40 találat a(z) lemondás cimkére
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég (kft.) tulajdonosi köre egy kft.-ből és két magánszemélyből áll. Osztalék fizetésekor az egyik magánszemély úgy döntött, hogy lemond az osztaléka egy bizonyos részéről. Dönthet-e így? Ha nem kéri a ráeső teljes osztalékot, akkor az után van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Gondolok itt illetékre, vagy bármi másra, mert nem tudom, hogy ez ajándéknak fog-e minősülni? A taggyűlés dönthet-e úgy, hogy neki kevesebb osztalékot szavaznak meg, mint amennyi a tulajdoni hányad alapján járna? A cég jegyzett tőkéje rendben van, minden tulajdonos befizette a ráeső tőkerészt, tehát jogosul az osztalékra. És nyilván az adózott eredmény is rendben van, fedezet van az osztalék kifizetésére. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Szabadságról lemondás
Kérdés
Tisztelt szakértő! gyeden lévő munkavállaló közös megegyezéssel szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, mert pályázat miatt főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá kell hogy váljon. A munkáltató és a munkavállaló között létrejöhet-e olyan egyezség a munkaviszony megszűnését követően, hogy a munkavállaló lemond a szabadságmegváltás összegéről? Ha ez lehetséges, akkor a munkáltatónak keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Másik lehetőség: lemondó nyilatkozat egyezség keretében. A dolgozó felmond. A munkavállaló és munkáltató megegyezik abban, hogy a munkaviszony megszűnik a felmondás napjával és a dolgozó szabadság megváltásra nem tart igényt. Ebben az esetben nincs mit számfejteni és nincs járulékbevallási és fizetési kötelezettség sem?
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Táncművészeti életjáradék
Kérdés
T. Címzett! Szeretném megkérdezni, hogy egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. § (1) bek. d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Lakásbérbeadás több tulajdonossal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakást kívánunk bérbeadni, amiben a tulajdonviszonyok kicsit bonyolultak. 50% magánszemély A 27% magánszemély B 23% kft. - amelyben A személy többségi és B személy egyéb - nem többségi, részbeni - tulajdonosok A és B magánszemély közösen szeretné bérbeadni a lakást, amelynek bérbeadási jogáról a kft. lemondana. Lehetséges-e bérbeadás ily módon, és ha igen, mi a feltétele annak (taggyűlés, lemondó nyilatkozat stb.), hogy a kft. lemondjon a bérbeadás jogáról és bevételéről, "átengedve" azt a két magánszemélynek? Ha lehetséges, akkor milyen arányban kell figyelembe venni a bérbeadás kft.-re eső bevételrészét A és B személyek esetében (például eredeti lakástulajdonuk aránya, vagy a kft.-ben levő tulajdonrész aránya, esetleg 50-50%)? A kft. a lakással kapcsolatban felmerült költségekből nem számol el semmit céges költségként. Hogy kell figyelembe venni a rezsiszámlákat ha azok B magánszemély nevére vannak kiállítva, tehát teljesen függetlenül a tulajdonrésztől (például csak B magánszemély bevételéhez adódnak hozzá)? A bevétel tudomásunk szerint a rezsiköltséggel együtt értendő abban az esetben, ha a számlák nem a bérbevevő nevére szólnak. Szíves válaszukat előre is köszönjük!
Lemondtam az ügyvezetői megbízásomról
Kérdés
Lemondtam az ügyvezetői megbízásomról, nem neveztek ki új ügyvezetőt a törvényes határidőben. A cégbíróságnál kezdeményeztem a törlésemet. A NAV felé mi a teendő ilyen esetben?
Munkajog – lemondás szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Behajtási költségátalányról való lemondás
Kérdés
A NAV honlapján megjelent iránymutatás szerint, ha a jogosult a Ptk. 6:46 §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás összegét kéri be a kötelezettől, és a főtartozás összegének beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. Kérdésem a következő: Ha a kötelezett az év végi szállítói egyenlegközlőben a behajtási költségátalányt nulla összeggel szerepelteti, és a szállító által visszaigazolandó jogcímek között nem szerepelteti a behajtási költségátalányt, viszont az alábbi nyilatkozatszöveget tünteti fel az egyenlegvisszaigazoláson: "továbbá nyilatkozunk, hogy a fentiekben közölt követeléseken kívül további követelésünk nincs". vagy: "továbbá nyilatkozunk, hogy behajtási költségátalány jogcímen *követelésünk van / nincs *a megfelelő választ kérjük aláhúzni. Ha van, akkor összege a csatolt részletezés szerint:: ………………… Ft Fenti 1., illetve 2. nyilatkozatszöveg aláírása megfelel-e a behajtási költségátalányról való lemondás követelményének? Ha nem, akkor mit kellene a szállítói egyenlegközlőben szerepeltetni, ami alapján a kötelezett a behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként könyvelheti le? Válaszát előre is köszönöm!
Ezért mondott le a szerencsejáték szövetség elnöke
Cikk
Várhatóan megszűnik a Magyar Szerencsejáték Szövetség is azt követően, hogy Schreiber István, a szövetség elnöke a napokban lemondott. Az MTI-nek lemondását azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben sem a szövetség, sem annak tagjai nem tudják képviselni az érdekeiket.
Meddig tart egy kft. ügyvezetőjének a felelőssége?
Kérdés
Egy kft. egykori ügyvezetőjének kilépése után meddig tart a felelőssége? Olvasónk kérdésére, Kathi Krisztina, az Adózóna cégjogásza válaszol.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
