155 találat a(z) kereskedelem cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném álláspontját kérni: egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó társaság a továbbértékesítési céllal vásárolt személygépkocsikhoz vásárolt alkatrészeket, illetve javításról is kap számlát. Ezeknek a számláknak az áfatartalmát levonhatom, vagy az áfatörvény 124. § (1) d) pontja szerint nem lehet levonni, illetve a javításnál 50 százalékban lehet levonásba helyezni? Több helyen próbáltam utánaolvasni, de egymásnak ellentmondó cikkeket találtam. Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy belföldi székhelyű használtgépjármű-forgalmazással foglalkozó kft. az Európai Unió területéről vásárol gépjárműveket. Hogyan alakul az adózás és a bevallás az alábbi esetekben a gépjármű-beszerzésekor valamint a gépjármű belföldön történő értékesítésekor: Német magánszemélytől vásárol személygépkocsit: 1. A gépjármű több mint 6000 km-t futott a vásárláskor és több mint 6 hónapja történt az első üzembehelyezés. 2. A személygépkocsi a vásárláskor 12 000 km-t futott és 2 hónapja volt az első üzembehelyezése. A kft. kötelező jelleggel alkalmazza a különbözet szerinti adózást. Egyik esetben sem rendelkezik a külföldi magánszemély által kiállított számlával. Gyors válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kéz- és lábápoló tevékenységi körben tevékenykedő egyéni vállalkozóm. Szeretne a tevékenységével kapcsolatos krémet, spray-t ,egyéb illatszereket is értékesíteni. Ehhez néztem az egyéb illatszer-kereskedelmet, de ugyebár az szakképzettséget igénylő és kereskedelmi végzettséggel nem rendelkezik. Milyen más mód lenne ennek a megoldására? Illetve van rá mód? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Nagy a felhördülés a kereskedelmi dolgozók egy részének körében amiatt, hogy az üzletek vasárnapi nyitvatartásának tilalmáról szóló törvény hatályon kívül helyezésével egyidejűleg eltörölte az Országgyűlés a hét utolsó napján dolgozók egyes csoportjainak korábban fizetendő, emelt összegű bérpótlék-kötelezettséget is. Cikkünkben részletezzük, kit illet meg egyáltalán pluszpénz a vasárnapi munkáért, s kiderül, hogy a kereskedelemben dolgozók jelentős részének még az alap vasárnapi pótlék sem jár a jelenleg hatályos szabályok szerint.

Cikk

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2016. április 16-án hatályba lépett. Ettől az időponttól kezdődően a jogszabályi rendelkezések ismét lehetőséget adnak arra, hogy az üzletek vasárnap is nyitva tartsanak. Az első hétvégén még nem volt általános a boltok nyitva tartása, ami abból is fakadt, hogy amennyiben a kereskedelmi cégek rendes munkaidőben kívánják a vasárnapi munkavégzést előírni, akkor legalább hét nappal korábban kell ennek munkaidő-beosztását közölniük a munkavállalókkal. Ez a hétnapos időszak pedig a hétfői zárószavazás és az első vasárnap között nem telt el. Hogy milyen egyéb szempontokat kell figyelembe venni az érintetteknek az újranyitás kapcsán, azt a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda szakértői ismertették mai sajtóeseményükön.

Cikk

A kormány a mai napon már be is nyújtotta törvényjavaslatát a vasárnapi boltzárról való jogszabály visszavonásáról Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg – olvasható az indítványban.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk vegyes termékkörbe tartozó áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Kereskedelmi egységünk 2500 négyzetméter területű. Az ügyvezetés csökkentené a dolgozók létszámát 1 fő üzletvezetőre (heti 30 óra) és 2 fő pénztáros-eladóra (heti 40 óra). Az egység szombati nyitvatartással, napi 10 órát tart nyitva. A dolgozók folyamatos munkarendben dolgoznának havi munkaidőkerettel. Az évi túlórakeret túllépésének elkerülése érdekében a boltban (2500 négyzetméter) sokszor csak és kizárólag egy fő eladó-pénztáros tartózkodna. A társaságnak nincs biztonsági szolgálata sem. Ilyen módon üzemelhet-e egy kereskedelmi egység? Nem korlátozza-e kormányrendelet vagy törvény a kereskedelmi egységben dolgozók létszámát?

Kérdés

Egy osztrák székhelyű cég magyarországi telephelyére szállítja az áruját, ezt az árut a mi cégünk belföldön kiszállítja az üzletekbe, esetenkét csomagolja, átrakja, az áru az osztrák cég adószámával kerül az országba, nem vesszük meg az árut. Az általunk végzett szolgáltatást az osztrák cégnek ATU-s adószámra kell számláznunk. Kérdés, hogyan kell a számlát kiállítani, áfával, vagy hatályon kívüli áfatartalommal, és az osztrák cég fizeti az áfát? Köszönettel: Rácz Ildikó

Cikk

Az ekáer adatai szerint a Magyarországon értékesített vágott virág több mint nyolcvan százaléka Hollandiából származik, a kivitel hetvenkét százaléka pedig Ausztriába irányul, közölte az adhatóság. A NAV figyelemmel kíséri a szektorban tevékenykedő vállalkozásokat és szankcionálja a szabálytalanságoka

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi kedvezmény

Lepsényi Mária

adószakértő

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Létszámkorlát alkalmi munkavállalóknál

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink