Tisztelt Szakértő! Egy kft. értékesítette kereskedelmi üzletágát, amit tárgyi eszközök, , készletek, immateriális javak stb alkottak. Kérdésem, hogyan (milyen főkönyvi számlaszámokra) kell könyvelni az értékesítést és az eszközök, valamint a készletek kivezetését? Mielőbbi válaszát nagyon köszönöm!
Egy általam könyvelt kft. 2005-ben bérelt ingatlanon felújítást végzett. Ezt a kft. tárgyi eszközként tartja nyilván. A bérbeadó 2018. 09. 30-ával felmondta a bérletet. A tárgyi eszköz kivezetésekor alkalmazni kell-e a 240 hónapos figyelési időt, és így keletkezik-e áfafizetés?
Tisztelt szakértő! Egyik ügyfelemnek törölték az adószámát adótartozás miatt 2016. 05. 26-án.A cég azóta nem műkösik, sem bevétele, sem kiadása nem volt. Beszámoló és tao-bevallás le lett adva 2016-2017. évre. Most kapott egy végzést, hogy kényszertörlés alatt áll 2018. 03. 21-től, s be kell adni egy beszámolót a kényszertörlési eljárást megelőző nappal. Az adótartozását rendezte, tartozása csak a tulajdonossal szemben van 16 044 350 forint tagi kölcsön. Kérdésem, hogy a tagi kölcsön fejében ki lehet-e vezetni a tárgyieszközökből az épületeket és berendezéseket? Az épületek könyvszerinti értéke 8 644 850 forint, a berendezéseké 20 29 187 forint. Vagy esetleg más teendőm is van ezzel kapcsolatban? Kérem szíveskedjen tájékoztatni a kényszertörlési eljárásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről, mert ilyenem még nem volt, s szeretném elkerülni a büntetést. Várom válaszát és segítségét.Előre is köszönöm. Üdvözlettel Huéber Józsefné
Tisztelt Szakértő! Egy társaság nyitó főkönyvi kivonatában 2004-es szállító számla szerepel nyitottként. A partnercég már nem létezik. Kivezethető-e a kötelezettség közvetlenül a 418 előző évek helyesbítéséből származó eredmény számlával szemben, 96 egyéb bevétel közbeiktatása nélkül? Más bevétele egyébként nincs a cégnek. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a kivezetés miatt, vagy már az is elévültnek tekinthető? Segítségét előre is köszönöm.
Egy kft.-nél néhány vevői számla részben vagy egészben behajthatatlanná vált. A jogi feltételeknek megfelel, igazolt a behajthatatlanság ténye. A vevői követelés 86 számlával (behajthatatlan követelés) szemben kerül kivezetésre. Ebben az esetben be kell állítani a fizetendő áfát kötelezettségként, vagy ki lehet vezetni a 86 ráfordítással szemben? Például ha bruttó 127 ezer forint vevői követelés behajthatatlanná válik és leírható, akkor helyes ez a könyvelési tétel? T86-K31 Bruttó összeg, T479-K467 fizetendő áfa előírása, és T467-K86 fizetendő áfa kivezetése? Köszönettel várom a választ.
Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.
Kft.-nek van egy személygépkocsija, pontosabban csak volt, mert totálkárosra tört. A gépkocsi beszerzési ára 3 708 000 Ft volt, értékcsökkenés-elszámolás: 234 247 Ft. A kocsi lízinges volt, a bank felé még volt 2 507 070 Ft tartozás. A biztosító 2 919 600 Ft kártérítést ítélt meg, határozatot küldött róla. A biztosító átutalta a banknak a teljes kártérítés összegét, majd a bank visszautalt a társaság részére 412 530 Ft-ot, ami fennmaradó összeg volt a kártérítésből. Hogy kell ebben az esetben kivezetni a hitelt? Zsmami
Tartozom egy felszámolás alatt álló cégnek. A cég felszámolási eljárása kb. fél éve kezdődött. A felszámolótól semmilyen értesítést nem kaptam, hogy tartozom. Kivezethetem-e a szállítói követelését a könyvelésemből (az összeg 100 000 Ft körüli)? (Mindkét fél kft.) Vitatott követelésről van szó!
Egy társaság 2015-ben úgy határozott, hogy egy lakást épít, amelyet bérbeadás útján fog hasznosítani. Bérbeadási tevékenységet – adókötelesen – már folytat a társaság, tehát ez nem jelent tevékenyégikör-bővítést. A beruházáshoz elkészültek a szükséges tervek még 2015-ben, amelyet a könyveiben a befejezetlen beruházások számlán tart nyilván a cég. Bevallásában ezeknek a számláknak az áfáját levonta. A beruházás megkezdése előtt az Önkormányzat megállapította, hogy a terület geológiai feltárás alatt áll, ezért az építkezést nem lehet elkezdeni. A folyamatos tárgyalások és fellebbezések 2017. év elejére lezárultak, az építkezést nem kezdődött meg, világossá vált, hogy a beruházás nem valósulhat meg, ezért a társaság ki akarja selejtezni a beruházást, amihez a döntés 2017-ben megtörtént. Az egyértelmű, hogy a tervek költségeit ki kell vezetni, de mi a sorsa a 2015-ben jogszerűen a levont áfának? Vissza kell fizetni teljes mértékben, és ha igen, kell-e önellenőrzéssel módosítani a 2015. évet, vagy 2017 decemberéről szóló bevallásában is szerepeltetheti? Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 10 millió forint kölcsönt adott egy másik társaságnak. A kölcsönt kapó társaságot kényszertörölték. A kölcsönt adó társaság " bíróság előtt érvényesíteni nem lehet" hivatkozással kivezetheti-e a követelést? Milyen adóvonzata lehetséges, ha kapcsolt volt a vállalkozás, és ha nem?
Tisztelt Szakértő! A cég elfekvő ruhákat szeretne adományozni rászoruló intézménynek. Ilyenkor ki kell vezetni a készletből és adóvonzata is van?
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari anyagot értékesítő cégnél 2006 és 2009 között jelentős vevői követelés halmozódott fel, amit nem tudtak behajtani. Ez 50 milliós nagyságrendű. Az iratokat átnézve mindegyik cég már felszámolásra került. A cég irataiban van, ahol vannak felszámolási iratok, vagyonfelosztási javaslat, tehát látszik, hogy bent volt a felszámolásban, de nem térült meg. Van ahol csak bírósági végrehajtási irat van, és van, ahol tértivényes és ügyvédi felszólítások vannak. A kérdésem az, hogy mivel felszámolták már a cégeket, ezeket a vevői követeléseket kivezetheti-e a kft. év végével? Egyéb ráfordításként elszámolhatja-e, ebben az esetben nem kell a társasági adónál adóalapnövelő tételként szerepeltetni, mivel felszámolt cégekről van szó? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. pályázat útján egy gép vásárlásához nyert bizonyos összeget. Ezt az összeget halasztott bevételek között tartjuk nyilván és mindig az értékcsökkenéssel arányos részt oldjuk fel. PA pályázat lezárult már 2016-ban. Minden rendben volt, mindennel el tudott számolni a vállalkozás. Most a tárgyi eszközt értékesítjük. Jól gondolom, hogy a kivezetéskor a még fennálló halasztott bevételt át kell vezetni az egyéb bevételek közé, mivel a tárgyi eszköz kikerül a vállalkozás nyilvántartásából? Várom válaszát! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték