A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken elfogadta a külföldieket terhelő autópályadíjról szóló törvényt, amely szerint 2016-tól a német autópályák használatáért fizetni kell a személyautóval vagy lakóautóval közlekedőknek.
A külföldi illetőségű cégeken, például a Google-on és Facebookon is behajthatja a magyar adóhatóság az 1500 eurót meghaladó reklámadó-tartozást. Az uniós jogszabályok ugyanis ekkora érték felett biztosítanak lehetőséget arra, hogy a tagállami hatóságok egymás segítségét kérjék, ha belföldön nem tudják rendezni az adótartozást – állítja a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós igazgatója.
Segítségüket kérem az ügyben, hogy egy magyarországi székhelyű kft. alkalmazna távmunkában egy román állampolgárt adminisztrációs, interneten keresztül végezhető munkára. A munkavégzés helye Románia lenne, a munkavállaló saját lakcíme. Ilyen esetben a munkáért kifizetett bér után hol kell adózni, Romániában vagy Magyarországon? A magyar kft. kell valamit lejelentsen a magyar hatóságoknak? Válaszukat előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy külföldi cég magyarországi képviselete alanya-e a helyiadó-törvénynek? Kell-e iparűzési adóbevallást készítenie? Egy ilyen kereskedelmi képviseletnek milyen bevallási és bejelentési kötelezettségei vannak? Be kell-e például jelentkeznie a kamararához?
A cég külföldi gazdasági társaság tulajdonosának külföldi tulajdonosát is azonosítania kell a szolgáltatónak? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla könyvvizsgáló adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Járulékkötelezettséggel kapcsolatban kérnék segítséget. Egyszemélyes kft.-t, alapított tulajdonos külföldi állampolgár szíriai, Magyaroszágon 61 napot tartózkodott 2014-ben. Tartózkodási engedélye 2014. 06.03-án megszűnt. A társaság működött 2014-ben. Kérdés: társas vállalkozónak minősül-e? Ha igen, akkor emiatt mindent meg kell fizetni a kft.-nek? (Nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, szocho, stb.) Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy német állampolgár Magyarországon ingatlant vásárol bérbeadás céljára. Az ingatlanban 4-5 szobát tervez kialakítani, melyet előreláthatólag egy vagy több cég alkalmazottainak fog kiadni, igény szerint. Ez a bérbeadás egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül, vagy fizetővendéglátói tevékenységenk? Hogyan kell adóznia utána? Tekintve, hogy külföldi adja bérbe, kell-e ehót fizetnie a jövedelem után, ha az meghaladja az 1 millió forintot? Ha a vásárolt ingatlan elbontja, majd új épül helyette, akkor mi lesz az értékcsökkenés alapja? A vásárolt ingatlan bekerülési értéke, elbontási és építési költségek számlái? Vagy ha számlái nem lesznek, akkor elég egy hivatalos költségvetés, ami alapján elszámolhatjuk rá az értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Egy Romániában bejegyzett vállalkozás végez magyar cégeknek szolgáltatást. A szolgáltatás szerszámgépek szervizelése. A szolgáltatás egy részének elvégzésével szeretnék egy magyar kft.-t megbízni alvállalkozásban. A magyar alvállalkozó részéről merült fel az a kérdés, hogy hogyan alakul a magyar alvállalkozó áfafizetése a fenti esetben. A román cégnek nincs magyar adószáma, csak Romániában van EU-s adószáma. A magyar alvállalkozó csak a román cég felé tudna számlázni, de azt milyen áfával teheti meg? Válaszukat ezúton is köszönöm. Ungár Győzőné
Átcímkézve, magyar termelőktől származónak feltüntetve akarták a nagybani piacon értékesíteni azt a több tonna ismeretlen eredetű zöldséget, amit a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) közös ellenőrzés alkalmával foglalt le a napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte az adóhatóság Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Német állampolgár Magyarországon levő ingatlanát bérbe adja. Kell-e magyar adószámot kiváltania? Az adót ugyanúgy Magyarországon fizeti meg, mint egy belföldi állampolgár, mert a teljesítés helye Magyarországon van? Ehót kell-e fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló dolgozói részvényt kapott a külföldi (angol) anyavállalattól. A részvény darabszámát megszoroztuk az értékével és MNB középárfolyamon át is váltottuk. Kérdés, hogyan adózza le a munkavállaló ezt a kapott jövedelmet? Nem kívánja értékesíteni, hanem megtartja befektetésnek. Terheli szja és eho? Ha igen, akkor mi lesz az alapja az adóknak? Illetve mikor kell bevallani és megfizetni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Angol cég magyar tulajdonosi körrel egy raktártelepet szeretne bérelni magyar cégtől, amely egy részét saját raktározásra fordítaná, de a felesleget kiadná magyar cégeknek. Mi a törvényes menet és hogyan lehet ezt megvalósítani? Több helyen jártam, de sehol sem kaptam konkrét választ. Abban minden megkérdezett megegyezett, hogy a tevékenység után itt kell ipát, áfát fizetni, áfával terhelten kell bérbe adni, de nem tudták megmondani, hogy ezt fióktelepként, vagy telephelyként kellene regisztrálni. Kell-e a cégnek magyar ügyvezető, kell-e utána járulékot fizetni stb.? A telephely bérleti konstrukciója adott, az angol cég képviselőinek egyszer kellene beutaznia átvenni a szerződéseket, onnantól kezdve minden postai és banki úton megoldható (bérleti számlák postai úton megküldése, kifizetések banki utalással) (a magyar tulajdonos angol lakcímmel, angol tb-fizetéssel rendelkezik, magyar lakcím megszüntetve). köszönettel Kis Viktor
Egyre gyakoribb, hogy külföldit külföldi székhelyű gazdasági társaságok munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki az ilyen esetekben követendő adóztatási szabályokról.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság osztrák ügyvezetője több millió forint kölcsönt vett fel a cégtől. A külföldi ügyvezető nem tagja a társaságnak és az ügyvezetésért nem kap semmilyen javadalmazást. Kérdésem, hogy ha a társaság végelszámolás alá kerül és elengedi az ügyvezetővel szemben fennálló követelését, akkor az ügyvezetőnek ez a bevétel a kettős egyezmény alapján egyéb bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül? Magyarország megadóztathatja-e ezt a jövedelmet? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! Magyarországon bejegyzett társaság (kft.) Svédországban élő nyugdíjas tulajdonosa a kft. üzemanyag-vásárlásra jogosító kártyáját gyermekeinek adta azzal a céllal, hogy ők Svédországban tankoljanak a saját tulajdonukban lévő gépkocsijukba. Ezek a tankolások nem a cég tevékenységéhez kötődnek, azok magáncélú felhasználások. A kártyás üzemanyag-vásárlásokat a kft. részére számlázza a szolgáltató függetlenül attól, hogy azok hol és milyen célból merültek fel. Véleményem szerint ezek a külföldi üzemanyag-vásárlások a külföldi magánszemélyeknél adóköteles jövedelemnek minősülnek. Kérdésem, hogy a külföldi tulajdonos gyermekei által magáncélból történő üzemanyag-vásárlások Svédországban adózandó jövedelemben minősülnek-e ? Ezzel kapcsolatosan a magyar kft.-t terheli-e bármilyen adatszolgáltatási kötelezettség a kártyákat használó svéd állampolgárok felé? Véleményem szerint ezen nem változtat az a tény, hogy 2014. év júliusától a kft. svéd tulajdonosának gyermekei a társaság tagjaivá váltak, ez után is esetükben adóköteles a magáncélú üzemanyag vásárlás összege. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték