33 találat a(z) közgyűlés cimkére

Osztalékelőleg osztalékká válásakor bejelentés Kérdés

Taggyűlés, közgyűlés "szabadon" Kérdés

Jogi személyek döntéshozatala veszélyhelyzet idején Cikk

A tavaszi időszakban sok társaságnál időszerű a jogi személyek, társaságok legfőbb testületének a (például taggyűlés, közgyűlés) összehívása. A 2020. április 10-én kiadott 102/2020. kormányrendelet erre kínál alternatívákat a veszélyhelyzet miatti akadályoztatottság esetén.

Lakásszövetkezet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros

Közgyűlés összehívása veszélyhelyzetben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyesületünk az elmúlt években nem működött, olyannyira, hogy a vezetőségi tagok megbízatása is lejárt. Szeretnénk újjáéleszteni a működést, ehhez közgyűlést kéne összehívni. Az alapszabályunk nem tartalmazza az elektronikus platformon összehívható közgyűlést, pedig ez most járható út lenne. Lehetséges-e, hogy az elnök összehívja a közgyűlést, amelyre természetesen a kijárási korlátozás miatt rajta kívül senki nem megy el, ezért az alapszabály szerint a meghívóban megjelöli a megismételt közgyűlés időpontját is, és az már határozatképes lesz a megjelentek számára tekintet nélkül? A megismételt közgyűlésen módosítja az alapszabályt úgy, hogy belekerül az elektronikus eszközön keresztül lebonyolítható közgyűlés szabályozása. Ezt követően írásban elküldi a tagoknak az új szabályozást, valamint a további működésre, vezetőségi tagokra, alapszabály-módosításra vonatkozó határozati javaslatokat, majd összehívja a közgyűlést a leírtak szerint, és pl. zoom vagy messenger kapcsolaton keresztül megtartjuk. A Törvényszékre pedig a két közgyűlés határozatait és az egységes szerkezetű alapszabályt, valamint a vezetőség módosítását egyszerre nyújtanánk be. Előre is köszönöm véleményét vagy javaslatát!

Erre figyeljen, ha osztalékelőleget fizetne! Cikk

Osztalékelőleg kifizetésére került sor 2020. január 20-án. Melyik évről szóló beszámolóban elfogadott osztalékkal szemben kell ezt elszámolni, a 2019. vagy a 2020. évivel? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Zrt. tőkeemelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy zrt., amelyben tulajdonos vagyok, és 2015 májusában a közgyűlés elfogadta az alaptőke-emelést (elkövetkező 5 év) és a saját részvény visszavásárlását (elkövetkező 18 hónap, vagyis 2017. februárig). 2019 őszén a részvények 25 százalékát visszavásárolta a cég. Első kérdés: Ez szabályos-e, mivel a közgyűlés erre már nem adott engedélyt, de azt mondták, hogy ez az igazgatósági ülés hatásköre, lehetséges ez? Másik kérdés: 2019 novemberében igazgatósági ülést hívtak össze (nem közgyűlés, csak 5 igazgatósági személy vett rajta részt) alaptőke-emelést hajtottak végre. Az öt személynek összesen 24 százalék volt. Apport tárgyat vittek be és a tőkeemelés után 60 százaléka lett az 5 személynek. A többi tulajdonosnak természetesen csökkent a cég tulajdonlási százaléka. A tőkeemelésről csak a tulajdonosok egy részét tájékoztatták, és aláírattak egy papírt a tulajdonosok 59 százalékával, hogy támogatják a tőkeemelést. A a maradék 41 százalékot azonban nem tájékoztatta a töke emelésről és akit tájékoztatok azokat sem világosította fel, hogy csökken a cég részedésük. Az 5 személyen kívül senkit nem tájékoztatták, hogy ők is vihetnének be apport eszközt. Ez így mennyire legális és szabályos? Vagyis az 5 ember a cég tényleges értékének a töredékével szerezték meg a többségi tulajdon jogot. Válaszát előre is köszönöm!

Határozatképes a közgyűlés? Kérdés

Tisztelt Cím! Sportegyesületi vezetőként szembesültem azzal a problémával, hogy a közeljövőben közgyűlést kell tartanunk és szavazati jogokat kell kiosztanunk. A mi egyesületünk 80 százalékban 10-14 éves gyerek tagokkal rendelkezik. Az általunk megkérdezett jogász 16 éves életkort mondott szóban a szavazatképesség életkori határára. Ha rosszul hívjuk össze a közgyűlést, akkor semmis lesz minden határozatunk, így a tisztségviselő-választás is. Kérném segítségüket, hogy szavazhatnak-e 18 év alatt a tagjaink. Előre is köszönöm segítségét:

Takarítás közös költség alóli mentességért? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van-e valamilyen egyszeri vagy rendszeres NAV-hoz való bejelentési és díjfizetési vonzata annak, ha a társasház egyik természetes személy tulajdonostársa a közös helyiségek és a házhoz tartozó területek rendszeres takarítását a közös költségek alóli mentességért csinálja? Elég-e erre egy közgyűlési határozat? (Szerintem nem.) Miként lehetne/kellene ezt a megoldást szabályszerűen végeztetni/bizonylatolni a társasházi törvény, az adótörvények és a társasházak könyvvezetésére vonatkozó számviteli törvény, valamint a 224/2000. kormányrendelet előírásainak figyelembevétele alapján? Előre is köszönettel: egy társasházi tulajdonos. Kérjük, hogy jogi iránymutatását szíveskedjék tételes joghelyekkel is alátámasztani

A tőzsdei cégek idei közgyűlései és osztalékjavaslatai Cikk

A tőzsdei társaságok többsége már közzétette idei osztalékjavaslatát, ez alapján a tavalyinál magasabb osztalékokra számíthatnak a legnagyobb cégek részvényesei. Az idén először fizet osztalékot az Appeninn, a Rába tulajdonosai pedig 2002 óta először újra részesedhetnek a cég eredményéből.

Végleges vagyonmérleg Kérdés

A végleges vagyonmérleget az átalakulás napját követő 90 napon belül a könyvvizsgálói záradékkal ellátva-az illetékes törvényszék cégbíróságánál letétbe kell helyezni. A végleges vagyonmérleget a társaság legfőbb szervével nem kell elfogadtatni. Kérdésem, hogy valóban nem kell a végleges vagyonmérleget a tag-, illetve a közgyűlésnek elfogadnia? Köszönettel: Kállay Ferenc

Ügyvezetőnek felmondás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol 2 ügyvezető van: az egyik 4 órában, még a másik 8 órában van munkaviszonyban. Most a 8 órás ügyvezetőnek felmondják a munkaviszonyát. Kérdéseim: 1.Mivel a munkaszerződés szerint a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja az ügyvezető felett, ezért a felmondásáról kell-e közgyűlési határozatot hozni? 2. A felmondását a tulajdonosoknak kell aláírni vagy aláírhatja a 4 órás ügyvezető is? 3. Mivel 7 fő alkalmazott is van a cégnél, ezért a 4 órás ügyvezető maradhat-e 4 órában foglalkoztatva vagy célszerű, hogy 8 órában legyen bejelentve? Válaszukat előre is köszönöm.

Osztalékfizetési lehetőség 2016 Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság 2015. évi mérlegének zárásakor nem döntött osztalékfizetésről. 2016 évben a korábbi évek eredménytartaléka terhére fizethet-e ki osztalékot, figyelemmel az osztalékfizetési korlátra? Kell-e ez esetben közbenső mérleget készíteni? A 2016. évi szabály szerint osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen/közgyűlésen lehet dönteni. Ha 2016-ban évközben születik egy döntés osztalékfizetésről a korábbi évek eredménytartaléka terhére, jogszerűen jár-e el társaság, és szükséges-e közbenső mérleget készíteni-e, ha 6 hónapon túli a mérlege? Köszönettel váram válaszukat.

Beszámoló elutasítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy milyen jogszerű okkal/indokkal lehet egy tagnak visszautasítani (nem elfogadni) az egyébként szabályszerűen összeállított, könyvvizsgált beszámolót a tagok gyűlésén?

Alapítvány – elnökcsere Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány alapító tagjai belföldi és külföldi személyek. Ebben az évben új elnököt szeretnének választani. A baj ott kezdődik, hogy a külföldi alapítók közül az egyik halott, a másik személynek (aki ugyancsak nagyon idős) nincs elérhetősége, nem találják. Az alapítvány 2002. évben alakult, tovább szeretne működni, de sajnos az ügyvéd azt a tájékoztatást adta, hogy elnököt sem lehet választani, csak akkor, ha minden alapító megjelenik. Hogyan tudja az alapítvány megoldani ezt, ha a két alapítót nem lehet előkeríteni? Ördögi kör. Hogyan fog tevékenykedni a jövőben, hiszen a többi tag nem akarja megszüntetni az alapítványt? Köszönöm a segítségét, tisztelettel: K. Anna