A számviteli törvény a költségek és ráfordítások elszámolása során az időbeli elhatárolás elvét követi, vagyis az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
Írásunkban a felszámolási eljárás megindításának, kezdeti és közbenső szakaszának számviteli teendőit vizsgáljuk.
Egy társaság a korábbi években fejlesztési tartalékot képzett. 2021-ben jelentős összegű beruházást valósított meg, de a fejlesztési tartalékot elmulasztotta feloldani. Van-e lehetőség a fejlesztési tartalék feloldására – önellenőrzés keretében – a 2021. évre visszamenőleg? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Az értékvesztés szó hallatán általában valamilyen fizikai behatásra – beázott, kigyulladt a raktár, sérült a készlet – vagy követelések kapcsán az üzleti partner pénzügyi nehézségeire gondolunk. Pedig a hatósági ár, vagy adott esetben a bank csődje is állhat a háttérben – az alábbi esetek ezt példázzák.
Van egy kft., amely hat éve nem működik a tulajdonosok betegsége miatt. A férj 76, a feleség 73 éves. A kft.-t egyszerűsített végelszámolással szeretnék megszüntetni. A kft.-nek a tulajdonában van egy kisebb ingatlan, amelyben az élelmiszerüzletet működött 2017-ig. Az ingatlan a főkönyvi kivonatban 4 millió forint értékben szerepel. Végelszámolás esetén mi a teendő? Hogy kell eljárni, hogy kell kivezetni, milyen módon kerül át a kft. tulajdonosainak nevére? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt
Az élet a legjobb forgatókönyvíró – és ez az érdekes és tanulságos számviteli példákra is igaz. Az alábbiakban a kötelező könyvvizsgálat tárgyköréből válogattunk néhány, a valóságban is megtörtént esetet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték