Tisztelt Szakértő! Munkáltatói lakáscélú támogatás kapcsán szeretném megkérdezni, hogy egy kft. két tulajdonosa, akik egyben ügyvezetők is és munkaviszonyban látják el a feladataikat, a cafetéria rendszerén belül támogathatják lakáscélú kölcsöneik törlesztését? A másik kérdésem az lenne, hogy ha a magánszemélynek kettő lakása van, akkor két lakás esetén is adható a támogatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa tagi jogviszony keretében van bejelentve a cégnél. Ő jelenleg Ausztriában dolgozik, 6 órában bejelentve. A kft.-ben hogyan alakul a járulékfizetése?
Egy kft. egyik tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. A kft. tevékenységében személyesen nem működik közre. A járulékot a munkáltatója fizette utána, akitől 1 év fizetés nélküli szabadságot kér és kap hozzátartozó tartós ápolása céljából. Jól gondolom, hogy ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékra bejelentkeznie és fizetnie? A biztosítása nem szünetel ugyan, viszont járulékalapot képező jövedelme nem keletkezik. A tagi jogviszonyával kapcsolatban van valamilyen bejelentési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az "Így vehet ki milliókat adómentesen a bt.-ből" cikkükben leírtak alapján kérdezem, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás nyújtható-e a társaság tagjának (esetünkben kft. tagi jogviszonyos ügyvezetőjének), vagy csak a társasággal munkaviszonyban álló magánszemély veheti igénybe?
Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos egy család férj tagja és 50 százalékban a család fiúgyermeke. "B" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos a család feleség tagja, és 50 százalékban tulajdonos a család leánygyermeke. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásnak számít-e "A" és "B" Kft.? Ha "B" Kft.-ben az anya 40, a leánygyermek 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne, abban az esetben kapcsolt vállalkozásnak minősülne "A" és "B" Kft.? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. nyugdíjas tagja havi tagi jövedelmet vesz ki, és szeretne egy egyszeri nagyobb összeget kivenni szintén tagi jövedelemként, euróban. Azt szeretném kérdezni, hogy ez lehetséges-e, gondolom, kell hozzá taggyűlési határozat, és mivel nyugdíjas, ugyanúgy nem kell fizetni utána szochót? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Egy kft tulajdonosai vagyunk. Meghalt az édesanyánk, a temetési költségről a kft. nevére kértünk számlát. A kft.-ben egyik tulajdonos, mint tag, a másik tulajdonos, mint munkavállaló működik közre. Milyen módon tudja a kft. valamelyik tag részére a temetés költségeit kifizetni adómentesen? Kérdésünkre adott válaszánál kérjük a jogszabályi hivatkozást, mivel ellentétes állásfoglalásokat találtunk a fenti témával kapcsolatban. Előre is köszönjük.
Egy egészségügyi szolgáltató kft. 10 százalékos tulajdonosa rokkantnyugdíjas. Szeretnék úgy módosítani a társasági szerződést, hogy ne csak tulajdonos legyen, hanem személyesen közreműködő tag is. Rendszeres jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, csak szakértői munkái vannak. Amennyiben személyesen közreműködő lenne, nem veszítené el a rokkantnyugdíját?
Kft. egyik tagja, aki nem személyesen vesz részt a vállalkozásban, eddig heti 36 órás munkaviszony mellett volt a társas vállalkozás tagja. Ennek megfelelő jogviszonykóddal volt bejelentve. Májusban hirtelen megszűnt a munkaviszonya. A munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A kérdésem: mivel a kft.-ben a tagsága megmaradt, viszont továbbra sem vesz részt személyesen a kft. munkájában, milyen járulékkötelezettség keletkezik utána? Egyáltalán kell-e bármilyen járulékot bevallani és fizetni utána? Milyen jogviszonykóddal jelentsem be ebben az új helyzetben? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben négy tulajdonos van, mindenki 25 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A tagok az édesapa, az édesanya és két felnőtt gyermekük. A 2015. évi eredményből osztalékot írtak elő, amit a 2016-os év folyamán havi részletekben vesznek ki a tagok. Az édesapa sajnálatos módon május hónapban meghalt. Hogyan veheti ki a három tag most az osztalékot? Meg kell várni a hagyatéki tárgyalást, vagy vehetnek ki továbbra is a számukra előírt osztalékból? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja munkajogviszonyban látja el az ügyvezetői és a felelős műszaki vezetői teendőket a gazdasági társaságban, s mellette egyéni vállalkozó. Korára való tekintettel öregségi nyugdíjra még nem, de korhatár előtti nyugellátásra (61 éves, bányában szerzett munkajogviszony alapján) jogosult, melyet szeretne igénybe venni. Kérdésem az lenne, hogyan tudná a korhatár előtti nyugellátást jogszerűen igénybe venni úgy, hogy a kft.-nél végzett felelős műszaki vezetői posztját meg szeretné tartani (esetleg rövidebb időre szüneteltetné is), meg szeretné tartani a tagságát a kft.-ben, valamint az egyéni vállalkozását is szeretné folytatni (rövidebb szünetelés itt is megoldható)?
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft. tagját be kell e jelenteni a 1041-es nyomtatványon, ha semmilyen formában nem vesz részt a működésben? Válaszát előre is köszönöm!
Kft. elhunyt tagjának örökösei a hagyatéki eljárásban nem szerepeltetik a tag társaságunknál lévő üzletrészét. Az üzletrésszel, illetve az arra járó osztalékkal mi ilyenkor a teendő, ha az örökösök nem akarnak új örökösödési eljárást indítani?
Adható-e hitel a kft. tagjának, ha nincs munkaviszonyban a kft.-vel? Milyen kamatra kaphatja, hogy ne keletkezzen jövedelme?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa van, az egyik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, a másik egy bt. főállású katás beltagja. A kft.-ben egyikük sem végez munkát, a társaság tevékenységében csak a vagyoni betétjükkel vesznek részt. A kft. jelen pillanatban tényleges üzleti tevékenységet nem folytat. Az ügyvezetési feladatokat díjazás nélküli megbízással nem kft.-tag magánszemély látja el. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelezettségek vannak a jogviszonyokra tekintettel (T1041), illetve van-e járulékfizetési kötelezettség?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel