28 találat a(z) lakóhely cimkére
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató minden esetben (szankció nélkül) választhatja-e azt a lehetőséget a munkába járás költségtérítése esetén, hogy az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést (15 forint kilométerenként) fizeti ki a munkavállalóinak, és nem vizsgálja például, hogy van-e közösségi közlekedés a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye között? A 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy mely esetekben jár a 15 forint kilométerenkénti összeg 60 szzaléka a munkavállalónak (bár a munkáltató adómentesen adhat saját döntése alapján 15 forintot kilométerenként). Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy minden olyan dolgozónak megadja a 15 forintt/kilométer összegű napi munkába járási költségtérítést, akinél a munkavégzési hely és a lakcím/tartózkodási hely nem egy közigazgatási határon belül van? Vagy ez a költségtérítés csak akkor jár, ha teljesül a 39/2010. kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének valamelyik pontja? Megkaphatja-e ezt a fajta költségtérítést az a munkavállaló, akinek a lakóhelye/tartózkodási helye és a munkavégzés helye egy közigazgatási határon belül van? Ha igen, akkor milyen feltételeknek kell megfelelni? Ennek a fajta költségtérítésnek mennyi a maximum korlátja? Válaszát előre is köszönöm!
Több időt töltenek utazással a fővárosiak, mint az ingázók
Cikk
Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezeken az értékeken – derül ki a Profession.hu országos reprezentatív kutatásából, amelyet szerdán küldött az MTI-nek.
Tilos korlátozni az EU-ban, mely országokból lehet interneten vásárolni
Cikk
Tilos lesz az indokolatlan területi alapú internetes korlátozás az Európai Unióban a tagállamok kormányait tömörítő tanács mai jóváhagyása nyomán, így a fogyasztók szabadon választhatnak majd, honnan rendelnek a világhálón, ugyanis állampolgárságuk, lakhelyük vagy tartózkodási helyük alapján nem tagadhatják meg tőlük a vásárlást, és nem irányíthatják át őket más weboldalakra az online kereskedők.
Mi fán terem az adóügyi illetőség?
Cikk
Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.
Cégautó – mi számít munkába járásnak?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Ha külföldről van jövedelme, ezeken múlik, hogy hol kell adóznia
Cikk
Van Magyarországnak a külföldi állammal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, vagy nincs? Ha van, mik az ottani előírások? Összefoglaltuk, milyen szabályok befolyásolják a magánszemélyek külföldről származó jövedelmeinek adóztatását.
Lakhatási támogatás: itt vannak a részletek, kinek, hogyan adható
Cikk
A vállalkozások munkaerőhiányának enyhítése, a munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése érdekében a munkáltatók kedvező adózási feltételekkel úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatást adhatnak a munkavégzés helyétől távol lakó munkavállalóik számára. Cikkünk ismerteti e juttatásra vonatkozó szabályokat.
Mobilitási célú lakhatási támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik a mobilitási célú lakhatási támogatásról szóló kérdésre adott válaszában a következő szerepel: "Az általam ismert hivatalos (NGM) értelmezés szerint, ez azt jelenti, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatásra nem jogosult az, akinek a támogatással érintett lakás – akár a munkavégzés kezdetekor, akár a mobilitás célú lakhatási támogatás juttatásakor – nem tartózkodási helyként, hanem lakóhelyként van feltüntetve a lakcímkártyáján." Azt szeretném megkérdezni, hogy az említett értelmezés hogyan vezeti le, milyen jogszabályi hivatkozásokkal támasztja alá ezt a következtetést. Válaszát nagyon köszönöm!
Lakóhely-áthelyezés után, részesedés értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A lakóhely-áthelyezéssel kapcsolatosan, részesedés értékesítésére vonatkozóan kérdést tettünk fel, melyre a válasz a következő linken érhető el: http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_26_Lakohely_athelyezes_miatti_adozas_dtj. A kérdésünk nem magára a lakóhely-áthelyezés adózására vonatkozott, hanem a részesedések már a lakóhely áthelyezését követően történő értékesítésre. Az osztrák adózással kapcsolatos szabályokat azért ismertettük, hogy egyértelmű legyen ugyanazon gazdasági eseményt, a részesedések értékesítését, ugyanazon jövedelem után mindkét ország (Ausztria - lakóhely áthelyezés miatt és Magyarország - belföldi illetőségre tekintettel) megadóztatja. Kérdésünk magára a részesedés értékesítésítésének adózására vonatkozik. Az Egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedés értékesítés a magánszemély illetősége szerinti országban, Magyarországon adóköteles. Az osztrák adójogszabályok azonban a lakóhely-áthelyezés miatt a részesedés értékesítését szintén megadóztatják. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Kérjük, hogy válaszukat a fentiekre tekintettel egészítsék ki. Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!
Ettől is függ a lakhatási támogatás adómentessége
Cikk
A munkavállalók lakcímeként szolgál a munkáltató tulajdonában lévő lakás. Lehet-e nekik adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást nyújtani? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Munkavállalás külföldi lakcímmel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem: kell-e bejelentett magyar lakcímmel rendelkeznie annak a dolgozónak, aki 3. ország határmenti településéről jár át dolgozni határmenti magyar településre. (Adóazonosító jellel és TAJ számmal már rendelkezik). Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cséva
Belföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
NAV-ellenőrzés: akikért a revizorok az ország másik végébe is elmennek
Cikk
Sok vidéki nagyváros adóhivatalában szokásos eljárás, hogy mindíg ugyanazokat a cégeket és magánszemélyeket vizsgálják újból és újból. A leggyakrabban Nógrád és Hajdú-Bihar megyében találkozhattunk véget nem érő adóvizsgálatokkal. Van olyan magánszemély, akit 2006 óta folyamatosan vizsgálnak, és létezik olyan cég, akinek évente 20-30 adóvizsgálatban is van része.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
