Nagyon rövid idő áll rendelkezésre az eddig kata adónem szerint adózók jelentős részének arra, hogy kiválasszák, milyen módon adózzanak, ha az új feltételrendszernek nem felelnek meg. Bár egy előadás kereteit bőven meghaladja egy minden élethelyzetre kiterjedő példákkal szolgálni, de arra jó lehetőségnek tartjuk, hogy minden lehetséges opciót bemutassunk, az egyes adózási formák előnyeivel, hátrányaival.
A kisadózó egyéni vállalkozók részéről gyakori kérdés, hogy kell-e 40 százalékos adót fizetniük, ha a gyermekük után folyósított ellátás ideje alatt bevételük keletkezik. Ennek tisztázása érdekében a NAV tájékoztatót közölt honlapján.
Nem kevesen szembesülnek azzal a helyzettel, hogy a nyugdíjjogosultságot közvetlenül megelőző néhány éves periódusban változásra kényszerülnek: az eddigi átlag feletti jövedelemmel járó állásuk megszűnik, és vállalkozásba kell kezdeniük, vagy jóval alacsonyabb díjazással járó (esetleg részmunkaidős) munkaviszonyban kell elhelyezkedniük. Ebben az esetben indokoltan vetődik fel a kérdés, hogy mindez miként érinti a várható nyugellátás összegét.
Az elmúlt három évben a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó vállalkozások száma majdnem megduplázódott, míg a kisadózók tételes adóját (kata) fizetők száma közel 120 ezerrel nőtt, a két adónem legutóbbi módosításai révén 24-26 milliárd forinttal több maradhat az érintett vállalkozásoknál – írta a Világgazdaság szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai alapján.
Nem egyszerű botlások nélkül megúszni a különböző jogszabály-módosítások értelmezését. Ezúttal a kisadózási és a társadalombiztosítási szabályok közötti döccenőkre hívjuk fel a figyelmet.
Megéri a kis- és középvállalkozásoknak a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva) választaniuk – hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Betéti társaság 2015.01.01-től át szeretne térni a kata adózásra. Eredménytartaléka negatív. Korábbi évben jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván a kötelezettségei között. Kérdésem: Többek között ez az összeg is osztalék utáni adót kiváltó adó alapját képezi (16 százalék szja), melyet 3 egyenlő részletben (3 év alatt) kell megfizetni a társaságnak? A jóváhagyott osztalékot ki kell-e fizetni mielőtt áttér a kisadózásra? Terheli-e ehofizetési kötelezettség? Ha igen, akkor ki fizeti meg: a társaság vagy a magánszemély? Vagy az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével bent hagyhatják, és ezáltal később sem kell kifizetni a társaságnak (például megszűnéskor vagy tao-ba visszatéréskor) természetesen a tagok jóváhagyásával. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: P. Mária
Tisztelt Szakértő! Evás egyéni vállalkozó informatikus vagyok éves kb 13 millió forintos bevétellel. Több cégnek dolgozom és kíváncsi lennék arra, hogy áttérhetek- e kisadózásra, ha az árbevételem a 2011-es és 2012-es évben is meghaladta a 6 millió forintot, valamint érdemes-e áttérnem ugyanis számításaim szerint a 40 százalékos büntető adó ellenére is jobban járnék. Alkalmazottam nincs és árbevételem 51 százaléka egy ügyféltől származik, de a tevékenységem végzésének helye az én birtokomban van, valamint én határozom meg a tevékenység végzésének a rendjét.
E cikk rövid csokorba foglalása a hétfőn megszavazott kisadózási szabályoknak. Két új adónemmel bővül a kisvállalkozók által alkalmazható adózási lehetőség: a tételes adózással (kata) és a kisvállalkozói adóval (kiva), míg az eva rendszere változatlan marad.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték