123 találat a(z) kiválás cimkére
Tárgyieszköz-leírási kulcs átalakulás esetén
Kérdés
Kiválás során a kivált társaság a jogelődtől tárgyi eszközöket vett át. Kérdésem, hogy ezen eszközöknél a kivált társaság alkalmazhatja-e az 1996. évi LXXXI. törvény (taotörvény) 1. számú mellékletének 9. pontját, ha igaz, hogy a jogelőd 2003-ban vagy azt követően szerezte be a tárgyi eszközöket úgy, hogy azok nem voltak korábban még használatba véve, és a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó eszközök?
ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság átalakulással jött létre az új áfatörvény hatálya alatt. Az átalakulás során a kivált kft.-be került ingatlanok értéke 20.millió forint volt a végleges vagyonmérleg szerint. A kft. az ingatlanok értékesítésére vonatkozóan bejelentkezett az áfa hatálya alá, ami óta már eltelt kilenc év. 1. Kérdésem az, hogy ha év végén a lakóingatlannak minősülő ingatlan vonatkozásában a kft. megszüntetné az értékesítés adókötelessé tételét, és a következő évben az ingatlanok közül értékesítené bekerülési értéken 5 millió forint értékű lakóingatlannak minősülő ingatlanrész, úgy az értékesítéssel egyidejűleg keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége, és az milyen összegű lenne? A kiválás óta ekkor már 9 év eltelt. 2. Amennyiben 2018. év végén a kft. a lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan megszüntetné az értékesítés adókötelessé tételét, úgy keletkezne-e ezzel kapcsolatban áfafizetési kötelezettsége kizárólag azon ok miatt, hogy az ingatlanok kiválással egyidejűleg kerültek a kft. tulajdonába, és az átalakuláskor nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége a kft.-nek, és az átalakulás óta még csak 9 év telt el? A kft.kizárólag áfás tevékenységet végez az átalakulás óta. Köszönöm válaszukat.
Átalakulás kiválással II.
Kérdés
Kedves Pölöskei Pálné! Köszönöm válaszát. Még egy kérdésem lenne vagyis inkább pontosítás. Az átalakuló (jogelőd) cég esetén a vagyonmérleg-tervezetben meg kell bontani a kiváló (létrejövő) és változatlan formában tovább működő cégre az adatokat. Mivel be kell mutatni a kiválás utáni cég vagyonmérlegét is (átértékelés nélkül), hogyha ott maradna a negatív eredménytartalék, az megengedett vagy nem? Nem új cégként jön létre, csak tovább működik és jogutód. Bár ezzel a negatív eredménytartalékkal a saját tőkéje átmegy mínuszba.
Átalakulás kiválással
Kérdés
Egy kft. rendelkezik KÁT engedéllyel, és kiválással projektcéget kíván létrehozni, melybe viszi az engedélyt is. A jogelőd cég sajáttőkeelemei között van negatív eredménytartalék. Kérdéseim: 1. A számviteli törvény megengedi átalakulás esetén a jogelőd cégnél a negatív eredménytartalékot (138. §.(6) bekezdés). Kiválás esetén a továbbműködő cégnek (kft.) lehet-e továbbra is negatív eredménytartaléka? 2. A létrejövő (kiváló cég) kft.-be bevihető-e a negatív eredménytartalék, és a KAT engedély átértékelésével – mivel sokkal többet ér, mint a régi könyv szerinti értéke – rendezhető-e a negatív tőkeelem?
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. „A” Kft. tulajdonosai X (70%) és Y (20%) magánszemély és Z Kft. (10%). „A” vagyona 1000 egység. „A”-ból kiválik „B” Kft., melyben X és Y kíván tag lenni, Z Kft.-vel elszámolnak, kilép (az 1000 egység vagyonból a Z kap 100 egységet). A maradó 900 egységnyi vagyon megoszlása: „A” jogutód 400 egység, „B” kiváló 500 egység vagyon kap. „A”-ban kiválás után 100%-ban X a tulajdonos, „B”-ben 60%-ban X, 40%-ban pedig Y. A fenti konstrukció teljesíti a taotörvény 48. § 23/a kedvezményezett átalakulás b) pontjában meghatározott feltételt (a jogelődök arányos részesedést szereznek a jogutódokban)?
Átalakulási terv és üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 6 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik, az apa 3 millió forint törzsbetéttel, a két gyerek pedig 2*1,5 millió=3 milliót forint törzsbetéttel . Az apa kiválással létrehoz egy kft.-t, amely vagyonmérleg-tervezet az alábbi paraméterekkel rendelkezik: - 1,5 millió forint törzsbetéttel válik ki (tehát 1,5 millió forint törzsbetét bent marad a változatlan formában tovább működő kft.-ben) és arányosan viszi az eszköz, az eredménytartalék (más saját tőkeelem nincs) és a kötelezettségeket, így az új kft. adatai a tervezett szerint: eszköz 20 millió forint, (ez egy ingatlant jelent, ami a kiválás célja is egyben, hogy ez kikerüljön egy új kft.-be) jegyzett tőke: 1,5 millió+1,5 millió =3,0 millió forint (eredménytartalék-átcsoportosítással) eredménytartalék: 17,5-1,500=16 millió forint kötelezettség: 1,0 millió forint Kérdésem a következő lenne: 1. A végleges vagyonmérleg megszerkesztése esetében, pontosan hogyan alakulnak a kiválás számadatai? Tehát, ha az átalakulási terv úgy szól, hogy viszi a negyedét (1500/6000) mindennek, és az ingatlan az összes eszköz 25 százalékánál kevesebb hányadot tesz ki, akkor még kell vinni, más eszközt is vagy kevesebb kötelezettséget vihet ki? Vagy pedig nevesítve van, hogy ezt az ingatlant viszi ki, és a kötelezettség és eredménytartalék összege változhat? Avagy ez mind a felek megállapodásán múlik? Tehát az átalakulási tervben ezt hogyan érdemes meghatározni? 2. Az apa, a jogutód új kft.-ben meglévő részesedés eladásakor hogyan adózik?
Átalakulás
Kérdés
Kiválás esetén milyen bevallások szükségesek a kiválás után megmaradó cégnek és a kiválással létrejövő cégnek, valamint kell-e az e-beszámolón bármelyik átalakulási mérleget vagy tervezetet közzétenni?
Brexit: meggátolnák a kiválást
Cikk
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének megakadályozását sürgette a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter volt kabinetfőnöke. Szerinte a kiválás lenne a legnagyobb csapás a szigetország történetében a második világháború óta.
Kiválásos beolvadás cégbejegyzéséhez kapcsolódó bevallási kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! “A “ Kft.-ből kiválásos beolvadás során magánszemélyek eszközt és kötelezettséget visznek ki és a már működő “B” Kft.-be viszik be. A cégbírósági bejegyzés után mind az “A” Kft., mind a fogadó “B” Kft. folyamatosan működik tovább. Kérdésként merült fel, hogy a végleges vagyonmérlegen és vagyonleltáron kívül milyen bevallási (NAV, önkormányzat), esetleg jelentési kötelezettség merül fel az ügylet során a két cég tekintetében? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm .
Áfaarányosítás jogutód esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan áfaarányosítással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ha egy cég átalakul kedvezményes átalakulás keretében, kiválással, a kiváló cég vitte az egyik ingatlant, mely esetében a jogelőd élt az áfalevonási joggal az üzembe helyezéskor. Kérdésem, hogy a 240 hónapos figyelési időt hogyan kell számolni? A kiváló társaság cégbejegyzésének napjától, vagy a jogelőd aktiválási napjától?
Innovációs járulék kiválásos átalakulásnál
Kérdés
Egy társaság 2015.12.31-i dátummal kivált. A jogelőd társaság 2014.12.31-i beszámolója alapján középvállalkozásnak minősül. Ha a kivált társaság 2016. január 1-jei saját adatait nézzük, a létszám és a mérlegfőösszeg nem éri el a kisvállalkozásokra megállapított korlátot. Kérdésem: a kivált cégnek 2016. évre van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettsége? Köszönöm.
Beolvadásos kiválásnál keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválással létrejön egy cég, ami egyben be is olvad egy már működő másik cégbe. A kiválással létrejött cég adószámmal, cégjegyzékszámmal fog rendelkezni? A cég, amelyikből kiválás történt, illetve a cég, amelyikbe a beolvadás történt, fog-e beadni a NAV felé bármilyen bevallást? Véleményünk szerint nem, mert ők folyamatosan működnek tovább, csak kvázi zárást készítenek. Válaszukat előre is köszönöm.
Kiválás – áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Adott egy cég, legyen „A” Kft., amely a lakóingatlanok bérbeadása és értékesítése tekintetében áfakört választott – egyébként negyedéves áfabevalló – és a vásárolt ingatlanokra és felszerelésekre levonta az áfát. Az áfát nem igényelte vissza, hanem görgetendő áfába helyezte. Az „A” Kft.-ből az idei év január 27. napján kiválással létrejött egy másik cég, legyen „B” Kft. A „B” Kft. alanyi adómentességet választott és adómentességet a lakóingatlanok tekintetében. Így az ingatlanok esetében – mivel figyelési időszakon belül változott az áfalevonási státusz – az arányos áfát meg kell fizetni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem is felmerült, amelyben kérem a válaszukat: – „A” Kft.-t vagy „B” Kft.-t terheli az áfabevallási és -befizetési kötelezettség? – Amennyiben „B” Kft.-t terheli, a le nem vont áfarész egyéb ráfordításként vagy az ingatlanok bekerülési értékét növeli? – Az „A” Kft.-ben lévő görgetendő áfát miként tudjuk megosztani a két cég között? A NAV-hoz szükséges egy nyilatkozatot tennünk a folyószámla megosztásáról? – Az utólagos kiigazítást mikor kell elvégeznem, azaz mikor kell akár „A” akár „B” Kft.-nek áfát bevallani és megfizetni? Köszönettel várom válaszát, Bakonyi Eszter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
