35 találat a(z) láncértékesítés cimkére

Láncértékesítés központi raktárból Kérdés

Láncértékesítési szabály alkalmazandó-e? Kérdés

"A" cég magyarországi adóalany értékesíti termékét "B" cég magyarországi adóalanynyak, aki ezt tovább értékesíti "C" cég németországi EU-s adószámmal rendelkező adóalanynak. A termék szállítása "A" cégtől "C" céghez történik. A szállítást "C" cég szervezi és intézi. Helyesen számlázunk-e, ha "A" és "B" cég egymás között mint belföldi termékértékesítést számláz, 27%-os áfával, majd "B" és "C" cég között mint közösségi termékértékesítés áfa nélkül történik, az A60-as összesítő nyilatkozaton történő lejelentéssel? Köszönettel: Csordásné Fekete Edit

Háromszögügylet, láncértékesítés - kérdés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tehát ha jól értem, akkor a helyes számlázás az alábbi: az A (magyar) cég közösségi adómentes számlát bocsájt ki a B (német) cégnek. B cég pedig német áfás számlát bocsájt ki C (német) cégnek. Az előzményben feltett többi kérdésemre is tudna válaszolni? Előzmény URL: https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_5_Haromszogugylet_lancertekesites_lug Köszönettel!

Láncértékesítés Kérdés

Cégünk elad Romániába terméket. A fuvart a román partner fizeti. Másik román cég részére történik a szállítás. Számlázhatunk-e adómentesen?

Láncértékesítés Kérdés

Magyar partnertől vásárolunk terméket. A fuvarozást ő intézi. Mi Szlovákiába adjuk el a terméket. Számlázhatunk közösségi mentes értékesítést? Három szereplő van az ügyletben.

Láncértékesítés Kérdés

Négyszereplős láncügylet esetén cégünk a B(HU). A(HU)-B(HU)-C(PL)-D(SK). A(HU) fizeti a fuvart. Kérdésem, hogy B(HU) mentesen számlázhat -e a C (Pl) vevő felé?

Háromszögügylet, láncértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását: Adott egy magyar kft. (legyen A cég). A tulajdonosoknak Németországban is van vállalkozásuk (legyen B cég). Németországba adnak el termékeket az alábbi módon: A cég eladja a termékeket B cégnek, amely továbbadja a termékeket egy harmadik, szintén németországi vállalkozásnak (legyen C cég). Az áru A cégtől közvetlenül C céghez megy, a szállítást A cég végzi a saját gépjárművével. A gépjármű nem teherautó, hanem A cég tulajdonában lévő személygépjármű, amellyel maga a tulajdonos viszi ki az árut Németországba. A kérdésem az lenne, hogy a fentiek háromszögügyleteknek/láncértékesítésnek számítanak-e? Mi a helyes számlázási mód? Hogyan kell számláznia az egyes cégeknek? Általánosságban érdekelne még, hogy a háromszögügyletnek/láncértékesítésnek feltétele-e az, hogy az egyik szereplő külföldi legyen? Csak az minősül-e háromszögügyletnek/láncértékesítésnek, ha külföldi értékesítés/vásárlás megy végbe, vagy akár olyan belföldi értékesítéseknél/vásárlásoknál is megvalósulhat háromszögügylet/láncértékesítés, ahol az összes szereplő belföldi? Köszönettel!

Ki a felelős a fuvarozásért? Változnak az uniós láncértékesítések szabályai Cikk

Uniós szinten egységesítésre kerülnek 2020. január 1-jétől a láncértékesítésekre vonatkozó szabályok. Bár a jogszabálymódosítás bizonyos tekintetben egyszerűsíti a helyes áfakezelés megállapítását, bőven maradnak nehezen eldönthető kérdések, olvasható a Deloitte sajtóközleményében.

Láncértékesítés harmadik országok között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar cégként olyan láncügylet részesei vagyunk, amelyben Koreából beszerzett (Vietnámban gyártott) árunkat Montenegróba értékesítjük. Az áru Koreában feladva, Montenegróba érkezik. Kollégáink között vita alakult ki arról, hogy ez a közösség területét nem érintő árutovábbítás a helyes adózás érdekében teremt-e olyan feltételt, amely szerint Koreában vagy Montenegróban be kell jelentkeznünk az adózás alá. Úgy gondoljuk, hogy közbenső cégként választhatjuk akár az eladókénti fuvarozást, ekkor a teljesítés helye Montenegró, és ott kell adóznunk, vagyis Montenegrói áfás számlát kell kiállítanunk, vagy értékesítő fuvarozóként koreai adószám kellene? A vezetőség nagyon szorgalmazza az értékesítési számla kiállítását montenegrói partnerünk felé (úgy tudjuk, az áru még a tengeren utazik), és az a külső vélemények hatására meghozott döntés, hogy a számla teljesítési ideje a fuvarozás megkezdése, az áfát exportáfaként bevallva, adómentes exportról állítjuk ki a számlát, és feltüntetjük, hogy "az áfa területi hatályán kívül esik", továbbá az "adó megfizetésére a vevő köteles". Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással kapcsolatban is felmerültek ellentétek, mert van olyan vélemény, amely szerint ehhez szükséges a vevő (montenegrói cég) nyilatkozata, de abban sem értünk egyet, hogy ennek a nyilatkozatnak (ha kell) mit kell tartalmaznia. A mi adómentes exportértékesítésünket milyen bizonylat igazolja? Hagyományosan nem export, mert Magyarországra (és a közösségbe sem) kerül az áru.

Háromszereplős láncértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az ügylet a szereplők között úgy játszódik le, hogy ugyanazt az árut egy szaúd-arábiai cég értékesíti egy bahreini cégnek, a bahreini cég értékesíti egy magyar cégnek, miközben az áru Magyarországról Szaúd-Arábiába érkezik. A fuvart a magyar cég intézi (erről készült is megállapodás). Ha jól gondolom, akkor ez egy háromszereplős láncértékesítésnek minősül az Áfa tv. 26. §-a alapján, és a számlázás a magyar és a bahreini cég között pedig Közösségen kívüli értékesítésnek minősül az Áfa tv. 98. §-a alapján? A vámoláshoz pedig a bahreini cég és a magyar cég közötti számlát kell leadni? És a kiléptetési okmányon pedig jelezni kell, hogy a termék nem bahreini céghez kerül, hanem Szaúd-Arábiába? Válaszukat előre is köszönöm!

Nagy változásokon innen és túl a közösségi áfában Cikk

2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen szó volt az uniós áfareform jelenlegi állásáról és az aktuális gyakorlati teendőkről, emellett bemutatták a big data adózásra gyakorolt hatásait is.

Láncértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Nagy Norbert! Köszönöm válaszát az áfa láncértékesítés kérdésemre, de még pontosítanám kérdésemet: a felvázolt eseményre miért nem alkalmazható a háromszögügylet speciális szabálya, vagyis hogy ne keljen cégünknek szlovák adószámot kiváltani az értékesítéshez, illetve a kibocsátott számlákon csak jelezni, hogy az ügylet után megrendelőnk teljesíti az adókötelezettséget? Üdvözlettel G-Kvitt Kft.

Áfa – láncértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk német cégtől vásárol darusínt, melyet továbbértékesít egy másik magyar vállalkozásnak, amely ezt az anyagot Szlovákiába építi be az ott elvállalt munkájába (erre a projektre rendelkezik szlovák közösségi adószámmal). Az anyag nem kerül leszállításra Magyarországra, hanem a német cégtől egyenesen Szlovákiába szállítják. A fuvarozást a mi cégünk rendeli meg. Kérdésem, hogy nekünk az anyag értékesítésekor a magyar megrendelő felé milyen számlát kell kiállítani azaz 27 százalékos áfatartalommal, vagy közösségi értékesítésnek minősül-e az értékesítés? Köszönettel: G-Kvitt Kft.

Láncértékesítés Kérdés

Magyar adóalany (A) értékesítene német adóalanynak (B), amely cég ezt a terméket eladja egy albán cégnek (C) úgy, hogy a termék Magyarországról közvetlenül Albániába kerül elfuvarozásra (láncügylet). A B német szervezi, bonyolítja a termék fuvarozását, vevői minőségében. Az úgynevezett fuvarozásos értékesítés az első értékesítés, amelyben ez a B szereplő vevőként jelenik meg az A és B közötti ügyletben. Ennek az értékesítésnek a teljesítési helye – az áfatörvény 26. §.-a értelmében a fuvarozás megkezdésének a helye, tehát Magyarország. A B német és a C albán cég közötti ügylet – mint fuvarozásos értékesítést követő értékesítés – teljesítési helye az áfatörvény 27. §. (3) bekezdés b. pontja alapján a rendeltetés országa, azaz Albánia. Az ügylet számlázásánál az A a magyar, a B a német közösségi adószámát használja. Az A magyar adóalany és a B német adóalany közötti ügylet adómentes. Az áfatörvény 98. §-a alapján ugyanis adómentes az ügylet, amelynek eredményeként a termék harmadik országba kikerül, feltéve, hogy a termék vámhatóság általi kiléptetése a teljesítés napjától számított 90 napon belül megtörténik. A B és a C közötti számlázást már nem a magyar áfatörvény szabályai szerint kell megítélni. A leírt törvényi értelmezést jól alkalmaznánk így?Az A adóalany hogyan szerepelteti ezt az áfabevallásában, melyik soron? A B német adóalanynak kell-e valamit Magyarországon jelentenie? Az A és B, valamint a B és C közötti számlázás során milyen paritást kell alkalmazni? INTRASTAT-ban kinek van jelentési kötelezettsége?

Több lehet a büntetés! Új szabályok az ekáerben augusztus 1-jétől Cikk

Módosulnak augusztus 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerre (ekáer) vonatkozó szabályai. Bővül az ekáerszámot igénylő szállítások köre, s szigorúbb jogkövetkezményekre kell számítani. Így például, ha valótlan adattartamú a bejelentés, vagy a közölt termékmennyiség meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az adóhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének a 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.