127 találat a(z) kiválás cimkére
Beolvadásos kiválásnál keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválással létrejön egy cég, ami egyben be is olvad egy már működő másik cégbe. A kiválással létrejött cég adószámmal, cégjegyzékszámmal fog rendelkezni? A cég, amelyikből kiválás történt, illetve a cég, amelyikbe a beolvadás történt, fog-e beadni a NAV felé bármilyen bevallást? Véleményünk szerint nem, mert ők folyamatosan működnek tovább, csak kvázi zárást készítenek. Válaszukat előre is köszönöm.
Kiválás – áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Adott egy cég, legyen „A” Kft., amely a lakóingatlanok bérbeadása és értékesítése tekintetében áfakört választott – egyébként negyedéves áfabevalló – és a vásárolt ingatlanokra és felszerelésekre levonta az áfát. Az áfát nem igényelte vissza, hanem görgetendő áfába helyezte. Az „A” Kft.-ből az idei év január 27. napján kiválással létrejött egy másik cég, legyen „B” Kft. A „B” Kft. alanyi adómentességet választott és adómentességet a lakóingatlanok tekintetében. Így az ingatlanok esetében – mivel figyelési időszakon belül változott az áfalevonási státusz – az arányos áfát meg kell fizetni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem is felmerült, amelyben kérem a válaszukat: – „A” Kft.-t vagy „B” Kft.-t terheli az áfabevallási és -befizetési kötelezettség? – Amennyiben „B” Kft.-t terheli, a le nem vont áfarész egyéb ráfordításként vagy az ingatlanok bekerülési értékét növeli? – Az „A” Kft.-ben lévő görgetendő áfát miként tudjuk megosztani a két cég között? A NAV-hoz szükséges egy nyilatkozatot tennünk a folyószámla megosztásáról? – Az utólagos kiigazítást mikor kell elvégeznem, azaz mikor kell akár „A” akár „B” Kft.-nek áfát bevallani és megfizetni? Köszönettel várom válaszát, Bakonyi Eszter
Családi gazdaság kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjai elhatározták, hogy a gazdaságból 3 fő kiválik. A kiválásról szóló határozat októberben jogerőre emelkedett. A családi gazdaság tagjai a kiváláskor írásba foglalták, hogy a köztük lévő elszámolás végső határideje december 31-e lesz. Tehát a kiválás után keletkezett bevételeket és kiadásokat egyenlő arányban osztják el a családtagok között. Kérdésem, hogy ez a megállapodás jogszerű, szabályos-e?
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság kiválásának illetéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből, amelynek a fő tevékenysége kiskereskedelem, a magánszemély tulajdonosok az egyetlen ingatlant egy külön cégben kívánnak a továbbiakban üzemeltetni. A kiválás megfelelne a kedvezményezett átalakulás kritériumainak. A jogelőd esetében a tulajdoni arányok 95%-5%, ez az arány maradna a jogutód-ingatlant kezelő cégben is. A kiválást követően a jogutód társaság vagyonának közel 100%-át az ingatlan értéke képezné, tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni az átalakulás során, illetve az átalakulást követően a 95% tulajdonrészt birtokló magánszemélynek? Átalakulás esetén is vonatkozik-e rá a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség?
Kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kft. november 1-jétől kiválás útján jött létre. Mint jogutódnak milyen bejelentési, bevallási kötelezettségei vannak? Milyen számviteli teendők vannak ebben az esetben? Van-e könyvvizsgálati kötelezettsége a jogutódnál? Az alkalmazottak továbbfoglalkoztatása a jogutódnál történik, erről a T1041-es bejelentő lapot beküldtük. A munkaszerződés módosításon kívül van-e még egyéb kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!
Tárgyieszköz-értékesítés elszámolással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja kiválik a cégből, és a cégben lévő ingatlant kapja meg a társasággal szemben fennálló kötelmi igényének kielégítésére. Adásvételi szerződést kötöttek, melyben a vételárat is megjelölik. Kérdés, hogy ezt ki kell-e számlázni a cégnek, és ha igen, akkor könyvelésben ezt hogyan vezetem le? A társaság be van jelentkezve áfa alá ingatlan eladásra.
Végleges vagyonmérleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésem lenne: kft.-ben átalakulás történt. Kiválással két kft. lett. A végleges vagyonmérleg 2016. évi. Kell-e mérleget közzétenni, és ha igen, hogyan, mivel az új forma szerint négy darab melléklet csatolható a bevallásba. Válaszukat előre is köszönöm! Zsók Gabriella
Kiválással alakult társaság mentesül-e tao minimumadó alól?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. évben kiválással alakult társaság mentesülhet-e a jövedelem-(nyereség)minimum kötelezettség alól a taotörvény 6. § (6) pontja szerint? Mi lesz a kiválással alakult társaság legelső beszámolójának a nyitó dátuma: a bejegyzésének vagy a társasági szerződés aláírásának a dátuma? Köszönettel.
Kft. alapító tag kiválása és jegyzett tőke változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Kiválás
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem segítő iránymutatásukat. Egy holding kft. 100 százalékban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. A részvénytársaság pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. Az új társaságok a kiválással csak egy másik társaságban lévő részesedést vinnének ki. A kiválás könyv szerinti értéken történne úgy, hogy a zrt. saját vagyonából az eredménytartalékból történne a kiválás. Így a zrt. alaptőkéjét nem érinti a kiválás. A tulajdonosi elképzeléssel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket: 1./ A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti érték között jelentős különbözetet hogyan kell lekezelni. A kiválás előtt a befektetést élvező gazdasági társaságoknál is kell egy beszámolót készíteni, mely alapján megállapítható a valós vagyoni helyzetük, és a zrt.-ben a kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? És az értékvesztéssel csökkentett érték lesz a vagyonmérlegben a kiválással kivitt vagyonérték? 2./ A kiválás a tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedéseknek? 3./ A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? 4./ A kiválással létrejött gazdasági társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés? Tisztelettel: Fehér Andrásné
Családi gazdaságból kilépő tag által kivitt eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kétfős családi gazdaság egyik tagja kilép a gazdaságból, és új családi gazdaságot alapít gyermekeivel. A régi családi gazdaságba nem vitt be semmilyen eszközt. A kilépéssel egyidejűleg azonban a házastársával való megállapodás alapján megkapta, és kivitte a gazdaságból a tenyészállatok egy részét, amelyeket bevitt az általa alapított családi gazdaságba. Kérdésem: szja és áfa vonatkozásában minek minősül ez az ügylet? Keletkezik-e ebből árbevétele a régi, megszűnő családi gazdaságnak? Ki kell-e számlázni az új gazdaságnak? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: felsőszeri
Egyesület szétválása, kiválás
Kérdés
Egyesület szétválása (két új egyesület jön létre), vagy kiválás (egy új egyesület jön létre) esetén a jogutódlás a jogok és kötelezettségek terén hogyan alakul?
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Cím! A következő jogértelmezési problémám merült fel kedvezményezett átalakulás kapcsán. Kiválással történő beolvadásról van szó. A kiváló cégből tárgyi eszköz, készlet és eredménytartalék kerül át a már korábban is létező beolvadó cégbe. Jegyzett tőke emelésére nem kerül sor, egyik társaság tagjaiban sem történik változás, a tagok változatlan arányban részt vesznek a kiválásban és a beolvadásban. A problémát a Tao trv. 4. § 23/a pontja jelenti: 23/a. 86 87 kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha a) 88 a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint Kérdésem az, hogy jegyzett tőke emelése nélkül megvalósul-e a leírt kedvezményezett átalakulás? Tisztelettel: Dr. Dobrossy István
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
