerentúlra, EU-n kívülre történő szállítását. A 102. § (3) bekezdés szerint a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon szervezet részére nyújtsák, amely a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Ebben az esetben azonban szállítmányozó (A) állít ki számlát a szolgáltatásáról szállítmányozó (B) részére, szállítmányozó (A) a szolgáltatást nem közvetlenül az exportot megvalósító szervezet részére nyújtja). Ez akkor azt jelenti, hogy meg kell bontani a fuvardíjat: 1. a magyar határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, a Magyaroszágon kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni, vagy 2.) az EU határáig felmerült költségekről 27 százalékos áfával, az EU-n kívüli fuvardíjat áfamentesen kell számlázni. Kérjük szíves válaszát: amennyiben helyes az álláspontunk a fuvardíj megosztásáról, az 1. vagy 2. számlázás a helyes? Köszönjük

Egyéni vállalkozói költsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni nem áfaalany egyéni vállalkozó költség megbontásával kapcsolatban: eddig a 24 órás riasztó távfelügyeletről egy számlát kapott mint magánszemély, ezt megosztottuk a pénztárkönyvben, egy részét negyedévente 6000 forint, ami a költség 35 százaléka, a számlából elszámoltunk a vállalkozás költségének ez a tevékenységéhez használt alapterület 35 százaléka , rendelkezik hozzá hivatalos műszaki adatokkal. A riasztós szólt, hogy 2019-tól másképp számlázna, jól gondolom-e, hogy adhatna ki kettő számlát a távfelügyeletet ellátó cég, egyet a magánszemélynek és egyet az egyéni vállalkozónak. A cég megbontaná a teljes költséget. Mit javasol hogy a helyes elszámolás megvalósuljon? Köszönöm.

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa

Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztás Kérdés

Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?

Őstermelőből családi gazdaság tagja Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott egy ügyfelünk, aki jelenleg őstermelő. A továbbiakban családi gazdaságban gondolkodnak a család többi tagjával együtt. Amennyiben októberben alapítanának egy családi gazdaságot, melyben a lánya lenne a gazdálkodó, a jelenleg őstermelő "apuka" pedig csak a gazdaság tagja lenne, akkor az eddig őstermelőként megszerzett bevételt, jövedelmet milyen formában kellene leadóznia? Beleviheti az új családi gazdaságba, vagy ezt még külön őstermelőként kell bevallania? Konkrét példán levezetve: Jelenleg őstermelésből származó bevétele 10 000 000 forint. Októberben alapítanak egy 4 tagú családi gazdaságot, melyben ő csak egy közreműködő családtag és melynek várható bevétele októbertől decemberig 6 000 000 forint. Akkor az év végi bevallásokban 16 000 000 forintot oszthatok 4 felé, vagy csak a közösen megszerzett 6 000 000 forintot? Köszönöm válaszukat!

Rezsiköltség továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.

Két magánszemély – egy weboldal üzemeltetése. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk nonprofit közhasznú kft. Nincs vállalkozási tevékenységünk, csak különböző állami támogatásból finanszírozzuk kiadásainkat. Így a bevallásban az adó alapunk nulla forint. Miután több telephelyünk is van, az iparűzési adót meg kell osztani. A kérdésem az lenne, hogy nulla adóalapnál is fel kell-e tüntetni a megosztás módszerét és a számokat? Segítségüket előre is köszönöm: BGY

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Különbözeti adó

Nagy Norbert

adószakértő

Különbözeti adó

Nagy Norbert

adószakértő

Egyházi szervezet számlakibocsátása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close