63 találat a(z) lakcím cimkére

Elvált szülők: mikor lehet megosztani a családi adókedvezményt? Cikk

Egy édesanya idén februárban elvált a férjétől, akivel három közös gyermekük van. A válás óta felváltva nevelik a gyermekeiket, a családi pótlékot viszont teljes mértékben az édesanya kapja. A gyermekek állandó lakcíme a volt férjével azonos. A családi adókedvezményt az édesanya veheti csak igénybe, teljes összegben, vagy a volt férje is élhet vele, megosztással? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Álláspályázók és lakcím Kérdés

Tisztelt Szakértő! Álláspályázatok során egyre gyakoribb, hogy a lakcímet is meg kell adni az adott cég karrier-oldalán. Hogy az alkalmasságot mennyire dönti el a pontos lakcím még azelőtt, hogy behívnák interjúra, az számomra kérdéses. Nem vagyok naiv, tudom, hogy a munkáltatók olyan embert szeretnének felvenni, aki után nem kell utazási költségtérítést fizetniük. Miért szükséges azonban a pontos lakcím? Aki nem adja meg adatait, a rendszer vagy nem engedi tovább, vagy - ha nem abc karaktert ír be és így továbbengedi a rendszer, nyilván csökkenti esélyeit arra, hogy interjúra hívják. Ettől függetlenül, milyen jogalapja van egy hirdetőnek kérnie a pontos lakcímet? Köszönettel.

Családi kedvezmény élettárssal megosztva visszamenőlegesen? Cikk

Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Külföldre költözők kaphatnak-e családi pótlékot, gyetet? Cikk

Ha az anya gyermekeivel együtt kiköltözik a külföldön élő apához, jogosult-e családi pótlékra, illetve gyermeknevelési támogatásra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik dolgozónknak adómentes lakáscélú támogatást szeretnénk adni. A ház, amelyet megvásárolt, majd ezt követően átalakításra került, Fundamenta támogatást is kapott, és a kölcsönt is itt vette fel még 2015-ben. A felújítás, átalakítás építésiengedély-köteles munka volt. Ugyan az ingatlanba a dolgozó már beköltözött, de használatbavételi engedélye még nincsen, ezáltal állandó lakcímet sem tud ide bejelenteni. Ismerve a dolgozónk gyorsaságát, elképzelhető, hogy ez az állapot még jó ideig, akár évekig is fennmaradhat. Kérdéseink: 1. Amennyiben minden más egyéb feltételnek megfelelünk, a lakcím bejelentés hiánya ellenére adható-e támogatás, vagy várjuk meg amíg a dolgozónak bejelentett lakcíme lesz az ingatlanban? 2. Adhat-e a munkáltató a már letörlesztett hitelre, vagy a már korábban megvásárolt építési anyagokra támogatást, vagy ez már innentől kezdve csak és kizárólag jövőbeni dologra adható? Annak idején 3 millió forint kölcsönt vett fel a dolgozó, de már csak 1 millió a fennálló, további lakásbővítést már nem tervez, minél magasabb összegű támogatást szeretnénk neki adni, mivel a ház bekerülési értéke alapján akár a maximálisan adható 5 millió forintra is jogosult lenne. 3. A különálló 15 négyzetméter konyhát figyelembe kell-e venni a méltányolható lakásméret számításnál?

Élettársak közös gyermeke utáni családi kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy igénybe veheti-e az az apa a gyerekei után a családi kedvezményt, ha nem közös lakcímen vannak bejelentve? A szülök között élettársi a kapcsolat, az anya nem veszi igénybe az egyedülállók családi pótlékát. A gyerekek születése előtt külön lakcímen éltek, de a gyerekek születése után az apa az anyához költözött, de a lakcímét nem változtatta meg. Ebben az esetben az év végi bevalláskor az apa érvényesítheti a családi kedvezményt? Válaszát előre is köszönöm!

Munkába járás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a munkába járásához költségtérítési igénnyel lépett fel, melyet bejelentett tartózkodási helyéről kért. A munkavégzés helye egy vidéki város. A munkavállaló állandó lakhelye egy tőle 15 kilométerre lévő város. A munkavállaló a magánéletében bekövetkezett változások miatt egy olyan városban létesített tartózkodási helyet, amely a munkahelyétől 50 kilométerre van, és onnan csak gépkocsival tud munkába járni. Igényét az 50 kilométerre lévő tartózkodási helyéről történő munkába járás költségtérítésére nyújtotta be. A lakcímkártyájával igazolta mindkét lakcímét. Ebben az esetben a munkáltatónak - a tartózkodási helyéről - kötelező-e a 9 Ft/km, maximum 15 Ft/km költségtérítés folyósítása.

Családi adókedvezmény megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi adókedvezménnyel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az anyának kettő gyermeke van, az egyik közös az apával, de még nem intézték el az apai névre vételt, vagyis nem hivatalos. Közös háztartásban 2016 augusztusa óta élnek. Év végén megoszthatja-e az anya a családi kedvezményt az apával? Kell-e igazolniuk az élettársi kapcsolatot, vagy elegendő, ha egy címen élnek? Van-e időkorlát a kedvezmény érvényesítéséhez, hogy mióta élnek egy címen? Csak az együttélés időszakában keletkezett kedvezményt oszthatja meg az anya az apával, vagy a teljes évit? Köszönöm válaszát!

Munkába járás tömegközlekedési eszközzel nem lakóhelyről/tartózkodási helyről Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója tömegközlekedéssel jár be a munkahelyre egy, a céghez közeli kisvárosból. A személyes iratait áttekintve megállapítottuk, hogy a „Lakcímet igazoló hatósági igazolvány”-on ez a közeli kisváros nem szerepel. Oka, hogy nem jelentkezett át az okmányirodánál a korábbi (lényegesen messzebb lévő szülői városból), s ezt nem is kívánja megtenni. Ilyen esetben elfogadható-e, hogy lenyilatkoztatom, jelenleg pontosan mi az ideiglenes (okmányirodába be nem jelentett) lakcíme, s így azt figyelembe tudom venni a távolsági bérletének elszámolása során mint „lakhelyet”? Hogyan tudok meggyőződni a nyilatkozatának a valódiságáról? – A busztársaság által kiállított számla s bérlet egy típusán van távolsági viszonylat feltüntetve is, másik típusán viszont csak kilométer szerepel (viszonylat sehol). – Amennyiben vonattal járna be a dolgozó, szintén megfigyelhető a kétfajta dokumentáció (attól függ, mekkora méretű településen veszi meg a bérletet). Kérném a fentiekben szíves segítségüket. Üdvözlettel: Előfizető

Gyes, gyed extra Kérdés

Tisztelt Szakértő! A gyermekem születésének időpontjában nem voltam biztosított, így jelenleg gyesen vagyok. A gyermek hat hónapos korától a gyed extrát az apa szeretné igénybe venni, aki mellette dolgozna. A biztosítottsági feltételeknek megfelel. Kérdéseim: - A hat hónap után még 45 napig biztosítottnak számítok-e majd vagy sem? - A gyed extra igénylését befolyásolja az a tény, hogy az édesapával nem vagyunk házastársak? - Befolyásolja a gyed extra igénylését továbbá az a tény, hogy a lakcímkártya szerinti lakcím az apa esetében nem egyezik meg a gyermek lakcímkártya szerinti lakcímével? Válaszát előre is köszönöm!

Lakásbérbeadás adózása ha a bérbeadó lakcíme megegyezik a bérlemény címével Kérdés

Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária

Családi gazdaság alapítására és működtetésére vonatkozó alapvető szabályok Cikk

A „családi gazdaság adózása” címmel érkezett olvasói kérdéshez – pontosabban az arra foglaltakra írt válaszomból megjelent cikkhez – több hozzászólás, vélemény jutott el hozzám a családi gazdaság munkaviszonyban álló vezetőjének társadalombiztosítási jogállását érintően, illetve abban a kérdésben, hogy a családi gazdaság tagjainak muszáj-e közös háztartásban élniük, vagy sem. Mindezekre reagálva, fontosnak tartom a szóban forgó kérdésre adott válaszomat kiegészíteni az alábbiakkal.

Lakcím, tartózkodási hely munkábajárás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy munkáltató szeretné a székhelyén dolgozó munkavállalójának a munkábajárást 15 forinttal kifizetni. De a munkavállalónak a lakcímkártya szerinti tartózkodási városa megegyezik a székhellyel, csak hétfő reggel és pénteken délután utazna a lakcímére, és a munkáltató is csak ezt térítené meg. Ezt is lehet fizetni munkábajárás címén, ez munkábajárás? Utólag ezt a NAV nem minősítheti át munkabérré? Köszönettel Boros Zsanett

Családi gazdaság adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője részmunkaidőben dolgozik. Kell neki őstermelőként is mint a családi gazdaság vezetője járulékot fizetni, vagy elég az, hogy van egy teljesen más jellegű részmunkaidős munkája? Beléphet a családi gazdaságba egy másik településen élő kiskorú, aki a vezető gyermeke? Ha igen, iparűzési bevallás tekintetében hova kell a kiskorú nevében bevallást benyújtani, ahol él vagy ahol a többi tag él és ahol a földek is vannak? Tag kilépésekor a kilépés napja, amikor az elszámolás megtörténik a kilépésről vagy amikor ezt jóváhagyja az illetékes kormányhivatal és elküldi erről a határozatot? Iparűzési bevallást a kilépés évében vagy az utána következő évben kell beadnia a kilépő tagnak? Felnőtt családtag belépésekor hogyan kell az illetőnek járulékot fizetni, ha év közben lép be, tartós munkanélküli és a családi gazdaság egy főre jutó előző évi bevétele 8 millió alatti? Köszönettel: K.

Lakáscélú munkáltatói támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vásároltam egy lakást. A munkáltatómnál lakáscélú támogatást kértem a cafetériakeretemből. Leadtam az általa kért dokumentumok, valamint a lakcímkártyám másolatát. A lakcímkártyámon állandóként az új lakcím van, de rajta van az ideiglenes is, mert még nem költöztem át az új helyre. Most a munkáltató arra kér, hogy csináltassak egy másik lakcímkártyát, melyen nem szerepel az ideiglenes cím, csak az állandó, mert különben nem áll módjában a lakáscélú juttatást biztosítani. Van ilyen előírás, jogszabályi rendelkezés vagy bármilyen állásfoglalás, ami ezt elrendeli, vagy ez csak egy belső előírás? Várom szíves válaszát. Köszönettel: Ágnes

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink