A falusi csok és a lakásfelújítási támogatás között a felhasználást tekintve több átfedés is van, vagyis vannak sokan, akik ugyanarra a lakáscélra különböző állami támogatások közül is választhatnak. A Bank360 elemzői arra keresték a választ, hogy az arra jogosultaknak falusi csokból vagy lakásfelújítási támogatásból érdemes-e inkább nekivágni egy ingatlan korszerűsítésének.
A kifizetett és benyújtott számlák alapján januártól igényelhetik a családok az akár 3 millió forintos lakásfelújítási támogatást. Február 1-jétől pedig elméletileg elérhető a kedvezményes – futamidő végéig fix 3 százalékos kamatozású – otthonfelújítási hitel is, melyből meg lehet finanszírozni a munkálatokat. Az első napon öt banknál elérhető a hitel – derül ki a Bankmonitor.hu összeállításából.
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Magyar Államkincstár a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásának igénybevételére vonatkozó tudnivalókról, egyebek mellett arról, hogy milyen dokumentumokra lesz szükség az igénylés elbírásához – vette észre a Bankmonitor.hu.
Megjelent a Magyar Közlönyben a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. számú kormányrendelet.
Az építésnél akár 20, a felújításnál 50 százalékos piacbővülést eredményezhet a kormány új otthonteremtési és -felújítási intézkedéscsomagja a GKI és a Masterplast közös kutatása szerint.
A lakásfelújítások jövő januártól elérhető állami támogatása jótékonyan hathat a fogyasztási hitelek piacára is – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! A kifizető a használatában levő lakást egyik dolgozójának adja bérbe kedvezményes áron. A kifizető a lakás bérbeadására áfakört választott, tehát a bérleti díjat áfásan számlázza le dolgozójának. A lakást a bérbeadás előtt felújította a kifizető, a felújítás költségeit részben aktiválta, részben anyagjellegű ráfordításként elszámolta. A kérdés az, hogy alkalmazható-e az áfatörvény 125. § (1) e) pontjában említett adólevonási jog korlátozása alóli kivétel, vagyis hogy levonhatja-e a kifizető a felújítás áfáját. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérem szíves állásfoglalását. A bérbeadás még nem kezdődött meg, a tevékenységi körökben jelenleg még nem is szerepel az ingatlan bérbeadása. A felújítás befejezése után kezdődő bérbeadásra az első számla kiállításával egyidejűleg – az új tevékenység felvétele mellett – az áfafizetést kívánjuk majd bejelenteni. A még zajló felújítással kapcsolatos előzetesen felszámított áfa levonására folyamatosan van-e mód, vagy csak az első áfás ingatlanbérbeadás-számla kiállításakor, utólag? Köszönettel.
Januárban már mostanáig több személyi kölcsönt folyósítottak a bankok, mint az azt megelőző, karácsony előtti hónapokban – írja a Világgazdaság.
Jelentősen emelkedett a személyi kölcsönként igényelt hitelösszeg átlaga az elmúlt egy évben. A Világgazdaság által megkérdezett bankok mindegyikénél eléri vagy meghaladja az egymillió forintot a hitel átlagos összege, és az ügyfelek száma is emelkedik.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi székhellyel és Uniós adószámmal rendelkező vállalkozás német állampolgárnak ottani állandó címén lakásfelújítást végez. A kérdésem, hogy az elvégzett munkáért a magyar cégnek 27%-os áfás vagy adómentes számlát kell kiállítani a német állampolgár felé. Üdvözlettel: Szabó Attila
Tisztelt Szakértő, Feleségemmel 50-50%-os tulajdonosok vagyunk egy lakásban (házasságkötés előtt történt a vásárlás). Szeretnénk bérbe adni, és szabályosan adózni utána. Mivel nekem van egy katás egyéni vállalkozásom, így az tűnik a legkönnyebben járható útnak, ha mi – a tulajdonosok – megállapodunk abban, hogy a feleségem adja ki, és vallja be jövedelemként és adózik utána. Tételes költségelszámolást szeretnénk alkalmazni, mert nem szeretnénk a közüzemi számlákat átíratni. A probléma csak az, hogy ezek az én nevemre szólnak. Kérdések: – Mit kell tartalmazni a tulajdonosok között megkötött megállapodásnak? – Költségként el tudja számolni a feleségem az én nevemre érkező közüzemi számlákat? – Szeretnénk értékcsökkenést is elszámolni költségként (vételár 2%-a (évente, időarányosan). Itt elszámolhatja a teljes vételár 2%-át vagy csak a felét? Amennyiben a kiadás előtt kifestjük, veszünk bele bútorokat, akkor az költségként ilyenkor is elszámolhatom (értékcsökkenés leírása esetén), vagy csak értéknövelő beruházásként? Ha értéknövelő beruházás, akkor az értékcsökkenés-alapot növelhetem vele? Ilyenkor az értéknövekedés jövedelemnek is számít? Lehet olyat, hogy a festést és a bútorokat csak költségként számolom el, nem mint értéknövelő beruházást? Előre is köszönöm a válaszokat!
Az egekbe szökő albérletárak miatt a lerobbantabb állapotú, de olcsóbb lakások is egyre inkább a leendő bérlők látókörébe kerülnek. Megoldás lehet a megfelelő színvonalú lakhatásra az is, ha a bérbevevő – a bérbeadó beleegyezésével – újítja fel a lakást, ha hosszabb távon szeretné azt bérelni.
Újnak vagy réginek minősülnek az egy nagyobb lakás átalakításával létrehozott lakások és mikor alkalmazható az 5 százalékos áfamérték? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló szeretné, ha juttatásként a munkáltató a lakásának felújítását támogatná (korszerűsítés). Valószínűleg a kivitelező számlájával igazolná a költségeket, melyeket ő előre kiegyenlít, és az éves cafeteriakeretét teljes mértékben erre használná fel havonta. Tehát a cég készpénzben fizetné ki neki a számla ellenértékéből a havi igénybe vehető keretösszeget. Még nem tudjuk, mennyi lenne a végösszeg, de lehet, hogy jövő évre is átmehet, mert az éves keret 500 ezer Ft, míg egy ilyen felújításszámla akár több millió Ft is lehet. Támogathatja-e ezt a munkáltató úgy, hogy a munkavállaló több évi keretét folyamatosan fogyasztja a számla erejéig? A cafeteria szabályzatban minden munkavállalónak elérhetővé tennénk ezt a juttatási formát. Adható-e ez adómentesen?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték