Egy katás egyéni vállalkozónak több mint 100 ezer forint illetéktartozást mutatott a NAV-folyószámlája tavaly december közepén. Az illetékfizetési kötelezettség egy gépjárművásárlás miatt keletkezett, a kocsit, mint magánszemély szerezte be. A magánszemélyként keletkezett adótartozás elkülöníthető, vagy egyben kezelendő a vállalkozás többi adótartozásával? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Ismerősöm fordult hozzám a következő kérdéssel: ő katás egyéni vállalkozó – munkaviszony mellett –, és jelenleg szünetelteti a tevékenységét, de novemberben elvégzett egy munkát, amit 2016 januárjában fognak kifizetni a részére. Azt kérdezte, hogy, ha visszalép a katába, kiállíthatja-e a számláját katásan? Az én véleményem az, hogy miután a szüneteltetés alatt végezte a tevékenységet, nem a kata hatálya alatt, csak önálló tevékenységként jöhet számításba a januári jövedelem. Erre viszont be kellene jelentkeznie a NAV-hoz, hogy számlát tudjon kiállítani. Kérdés, hogy a kata hatálya alatt vásárolt számlatömbjét használhatja-e, vagy újat kell vennie az önálló tevékenységhez? Az önálló tevékenységével szemben költségelszámolással élhet vagy 10 százalékos költségátalánnyal? Ez a jövedelem ez esetben összevonandónak minősül 2016-ban, és 15 százalékos szja-val, illetve 27 százalékos ehóval fog adózni. Kérdésem, hogy jól gondolom-e ezeket? Köszönettel: Kerékjártóné
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás 50 százalékos tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében látja el, rendszeres havi munkabér fejében. Mellette katás egyéni vállalkozó. Számlázhat-e saját cégének egyéni vállalkozóként, ha a szerződésbe a munkaviszony kizárására vonatkozó kitételeket belefoglalják? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Katás főállású egyéni vállalkozó lehet-e bt. katás kültagja, azaz ily módon szerezhet-e egy évben 12 millió forint katás bevételt? Köszönettel: jancsika
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó a kata szabályai szerint is túllépi a 6 millió forintos értékhatárt, így 40 százalékos adófizetési kötelezettsége lesz a 6 millió forint felett befolyt összeg után, viszont várhatóan a 2015. évi teljesítési időpontra kiállítandó számlái meg fogják haladni az alanyi mentes 6 milliós értékhatárt, ezen számla kiegyenlítése 2016. januárban lesz. Az értékhatár túllépése miatt be kell jelentkeznie áfakörbe, a túllépés első számláján már fel kell számítani az előzetesen felszámított adót. Milyen adószámot kell feltüntetnie a számlán, a bevallási gyakorisága havi lesz, valamint az áfatörvény 61. § (3) bekezdése alapján – mivel pénzforgalmi nyilvántartást vezet – a befizetési és bevallási kötelezettsége e bekezdés alapján történik? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék választ kapni: Katás egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét, előreláthatólag lesz olyan bevétele, amit nem fog megkapni a megszűnés napjáig. Ez esetben a megszűnés után befolyt bevételek adózása hogyan történik? A záró, 15KATA bevallásában ennyivel több bevételt kell bevallania? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozónak a NAV-folyószámláján több mint 100 000 forint illetéktartozás mutatkozik. Az illetékfizetési kötelezettség egy gépjárművásárlás miatt keletkezett, amit mint magánszemély vásárolt. A magánszemélyként keletkezett adótartozás elkülöníthető, vagy egyben kezelendő a vállalkozás többi adótartozásával? Tekintettel arra, hogy a kataalanyiságnál befolyásoló tényező a december 31-én fennálló 100 ezer forint feletti adótartozás. Köszönettel!
Nők kedvezményes nyugdíjában részesülök, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként 2015. évben a kata adózási formát választottam. Havonta megfizetem a 25 ezer forint tételes adót. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugdíj megőrzése miatt figyelembe kell venni a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 105 000 x 18 = 1 890 000 forint jövedelemkorlátot. A Tbj. törvényben foglaltak értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó nem tartozik a biztosított körbe. Kérdésem: kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozónak figyelembe kell-e venni a jövedelemkorlátot?
Tisztelt Szakértő! Katás masszőr egyéni vállalkozó szeretne saját utalványt kibocsátani vendégei számára. Kérdésem az lenne, hogy ő, mint egyéni vállalkozó, megteheti-e ezt, illetve milyen módon szükséges ezt dokumentálni? Az általános szabályoknak megfelelően számla/nyugta/számviteli bizonylat (ÁHK) kiállítása szükséges az utalvány eladásakor, illetve beváltáskor újabb nyugta/számla? A utalványkibocsátást kettős könyvvitelben kötelezettségként, a beváltást/felhasználást bevételként (áfamentes) könyvelném, de ebben az esetben, tekintve, hogy csak a bevételt kell nyilvántartani, elegendő a felhasználáskor keletkezett bizonylat könyvelése? Illetve amennyiben a beváltáskor kiállított bizonylat egy nyugta, azon hogyan tudja az eladó jelölni, hogy a fizetés módja utalvány (pénzmozgás nem következett be, hiszen nyilván csak egyszer fizetnek neki)? Remélem, sikerült érthetően leírni a kérdést, mert számomra sem teljesen világos, miként működhet a dolog. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozó a főfoglalkozásából csedre, majd gyedre megy. Mellette a vállalkozást folytatná, és fizetné az eddigi 25 ezer forint katát. Lehetséges ez? A főállásából a csedre és a gyedre jogosult, amit igénybe is venne. Köszönöm válaszát! Üdv: Angéla
40 éves jogosultsági idővel, kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó vagyok. 2016. január 1-jével egy kft.-ben (melyben kisebbségi tulajdonos vagyok) szeretnének nyugdíjasként foglalkoztatni, havi 130 ezer forintos fizetéssel, az egyéni vállalkozásomhoz képest teljesen más területen. Kérdéseim: A kft-s foglalkoztatás mellett maradhatok katás kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is? Ha igen, hol, illetve hogyan érvényesül a kereseti korlát? Köszönettel: Barabás Gergelyné
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésekre kérném álláspontjukat. Főállás mellett egyéni vállalkozó kataalanyként adózik ezen jövedelmei után, áfa tekintetében pedig alanyi adómentességet választott. Magánszemélyként a közeljövőben egyéb szálláshely-szolgáltatást kíván végezni. Ismereteim szerint ez áfa szempontjából adóköteles tevékenység, tehát az alanyi mentesség határába az ebből a tevékenységből származó bevételt is be kell számítani, azaz amikor az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel és a szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel összege átlépi a hatmillió forintos alanyi mentesség határát, onnantól áfás lesz mindkét tevékenység bevétele. A katás bevétel adózásában viszont nem lép be a 6 millió forint fölötti 40 százalékos adó, hiszen az csak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozik. A szálláshely-szolgáltatásra pedig választhatja a magánszemély az átalányadózást. Egy másik verzióban a magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végezne. Az ingatlan-bérbeadás áfa adónemben adómentes tevékenység. Tehát tudomásom szerint ez nem számít bele az alanyi mentesség értékhatárába. Az ingatlan-bérbeadás adózására az általános szabályok szerint kerül sor, a vállalkozó a bevételeiből levonja költségeit, a jövedelem pedig 16 százalékal adózik, és terheli még 14 százalék eho, amennyiben a bevétele 1 millió forint fölött van. Kérném álláspontjukat a fenti ügyletek adózásával kapcsolatosan.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2016. januártól katás lesz. Kérhet-e közösségi adószámot, és ha igen, melyik nyomtatványon? Uniós országok részére szeretne majd számlát kiállítani. Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szépen segítségét. Egy kft. ügyvezetőjének, aki egyben katás egyéni vállalkozó is, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, aki egyben családi gazdálkodó is, és mellette egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője, megteheti, hogy a saját tulajdonú ingatlanát, mint magánszemély bérbeadja a saját kft.-jének?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték