34 találat a(z) lemondás cimkére
Munkajog – lemondás szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni a következő kérdésben: Lemondhat-e a munkavállaló a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásról, ha kap egyéb juttatást, mely olyan, vagy jobb helyzetbe hozza, mintha megkapná a szabályzatban rögzített béren kívüli juttatást? Példa: a munkáltató szabályzatában szerepelnek nevesített, választható béren kívüli juttatások, melyre minden munkavállaló egyforma keretösszegig jogosult. A munkavállaló lemond a szabályzatban foglaltakról, cserébe kap egyéb, a szabályzatban nem nevesített támogatást (tanulmányok és/vagy kamatmentes munkáltatói kölcsönt és/vagy üdülési támogatást stb.). Kétféle módja lenne. 1. Lemond határozatlan időre, cserébe határozatlan időre biztosítja neki a munkáltató a csak az adott munkavállalónak járó juttatás(oka)t. 2. A munkavállaló határozott időre mond le a szabályzatban foglaltakról, utána rá nézve "visszaáll" a szabályzat hatálya? Bár egyszerűbbnek tűnhet a szabályzat módosítása, Ön szerint fentebbi eset jogszerű lehet-e? Nem jelent-e indokolatlan megkülönböztetést más munkavállalókhoz képest? Ha jobban jár, mint más munkavállaló, érvelhet-e a munkáltató azzal, hogy a bértárgyalásokra tekintettel alakult így (például nem léphetett át bérsávot, és így kompenzált, vagy maga a munkavállaló kért juttatásokat)? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Behajtási költségátalányról való lemondás
Kérdés
A NAV honlapján megjelent iránymutatás szerint, ha a jogosult a Ptk. 6:46 §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (például csak a főtartozás összegét kéri be a kötelezettől, és a főtartozás összegének beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. Kérdésem a következő: Ha a kötelezett az év végi szállítói egyenlegközlőben a behajtási költségátalányt nulla összeggel szerepelteti, és a szállító által visszaigazolandó jogcímek között nem szerepelteti a behajtási költségátalányt, viszont az alábbi nyilatkozatszöveget tünteti fel az egyenlegvisszaigazoláson: "továbbá nyilatkozunk, hogy a fentiekben közölt követeléseken kívül további követelésünk nincs". vagy: "továbbá nyilatkozunk, hogy behajtási költségátalány jogcímen *követelésünk van / nincs *a megfelelő választ kérjük aláhúzni. Ha van, akkor összege a csatolt részletezés szerint:: ………………… Ft Fenti 1., illetve 2. nyilatkozatszöveg aláírása megfelel-e a behajtási költségátalányról való lemondás követelményének? Ha nem, akkor mit kellene a szállítói egyenlegközlőben szerepeltetni, ami alapján a kötelezett a behajtási költségátalány összegét rendkívüli bevételként könyvelheti le? Válaszát előre is köszönöm!
Ezért mondott le a szerencsejáték szövetség elnöke
Cikk
Várhatóan megszűnik a Magyar Szerencsejáték Szövetség is azt követően, hogy Schreiber István, a szövetség elnöke a napokban lemondott. Az MTI-nek lemondását azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben sem a szövetség, sem annak tagjai nem tudják képviselni az érdekeiket.
Meddig tart egy kft. ügyvezetőjének a felelőssége?
Kérdés
Egy kft. egykori ügyvezetőjének kilépése után meddig tart a felelőssége? Olvasónk kérdésére, Kathi Krisztina, az Adózóna cégjogásza válaszol.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
