354 találat a(z) külföldi cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Angol cég magyar tulajdonosi körrel egy raktártelepet szeretne bérelni magyar cégtől, amely egy részét saját raktározásra fordítaná, de a felesleget kiadná magyar cégeknek. Mi a törvényes menet és hogyan lehet ezt megvalósítani? Több helyen jártam, de sehol sem kaptam konkrét választ. Abban minden megkérdezett megegyezett, hogy a tevékenység után itt kell ipát, áfát fizetni, áfával terhelten kell bérbe adni, de nem tudták megmondani, hogy ezt fióktelepként, vagy telephelyként kellene regisztrálni. Kell-e a cégnek magyar ügyvezető, kell-e utána járulékot fizetni stb.? A telephely bérleti konstrukciója adott, az angol cég képviselőinek egyszer kellene beutaznia átvenni a szerződéseket, onnantól kezdve minden postai és banki úton megoldható (bérleti számlák postai úton megküldése, kifizetések banki utalással) (a magyar tulajdonos angol lakcímmel, angol tb-fizetéssel rendelkezik, magyar lakcím megszüntetve). köszönettel Kis Viktor

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar társaság osztrák ügyvezetője több millió forint kölcsönt vett fel a cégtől. A külföldi ügyvezető nem tagja a társaságnak és az ügyvezetésért nem kap semmilyen javadalmazást. Kérdésem, hogy ha a társaság végelszámolás alá kerül és elengedi az ügyvezetővel szemben fennálló követelését, akkor az ügyvezetőnek ez a bevétel a kettős egyezmény alapján egyéb bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül? Magyarország megadóztathatja-e ezt a jövedelmet? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Magyarországon bejegyzett társaság (kft.) Svédországban élő nyugdíjas tulajdonosa a kft. üzemanyag-vásárlásra jogosító kártyáját gyermekeinek adta azzal a céllal, hogy ők Svédországban tankoljanak a saját tulajdonukban lévő gépkocsijukba. Ezek a tankolások nem a cég tevékenységéhez kötődnek, azok magáncélú felhasználások. A kártyás üzemanyag-vásárlásokat a kft. részére számlázza a szolgáltató függetlenül attól, hogy azok hol és milyen célból merültek fel. Véleményem szerint ezek a külföldi üzemanyag-vásárlások a külföldi magánszemélyeknél adóköteles jövedelemnek minősülnek. Kérdésem, hogy a külföldi tulajdonos gyermekei által magáncélból történő üzemanyag-vásárlások Svédországban adózandó jövedelemben minősülnek-e ? Ezzel kapcsolatosan a magyar kft.-t terheli-e bármilyen adatszolgáltatási kötelezettség a kártyákat használó svéd állampolgárok felé? Véleményem szerint ezen nem változtat az a tény, hogy 2014. év júliusától a kft. svéd tulajdonosának gyermekei a társaság tagjaivá váltak, ez után is esetükben adóköteles a magáncélú üzemanyag vásárlás összege. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Internetes kereskedelemmel foglalkozó társaság eladásait főként Facebook-hirdetéseken keresztül éri el, költségeinek nagy részét is ez teszi ki. A havi 2,5 milliót éppen, hogy nem éri el, így nem kell reklámadót bevallania és fizetnie. Kérdésem az lenne, hogy ezzel a költséggel meg kell-e emelni majd a társasági adó alapját? A társasági adó (tao) törvény 3. számú melléklete „A” részének 16. pontja értelmében – a 8. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában – nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a reklámadó törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó-kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Szeretném kikérni tanácsát ezzel kapcsolatban. Vajon a törvény a külföldi internetes szolgáltatókat adóalanynak tekinti? Egy adótanácsadó ismerősöm szerint be kell szerezni a Facebooktól a nyilatkozatot, azonban én elképzelhetetlennek tartom, hogy nyilatkozatot adjon, és szerintem, külföldi cég lévén, nem is alanya a reklámadónak. Hogy kell kezelnünk ezeket a hirdetéseket majd a tao-bevallásban? Kissé tanácstalanok vagyunk a kérdésben. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Román, szlovák, ukrán, szerb állampolgárok cikkeket írnak egy magyar folyóiratba. Nincs magyar adóazonosítójuk és taj számuk, Magyarországon nem tartózkodnak életvitelszerűen. Többnyire elektronikus, illetve postai úton történik velük a kapcsolattartás. Felhasználási szerződéssel szeretnénk kifizetni nekik a szerzői (jog)díjukat (forintban). Kérdés, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak ezekre az esetekre, ill.etve milyen bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségünk van a kifizetés kapcsán. Arra az esetre is kérnék tájékoztatást, ha már elkészült írás felhasználási jogáért fizetünk, illetve ha nem, és a kifizetés tartalmaz "munkadíjat" is. Köszönettel: Zsuzsa

Kérdés

Külföldi tulajdonban lévő kft. külföldi nyugdíjas ügyvezetői egyszeri alkalommal szeretnének megbízási díjat felvenni. Kérdésem, hogy az szja-n kívül kell-e tőlük járulékot levonni, mivel Olaszországban, mint nyugdíjasok biztosítottak, illetve milyen igazolás szükséges a külföldi nyugdíjas státuszuk igazolására?

Cikk

Rendelet készül az import borok egyértelmű azonosíthatósága érdekében, várhatóan a rendeletre a napokban minden szükséges aláírás rákerül - mondta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő-, bor-, pálinka albizottságának elnöke csütörtökön Budapesten.

Cikk

Hatályba lépett Romániában a mezőgazdasági területek adásvételének új szabályozása: alkalmazási rendelettel egészítették ki a márciusban kihirdetett új földtörvényt, amely a társtulajdonosok, a szomszédok, a településen élő gazdák és a román állam elővásárlási jogosultságával nehezíti a külföldiek földvásárlását.

Cikk

Az Európai Unió nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója - jelentette ki a német kancellár csütörtökön a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban.

Kérdés

Kedves Szakértő! Egy németországi egyetem német állampolgárságú hallgatója szeretne gyakorlatszerzés céljából Magyarországon 5-6 hónap időtartamban dolgozni, a gyakorlatot nem az iskola írja elő. Kétféle megoldásban gondolkoduk, egyrészt hogy kötünk vele egy munkaszerződést és minden bért és juttatást mint munkavállalónak fizetjük, vagy az anyavállalatunknál lenne szerződése és a bérét is onnan kapná, nálunk pedig kiküldetésben lenne. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy milyen bejelentési kötelezettségünk van, illetve hogyan lesz a biztositása ezen esetekben.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Katás vállalkozó cseden

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

N1 kisteherautó cégautóadó

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink