139 találat a(z) kiválás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Adott egy cég, legyen „A” Kft., amely a lakóingatlanok bérbeadása és értékesítése tekintetében áfakört választott – egyébként negyedéves áfabevalló – és a vásárolt ingatlanokra és felszerelésekre levonta az áfát. Az áfát nem igényelte vissza, hanem görgetendő áfába helyezte. Az „A” Kft.-ből az idei év január 27. napján kiválással létrejött egy másik cég, legyen „B” Kft. A „B” Kft. alanyi adómentességet választott és adómentességet a lakóingatlanok tekintetében. Így az ingatlanok esetében – mivel figyelési időszakon belül változott az áfalevonási státusz – az arányos áfát meg kell fizetni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem is felmerült, amelyben kérem a válaszukat: – „A” Kft.-t vagy „B” Kft.-t terheli az áfabevallási és -befizetési kötelezettség? – Amennyiben „B” Kft.-t terheli, a le nem vont áfarész egyéb ráfordításként vagy az ingatlanok bekerülési értékét növeli? – Az „A” Kft.-ben lévő görgetendő áfát miként tudjuk megosztani a két cég között? A NAV-hoz szükséges egy nyilatkozatot tennünk a folyószámla megosztásáról? – Az utólagos kiigazítást mikor kell elvégeznem, azaz mikor kell akár „A” akár „B” Kft.-nek áfát bevallani és megfizetni? Köszönettel várom válaszát, Bakonyi Eszter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjai elhatározták, hogy a gazdaságból 3 fő kiválik. A kiválásról szóló határozat októberben jogerőre emelkedett. A családi gazdaság tagjai a kiváláskor írásba foglalták, hogy a köztük lévő elszámolás végső határideje december 31-e lesz. Tehát a kiválás után keletkezett bevételeket és kiadásokat egyenlő arányban osztják el a családtagok között. Kérdésem, hogy ez a megállapodás jogszerű, szabályos-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből, amelynek a fő tevékenysége kiskereskedelem, a magánszemély tulajdonosok az egyetlen ingatlant egy külön cégben kívánnak a továbbiakban üzemeltetni. A kiválás megfelelne a kedvezményezett átalakulás kritériumainak. A jogelőd esetében a tulajdoni arányok 95%-5%, ez az arány maradna a jogutód-ingatlant kezelő cégben is. A kiválást követően a jogutód társaság vagyonának közel 100%-át az ingatlan értéke képezné, tehát belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. Kérdésem: kell-e illetéket fizetni az átalakulás során, illetve az átalakulást követően a 95% tulajdonrészt birtokló magánszemélynek? Átalakulás esetén is vonatkozik-e rá a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik kft. november 1-jétől kiválás útján jött létre. Mint jogutódnak milyen bejelentési, bevallási kötelezettségei vannak? Milyen számviteli teendők vannak ebben az esetben? Van-e könyvvizsgálati kötelezettsége a jogutódnál? Az alkalmazottak továbbfoglalkoztatása a jogutódnál történik, erről a T1041-es bejelentő lapot beküldtük. A munkaszerződés módosításon kívül van-e még egyéb kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagja kiválik a cégből, és a cégben lévő ingatlant kapja meg a társasággal szemben fennálló kötelmi igényének kielégítésére. Adásvételi szerződést kötöttek, melyben a vételárat is megjelölik. Kérdés, hogy ezt ki kell-e számlázni a cégnek, és ha igen, akkor könyvelésben ezt hogyan vezetem le? A társaság be van jelentkezve áfa alá ingatlan eladásra.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésem lenne: kft.-ben átalakulás történt. Kiválással két kft. lett. A végleges vagyonmérleg 2016. évi. Kell-e mérleget közzétenni, és ha igen, hogyan, mivel az új forma szerint négy darab melléklet csatolható a bevallásba. Válaszukat előre is köszönöm! Zsók Gabriella

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015. évben kiválással alakult társaság mentesülhet-e a jövedelem-(nyereség)minimum kötelezettség alól a taotörvény 6. § (6) pontja szerint? Mi lesz a kiválással alakult társaság legelső beszámolójának a nyitó dátuma: a bejegyzésének vagy a társasági szerződés aláírásának a dátuma? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés

Az alábbi kérdésben kérem segítő iránymutatásukat. Egy holding kft. 100 százalékban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. A részvénytársaság pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. Az új társaságok a kiválással csak egy másik társaságban lévő részesedést vinnének ki. A kiválás könyv szerinti értéken történne úgy, hogy a zrt. saját vagyonából az eredménytartalékból történne a kiválás. Így a zrt. alaptőkéjét nem érinti a kiválás. A tulajdonosi elképzeléssel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérem szakmai segítségüket: 1./ A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti érték között jelentős különbözetet hogyan kell lekezelni. A kiválás előtt a befektetést élvező gazdasági társaságoknál is kell egy beszámolót készíteni, mely alapján megállapítható a valós vagyoni helyzetük, és a zrt.-ben a kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? És az értékvesztéssel csökkentett érték lesz a vagyonmérlegben a kiválással kivitt vagyonérték? 2./ A kiválás a tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedéseknek? 3./ A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? 4./ A kiválással létrejött gazdasági társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés? Tisztelettel: Fehér Andrásné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A kétfős családi gazdaság egyik tagja kilép a gazdaságból, és új családi gazdaságot alapít gyermekeivel. A régi családi gazdaságba nem vitt be semmilyen eszközt. A kilépéssel egyidejűleg azonban a házastársával való megállapodás alapján megkapta, és kivitte a gazdaságból a tenyészállatok egy részét, amelyeket bevitt az általa alapított családi gazdaságba. Kérdésem: szja és áfa vonatkozásában minek minősül ez az ügylet? Keletkezik-e ebből árbevétele a régi, megszűnő családi gazdaságnak? Ki kell-e számlázni az új gazdaságnak? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: felsőszeri

Kérdés

Egyesület szétválása (két új egyesület jön létre), vagy kiválás (egy új egyesület jön létre) esetén a jogutódlás a jogok és kötelezettségek terén hogyan alakul?

Kérdés

Tisztelt Cím! A következő jogértelmezési problémám merült fel kedvezményezett átalakulás kapcsán. Kiválással történő beolvadásról van szó. A kiváló cégből tárgyi eszköz, készlet és eredménytartalék kerül át a már korábban is létező beolvadó cégbe. Jegyzett tőke emelésére nem kerül sor, egyik társaság tagjaiban sem történik változás, a tagok változatlan arányban részt vesznek a kiválásban és a beolvadásban. A problémát a Tao trv. 4. § 23/a pontja jelenti: 23/a. 86 87 kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha a) 88 a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint Kérdésem az, hogy jegyzett tőke emelése nélkül megvalósul-e a leírt kedvezményezett átalakulás? Tisztelettel: Dr. Dobrossy István

Kérdés

Tisztelt Cím! Élni szeretnénk a konzultációs szolgáltatás lehetősével. A következő kérdésre keresnénk a választ. „A” Kft. 2012-ben vásárolt egy ingatlant, részben banki hitelből. 2012-ben és 2013-ban élt a Tao. törvény 22./A § által nyújtotta lehetőséggel, a kamat adókedvezményével. 2014. év végén „A” Kft.-ből kedvezményezett kiválással létrejön „B” Kft., az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó hitel könyv szerinti értékének átvételével. Az a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben „B” Kft. igénybe veheti-e a kamat adókedvezményét? A kiválás keretében átvett ingatlan beszerzésnek minősíthető? „A” Kft.-nél a kiválás miatt fennáll a 22./A § (5) b) miatti szankció? Másik kérdés a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos. „A” Kft. fejlesztési tartalékot használt fel az ingatlannal kapcsolatban. A kiválás kapcsán „B” vagyonleltárában nem szerepel átvett lekötött tartalék. Hogyan történik a fejlesztési tartalék elszámolása? „A” és „B” Kft.-nél hogyan történik az értékcsökkenés elszámolása, a tao-alap módosítása?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft. ügyvezetőjének korlátlan felelőssége

dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)

ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász

Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner

Tárgyi eszköz áfa korrekció

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink