148 találat a(z) kiválás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melyben 24-51-10-15% tulajdoni hányadokkal rendelkeznek a tagok. Kiválással szeretnének új céget alapítani, mely során a jogelődben lévő ingatlan a jogutód társaságba kerülne át. A jogelőd gazdasági társaságban 10%-os részesedéssel rendelkező tag sajnos nemrégiben meghalt. Kérdésem, hogy az újonnan létrejövő gazdasági társaság alakulása megfelel-e a tao és osztaléktörvény szerinti kedvezményezett kiválásnak, akkor ha a jogelőd társaságból csak három tag lesz tagja az új társaságnak úgy, hogy megtartják a 24-51-15% tulajdoni részesedésüket, és a 10%-os (sajnos elhunyt tag helyett) tulajdoni résznek olyan személy lesz a tulajdonosa, aki a jogelőd társaságnak nem tagja? Lehet-e úgy kedvezményezett a kiválás, hogy csak három tag alkotja az új társaság tulajdonosi körét? (Bár így már nem tud megmaradni 24-51-15%) arány? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha kiváláskor az eszközökkel szemben fejlesztési tartalék is kiválik, akkor módosul a fejlesztési tartalék felhasználási határideje? A fejlesztési tartalékot 2015-ben képeztük. A felhasználás végső időpontja 2019.12.31. Ha a cégből kiváló eszközökkel együtt fejlesztési tartalék is kiválik, akkor is marad 2019.12.31-e a felhasználási határidő, vagy a kiválás miatt ez kitolódik? Köszönettel: Jancsó Katalin

Cikk

A joggyakorlat során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely időpontban keletkezik a kisadózókról szóló törvény szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaság esetén. Bár a két adónem szabályozása ugyanazon törvényben található, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, illetve a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek arról a jogi helyzetről, amikor az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében létrejövő jogalany kíván belépni a kata, illetve a kiva hatálya alá.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kiválás esetén, ha eredetileg 3 millió forint jegyzett tőkével egy kft.-ben 50-50 százalékban van két tulajdonos, melynek a megosztandó vagyona 200 millió forint, és a kiválás után egyik tulajdonos marad 3 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint vagyonnal, plusz a kiváló (új) cégbe a másik tulajdonos kerül 3 millió forint jegyzett tőkével és 50 millió forint vagyonnal (ez egy ingatlan) – ezt a kiváló tulajdonos elfogadja egyéb pénzbeli ellentételezés nélkül –, az lehet-e kedvezményezett átalakulás az illetékmentességi szempontok szerint? Szja-fizetési kötelezettség keletkezik-e a kiválás kapcsán?

Kérdés

Kedves Adózóna! 'A' cégből kiválással létrejött 'B' cég, melyben 'A' 100 százalékban tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy társaságiadóelőleg-bevallást 'B' cégnél a kiválást követő 30 napon belül kell-e beadnom? Ha igen, akkor mi az alapja? Olyan tevékenység miatt történt a kiválás, amiből 'A' cég nem szerzett sosem bevételt. Előre is köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy kivás cég tulajdonosai két belföldi magánszemély, és egy EU-s társaság. A külföldi társaság ki szeretne lépni, elvinné a saját törzstőkerészét, ezzel az összeggel csökkentenék a jegyzett tőkét. (3 millió forint feletti marad!) Ezen kívül kapna egy jelentősebb összeget az eredménytartalékból. Ezt minek kellene tekinteni? A belföldi kft. szempontjából milyen adók terhelnék? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, amely 100%-os tulajdonosa B cégnek. B cégből ingatlan és ingatlanon végzett beruházás a hozzá kapcsolódó hitelekkel és saját tőkével szemben átkerülnek a már létező, C cégbe, ahol így "A" cég 48%-os tulajdont szerez. "A" cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, mint "C" cég tulajdonosai. "A" cég az átadással nem szerez készpénzt. "C" cég tulajdonosi szerkezete a beolvadás után így néz ki: 48% "A" cég, 26% 1. magánszemély, 26% 2. magánszemély. "A" cég tulajdonosi szerkezete: 55% 1. magánszemély, 45% 2. magánszemély. "B" cég tulajdonosi szerkezete: 100% "A" cég. Kérdéseim: ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulás-e, felmerül-e illeték- illetve áfakötelezettség, ebből a szempontból minek számít a bérelt ingatlanon végzett beruházás? Köszönettel: Jancsó Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Betéti társaság tagjai a cég kft.-vé történő átalakulását határozták el, miközben ugyanezen átalakulás folyamán az egyik tulajdonos kiválna, tehát két kft. jönne létre a folyamat során. Lehetséges egy átalakulás (bt.-ből kft.) és egy kiválás végrehajtása a jelenlegi jogi szabályok szerint egyidejűleg? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Egy kiválás során a vagyonmérleg-tervezet 2018. 06. 28-ai dátumra készült, a 2017. 12. 31-ei beszámoló adatainak felhasználásával. A végleges vagyonmérleg dátuma 2018. 09. 30.volt, az erre az időpontra készített közbenső mérleg adatainak felhasználásával. Elhúzódott a cégbírósági eljárás, ezért a kiváló céget 2019. 05. 22-én jegyezték be. A végzés alapján a létesítő okiratának kelte 2018. 12. 13., a cég adószáma 2019. 04. 30-ától érvényes. A kiváló cég nyitómérlegének dátuma a bejegyzés napja lesz? És melyik időszak mérlegadataival kell megnyitni: a beadott végleges vagyonmérleg (2018. 09. 30.) vagy év végi beszámoló (2018. 12. 31.), vagy új közbenső mérlegnek kell készülnie 2019. 05. 22-ére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk „A Kft.”, mely termelő tevékenységet végez, úgy döntött, hogy kiválik belőle egy „B Kft.”, mely a továbbiakban eszközkezelő cégként működne, és vinné az „A Kft.” teljes eszközparkját. Majd az „A Kft.” bérelné vissza „B Kft.” eszközeit a további termelést lehetővé téve. A „B Kft.” társasági adózást választ, amíg az „A Kft.” a jelenlegi társasági adózás helyett belépne a kiva hatálya alá. Az „A Kft.” részére ez előnyös lehet, tekintettel arra, hogy az élő munkaerő ebben a kft.-ben marad. Az „A Kft.” a 2018-as adóév zárásánál fejlesztési tartalékot képzett. Ezt a fejlesztési tartalékot a „B Kft.” kiválása után elviheti az „A Kft.”-ből és felhasználhatja-e teljes mértékben? A szétválás folyamata adózás és számviteli szempontból hogyan néz ki lépésről lépésre az „A Kft.” és a „B Kft.” esetében külön-külön és együttesen nézve? A továbbiakban az „A Kft.” és a „B Kft.” tulajdonosi szerkezete egyforma lesz. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kéni. Van egy kft., amely több ingatlannal rendelkezik. Most az egyik ingatlan a hozzá tartozó hitellel együtt kiválik egy új kft.-be. Még nem csináltam ilyet, mik a könyvelési lépések? Mivel szemben vezetem ki az ingatlant és a hitelt? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a jelentős saját tőkével rendelkező társaságából kiválással új társaságot hoz létre, amelybe az átadó kft.-ből alapvetően az ingatlanlant viszi át. Az ingatlant jelenleg banki jelzálog terheli. Abban az esetben, ha az átalakulási vagyonmérleg-tervezethez csatolásra kerül az érdekelt bank engedélye, amely a kiválást tudomásul veszi, lehetséges-e az átalakulási vagyonmérleg cégbíróság általi jóváhagyása? A kiválási folyamatot terheli-e a kivitt, illetve átvitt ingatlanra vonatkozóan illetékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha kizárólag ugyanaz a tulajdonos lesz mindkét kft.-ben az egyszemélyes tulajdonos? köszönöm a válaszukat.

Kérdés

https://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Cegatalakulasok_adozasi_kovetkezmenyei_WMOAMQ Tisztelt Szakértő! Fenti írása kapcsán felmerült az a kérdésem, hogy amennyiben egy kedvezményezett átalakulás (kiválás) során az áfa kötelezettségvállalás ledokumentálásával létrejövő jogutód a kezdetekkor ugyan ingatlanbérbeadásra az áfafizetési kötelezettséget választja, de értékesítésre nem. Milyen módon értékesíti így a kiválás során tulajdonába került nem lakáscélú ingatlant 2019-ben. Tárgyi adómentesen? Kell-e arányosítani ez esetben a levonható áfákat? Keletkezik-e fizetendő áfa (a korábban jogelőd által levont ingatlanszerzéshez kapcsolódó áfa miatt – ha egyáltalán volt ilyen) a "figyelési időszak" alatt? Köszönöm.

Kérdés

Az év elején kedvezményezett átalakulással – kiválással – létrejött társaság vagyonában található ingatlan a cég eszközeinek – könyv szerinti értéken – közel 70 százalékát teszi ki. A tao szerint nem ingatlanvagyonnal rendelkező társaság. Az ingatlan értéke a könyv szerintit többszörösen meghaladja. A cég tulajdonosai szakértői becsléssel alátámasztva az év végén értékhelyesbítést kívánnak végezni a számviteli törvénynek megfelelően, az ingatlan értékét a piaci értéken kívánják szerepeltetni a cég eszközei között. Ennek indoka lehet egy későbbi befektetési elképzelés. A cég mérlegében ennek megfelelően megjelenik az értékhelyesbítéssel korrigált eszköz értéke, illetve a forrásoldalon az értékelési tartalék. Van-e ennek az értékhelyesbítésnek adóvonzata a társaság, illetve a társaság tulajdonosai számára? A társaság tulajdonosai részben magánszemélyek, részben egy másik társaság. Köszönettel: Kertész Béla

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015-ben egy kft.-ből kiválással alakult egy új kft. Mindkét kft. azóta is működik. Az első (jogelőd) kft. korábban, több éven keresztül felhalmozott, elhatárolt társasági adójáról a kiválási okiratokban nem történt említés. Az a kérdésem, hogy ezt teljes mértékben felhasználhatja-e a első kft.? Esetleg egy külön megállapodásban ezt írásba foglalva? Vagy az elhatárolt társasági adó is a megállapított vagyonfelosztás alapján kerülhet csak és kizárólag "szétosztásra"? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiválás során szerzett jövedelem adózási időpontja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi munka

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Egészségkártya-elszámolás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink