Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2014-ben ingatlan és ingó tárgyak vételére kötött adásvételi szerződését 2015-ben visszamenő hatállyal felbontotta. A tulajdonjog a szerződés felbontás aláírásának napján száll vissza az eladóra. A szállító számlájának kiegyenlítése nem történt meg, viszont áfalevonása számla alapján volt. Kérdéseim:az eltelt időszakra amortizáció elszámolható-e, helyes-e, ha az eszközök kivezetésekor terven felüli értékcsökkenés elszámolása történt? Szíveskedjék bemutatni, hogy milyen tételeket szükséges könyvelni, figyelemmel arra, hogy a szállító egyenlege is rendeződjön! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016.11.17.-én, a bíróság 2016.12.01-én értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadja, de az még nem jogerős. A jogerőre emelkedés oka, hogy az egyezségben résztvevő cégtől nem jött vissza az egyezséget tartalmazóirat átvételének igazolása. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017 május 31-éig. A bíróság a csődegyezséget 2017.03.24.-vel hagyta jóvá és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. Ez a végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. március 31. A cég 2014-es éve veszteséges volt. Kérdésem: A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot, az egyezség napjával, vagy a jogerőre emelkedés napjával? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődbe? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott a csőd alatt, de nem kerültek kifizetésre, azoknak mi lesz a sorsa? Melyik évet érintik a fenti tételek 2016 vagy 2017 évet? Válaszuk megadásánál kérem vegyék figyelembe a számviteli törvényen túl, a Tao előírásait is [például veszteségelhatárolás Tao 17. § (13), 29/S § (3)]. Köszönettel: Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2009-ben egy másik cégtől "megvásárolta" a vevői körét. Ezt immateriális javak között aktiváltuk 3 év alatti értékcsökkenés elszámolásával (szerződés szerint). 2012-ben számoltunk rá el utoljára értékcsökkenést. Azóta is az immateriális javak között tartjuk nyilván. A korábban átvett vevői kör közül vannak még, akik jelenleg is vevők, de többen már időközben megszűntek. Mi a teendő az immateriális javak között kimutatott összeggel? A cég megszűnéséig szerepeltetni kell, vagy mikor, milyen összegben lehet esetleg kivezetni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanvásárlásra nyert pályázaton fejlesztési támogatást 2014-ben. A támogatás összege az elhatárolások között szerepel és az adott évben elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően lett feloldva. A támogatást a minisztérium 2016-ban visszavonta, 12 havi részletben, kamataival együtt kell visszafizetni. A támogatáshoz vásárolt ingatlan eladásra került 2016-ban. Az elhatárolt támogatást kivezetjük a kilences számlaosztállyal szemben és a visszafizetendő összeget a nyolcas számlaosztállyal szemben írjuk elő kötelezettségként? Kérem segítségét, hogy helyes-e így ez a megközelítés? Válaszát köszönöm!
A társaság magánszemélynek adott kölcsönt 2010-ben. Egy részét visszafizették, de még tartozás áll fent. Hogyan lehet kivezetni, mivel nem található a magánszemély?
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk nem jelentős részesedéssel rendelkezik egy másik kft.-ben. A részesedésünket ki kell vezetni mert a kft.-ből ahol a részesedésünk van felszámolták és törölték a cégjegyzékből. A korábbi években a részesedés értékével megegyező összegű értékvesztést képeztünk, ezért a részesedés kivezetésének a könyvelése az alábbi lenne T179 K171. Társaságunknak van szállítói kötelezettsége -nagyobb összegben - és van vevői követelése is a részesedést képző felszámolt, illetve törölt kft.-vel szemben. A szállítói kötelezettség és a vevői követelés kivezetését hogyan könyveljem? A 2016-tól hatályos előírások szerint árfolyamnyereség, árfolyamveszteség és összevezetve nettó módon vagy egyéb bevétel, illetve ráfordításként? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az előző évi zárásnál egy értékesített személygépkocsi bruttó értéke 2000 ezer forint, elszámolt értékcsökkenés 2000 ezer forint, sajnálatos módon nem került kivezetésre. A tárgyévi zárásnál nyilvánvaló lett, mi a teendő?Eredményt nem érint, mérlegadatokat (nettó értéke nem volt) szintén nem érint. Hogyan oldjam meg a problémát, hiszen már nincs a tárgyi eszközök állományában a fenti gépjármű? Köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi teherfuvarozással foglalkozó társaság tehergépkocsit vásárolt, és azt a tevékenységéhez használta. A társaságtól független büntetőüggyel összefüggésben a járművet a rendőrség lefoglalta, majd a későbbiekben feltárta, hogy a járművet korábban eltulajdonították, az alvázszámát meghamisították, és így értékesítették. Ilyen módon vásárolta meg azt társaságunk jóhiszeműen. A rendőrség elrendelte a jármű kiadását az eredeti tulajdonosának. Kérdéseim: – Milyen módon vezessük ki az eszközt a könyvekből? – A kivezetés kapcsán hogyan alakulnak az ezzel kapcsolatos társaságiadóalap-növelő és -csökkentő tételek? – Milyen adminisztrációs alátámasztásra van szükség a fentiekhez?
A bejelentett részesedés elidegenítése, apportálása során realizált nyereség – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nem része az adóalapnak. Ugyanakkor a veszteség – bármely okból merül is fel – nem elismert ráfordítás. Ismertetjük a külföldi pénzértékre szóló bejelentett részesedéssel végzett gazdasági műveletekhez kapcsolódó szabályokat is.
Tisztelt Adózóna! Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott áfa adónemben (2011., 2012. év). Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősített. Kérdéseink: – hogyan könyveljük ezt az áfát, – mit kell tenni a tárgyi eszközökkel (ki kell vezetni?) – társasági adót önellenőrizni kell-e? Válaszukat előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték