A könyvvizsgáló a vizsgálat alapján korlátozás nélküli jelentést, adott ki. A beszámolót azonban a cég nem fogadta el, mi a teendő? Tette fel olvasónk a kérdést, Erdős Gabriella adószakértő pedig válaszolt.
Június 1-től módosultak a vállalatok közgyűléseire és taggyűléseire vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika ügyvédi társulás. A hónap elejétől kezdődően a cégek döntéshozó szerveinekjé ülése ismét megtartható a tagok személyes részvételével. Ezzel együtt továbbra is lehetőség van arra, hogy egy-egy résztvevő vagy akár az összes tag elektronikus hírközlő eszközökön keresztül csatlakozzon az üléshez.
Csődbe ment a Cseh Légitársaság (CSA) – jelentette be a prágai városi bíróság szerdán. A csődeljárást önmaga ellen a CSA vezetése kérte a bíróságtól.
A tavaszi időszakban sok társaságnál időszerű a jogi személyek, társaságok legfőbb testületének a (például taggyűlés, közgyűlés) összehívása. A 2020. április 10-én kiadott 102/2020. kormányrendelet erre kínál alternatívákat a veszélyhelyzet miatti akadályoztatottság esetén.
Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk az elmúlt években nem működött, olyannyira, hogy a vezetőségi tagok megbízatása is lejárt. Szeretnénk újjáéleszteni a működést, ehhez közgyűlést kéne összehívni. Az alapszabályunk nem tartalmazza az elektronikus platformon összehívható közgyűlést, pedig ez most járható út lenne. Lehetséges-e, hogy az elnök összehívja a közgyűlést, amelyre természetesen a kijárási korlátozás miatt rajta kívül senki nem megy el, ezért az alapszabály szerint a meghívóban megjelöli a megismételt közgyűlés időpontját is, és az már határozatképes lesz a megjelentek számára tekintet nélkül? A megismételt közgyűlésen módosítja az alapszabályt úgy, hogy belekerül az elektronikus eszközön keresztül lebonyolítható közgyűlés szabályozása. Ezt követően írásban elküldi a tagoknak az új szabályozást, valamint a további működésre, vezetőségi tagokra, alapszabály-módosításra vonatkozó határozati javaslatokat, majd összehívja a közgyűlést a leírtak szerint, és pl. zoom vagy messenger kapcsolaton keresztül megtartjuk. A Törvényszékre pedig a két közgyűlés határozatait és az egységes szerkezetű alapszabályt, valamint a vezetőség módosítását egyszerre nyújtanánk be. Előre is köszönöm véleményét vagy javaslatát!
Osztalékelőleg kifizetésére került sor 2020. január 20-án. Melyik évről szóló beszámolóban elfogadott osztalékkal szemben kell ezt elszámolni, a 2019. vagy a 2020. évivel? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Van egy zrt., amelyben tulajdonos vagyok, és 2015 májusában a közgyűlés elfogadta az alaptőke-emelést (elkövetkező 5 év) és a saját részvény visszavásárlását (elkövetkező 18 hónap, vagyis 2017. februárig). 2019 őszén a részvények 25 százalékát visszavásárolta a cég. Első kérdés: Ez szabályos-e, mivel a közgyűlés erre már nem adott engedélyt, de azt mondták, hogy ez az igazgatósági ülés hatásköre, lehetséges ez? Másik kérdés: 2019 novemberében igazgatósági ülést hívtak össze (nem közgyűlés, csak 5 igazgatósági személy vett rajta részt) alaptőke-emelést hajtottak végre. Az öt személynek összesen 24 százalék volt. Apport tárgyat vittek be és a tőkeemelés után 60 százaléka lett az 5 személynek. A többi tulajdonosnak természetesen csökkent a cég tulajdonlási százaléka. A tőkeemelésről csak a tulajdonosok egy részét tájékoztatták, és aláírattak egy papírt a tulajdonosok 59 százalékával, hogy támogatják a tőkeemelést. A a maradék 41 százalékot azonban nem tájékoztatta a töke emelésről és akit tájékoztatok azokat sem világosította fel, hogy csökken a cég részedésük. Az 5 személyen kívül senkit nem tájékoztatták, hogy ők is vihetnének be apport eszközt. Ez így mennyire legális és szabályos? Vagyis az 5 ember a cég tényleges értékének a töredékével szerezték meg a többségi tulajdon jogot. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Sportegyesületi vezetőként szembesültem azzal a problémával, hogy a közeljövőben közgyűlést kell tartanunk és szavazati jogokat kell kiosztanunk. A mi egyesületünk 80 százalékban 10-14 éves gyerek tagokkal rendelkezik. Az általunk megkérdezett jogász 16 éves életkort mondott szóban a szavazatképesség életkori határára. Ha rosszul hívjuk össze a közgyűlést, akkor semmis lesz minden határozatunk, így a tisztségviselő-választás is. Kérném segítségüket, hogy szavazhatnak-e 18 év alatt a tagjaink. Előre is köszönöm segítségét:
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték