Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere májusban 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az első öt hónapban 1051,5 milliárd forint deficitet halmozott fel – erősítette meg részletes jelentésében hétfőn a Pénzügyminisztérium (PM).
Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Adott egy családi gazdaság, amelybe év közben új tag lép be. Az új tag a családi gazdaságba belépése előtt őstermelőként tevékenykedett. A belépés időpontjában volt az őstermelőnek ki nem fizetett bevétele és költsége. A belépést követően, még az őstermelői jogviszonyt érintő fennálló bevételeit megkapta, költségeit kifizette. Kérdésem, hogy a bevételek a családi gazdaság bevételei és költségei között elszámolhatók-e? És ezen bevételeket és kiadásokat is oszthatom az év végén meglévő tagok számával?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Adózóna! Kérdésem arra irányul, hogyha egy magánszemély (aki házastársával külföldön lakást bérel) saját tulajdonú lakóingatlanát bérbe adja Magyarországon, ebben az esetben a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentheti-e a bérbeadásból származó bevételét, ha a bérleti szerződésben szerepel a neve, azaz a bérleményt házastársával közösen bérlik, – és a bérleti díj megfizetése közös tulajdonú bankszámláról történik átutalással. A bérbeadó nem tudja a bérleti díj megfizetését igazolni saját részről, csak a közös számla bankkivonatával. Elegendőek ezek az információk ahhoz, hogy a bérbeadásból származó bevételét a külföldön megfizetett bérleti díjjal, vagy annak egy részével – legalább 50 százalékával csökkentse? Van erre lehetőség? Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bérbeadó jelenleg kisgyermekével otthon van, nem tud rendszeres jövedelmet igazolni. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemélyként két ingatlant ad bérbe és külföldön egy másik ingatlant bérel (90 napnál hosszabb ideje). A bérelt ingatlan bérleti díja meghaladja a két bérbe adott ingatlan származó bevételt. Kérdésem, hogy a két bérbeadás szembeállítható-e az egy bérleti díjjal (ami a kettő együttes összegénél is magasabb). Ha nem, akkor az szja-bevallás melyik sorában kell szerepeltetni a szembe nem állítható ingatlanból származó bevételt? Köszönettel, várom a válaszát.
Tisztelt Bartha László! Korábbi válasza alapján szeretném megkérdezi, hogy az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének haláláig terjedő bevétele és kiadása vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén hogyan történik. "A végleges adót a magánszemély valamennyi szja-köteles jövedelme alapján állapítja meg, tehát nemcsak a vállalkozói kivét után." Vagy "Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint kell a tevékenységet folytatónak a jövedelmet levezetni, a bevételnek és a költségeknek része az az összeg, amely az örökhagyó haláláig érkezett, vagy merült fel." Akkor a NAV is megállapítja a vállalkozói jövedelem szerinti adót, és a tevékenység örököskénti folytatójának is fel kell tünteti az elhunyt időszakának bevételeit és kiadásait és ez alapján adót fizetni a már saját nevén elért bevétellel és kiadással együtt? Áfa szempontjából a beérkező bevétel az elhunyt adóbevallásába tartozik bele, akkor is ha a halála után érkezik be. A kiadás esetén pedig halál napjáig teljesítési idejű számla tartozik az elhunythoz a később időpontú az örököshöz. Köszönöm szépen.
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Magánszemély bérbe ad kettő lakóingatlant. Az egyik esetében felújíttatta korábban a fürdőszobát. Ebből adódóan több kiadása keletkezett ezen ingatlan esetében, mint amennyi bevétele. Viszont a másik ingatlannál több volt a bevétel, mint a kiadás. Azt tudom, hogy összességében nem lehet több a kiadás az önálló tevékenységből származó jövedelem esetében, mint a bevétel. Az után szeretnék érdeklődni, hogy külön-külön az ingatlanok tekintetében sem lehet több a kiadás, mint a bevétel, vagy az egyik ingatlan-bérbeadás veszteségét a másik ingatlan-bérbeadás nyereségébe be lehet számítani? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az új, 2019-es jogszabályt jól értelmezem-e? Bevételek: csak a bérbeadásból származó (a rezsi nem) Kiadások: amortizáció plusz rezsi (vagy ez ebben az esetben kiadásként nem számolható el?), plusz egyéb kiadások (például karbantartás). A 14 százalékos eho továbbra sem fizetendő, 1 millió feletti bevétel esetén sem? Válaszait köszönöm. Üdvözlettel.
Tisztelt Adózóna, Egy áfás egyéni vállalkozó megszűnésének dátuma 2018.10.04. A vállalkozás megszűnése után keletkeztek még számlák a közüzemi díjak elszámolásával kapcsolatban. 1. Keletkezett jóváíró számla, melynek a számlán feltűntetett teljesítés dátuma 2018.10.19., az elszámolt időszak 2017.10.05-2018.10.04. A pénzügyi teljesítése 2018.10.19. Ezen jóváíró számla az áfában gondolom már nem szerepel. De bevételbe be kell még tenni? 2. Van olyan költségszámla, szintén elszámoló számla, melynek a teljesítés dátuma a számlán 2018.10.17. A számla kelte: 2018.10.02, az egyéni vállalkozó ekkor a helyszínen a számlát ki is fizette. Ez a számla áfában és költségben is beszámít még? Összességében megszűnés után keletkező "bevételek" és kiadások tekintetében miként kell eljárni? Köszönettel
Megtizedelnék a vállalatok az adó- és pénzügyi tevékenységekre fordított kiadásaikat – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető bevonásával készült globális felméréséből. A döntéshozóknak alapjaiban kell újragondolniuk pénzügyeik kezelését, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel és az egyre szorosabban összekapcsolódó nemzetközi adórendszerrel.
A magánszemély adózóknak is alap- és kiegészítő nyilvántartásokat kell vezetniük az szja-törvényben meghatározottak alapján.
Egyszeres könyvelést vezető társasház bankszámláján betétkamatot írtak jóvá, a következő sorban kamatadót terheltek. A levont kamatadó könyvelése és év végi beszámolóban történő szerepeltetése számomra gondot okoz. Kérdésem, hogy a kamatadót a ráfordításként érvényesíthető kiadások vagy a ráfordításként nem érvényesíthető kiadások között kell-e szerepeltetni?
Az őstermelésből származó jövedelme után meg kell fizetnie a 22 százalék ehót a 2017. évre. Kérdésem: ez a megfizetett eho 2018. évben költségnek számít-e vagy csak be nem számító kiadásnak az őstermelőnél?
Tisztelt Szakértő! A vevő és szállító számláknál nincs időbeli elhatárolás, ha a tényleges, számvitel szerinti teljesítés egésze a tárgyévre esik. Ilyenkor a számlát a tárgyévben könyveljük, év végén követelésként, illetve kötelezettségként jelenik meg a beszámolóban. Hogyan kell kezelni az ugyanilyen, a tárgyévet követő évben készpénzzel kiegyenlített számlákat? A pénztárban a következő évben kell könyvelni. Ebben az esetben időbeli elhatárolással tesszük vissza a bevételeket, kiadásokat? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték