36 találat a(z) követelés elengedése cimkére

Muszáj visszafizetni a cég tagjainak a fel nem használt pótbefizetéseket? Cikk

Néhány évvel ezelőtt pótbefizetés vált szükségessé egy kft. saját tőkéjének helyreállítása céljából. A 2021. év olyan eredményesre sikerült, hogy a pótbefizetés (azaz a befizetett és lekötött tartalékba elhelyezett összeg) nélkül is eléri a saját tőke az elvárt mértéket. Ilyen esetben vissza kell-e fizetni a pótbefizetést? Dönthet-e úgy a tag, hogy a pótbefizetés összegével kiegyenlítené a kft. által részére kölcsönbe adott pénzt? Milyen közteherfizetési és -bevallási kötelezettséggel járna ez a magánszemély, illetve a cég számára? – kérdezte olvasónk. Greff Magdolna okleveles adószakértő válaszolt.

Követelés elengedése Kérdés

Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése Kérdés

Kivás társaság elenged követelést magánszemély tagjával szemben Kérdés

Követelés megszűnésének hatása a társaságiadó-alapra – 2. rész, példával Cikk

Kétrészes sorozatunk első része a követelések számviteli értékelésével, az értékvesztés és a behajthatatlan követelés társaságiadó-alapra gyakorolt hatásával foglalkozott, míg a második részben a behajthatatlannak nem minősülő követelések társaságiadóalap-módosító hatását mutatjuk be.

Egyéni vállalkozó követelésének elengedése Kérdés

Végelszámolás Kérdés

Kötelezettség és nyilvántartásban szereplő követelés összevezetése 2. Kérdés

Hitelező által elengedett kölcsön Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy olasz állampolgárságú magánszemély 30000 euró kölcsönt nyújtott egy magyarországi székhelyű társaságnak a korábbi években. A társaság a hitelt nem tudja visszafizetni, a hitelező 2019. adóéven írásban nyilatkozott, hogy végérvényesen lemond a társasággal szembeni követeléséről. Milyen könyvelési tételei vannak a gazdasági eseménynek, illetve milyen hatással lesz a 2019. adóévi társasági adó alapjára? Segítségüket előre is köszönöm!

Követelés elengedése Kérdés

Van egy kft., tagjainak több évvel ezelőtt osztalékot állapítottak meg. A tagok most úgy döntenének, hogy ebből az előírt osztalékból az egyik tag a ráeső rész egy részét kivenné és leadózná osztalékként. A tagok szeretnék a fennmaradó osztalékból eredő követelésüket elengedni a cégnek. Kérdésem, hogy milyen adó-, járulék- és illetékfizetési kötelezettsége lenne a cégnek, a magánszemélynek, illetve keletkezik-e valamilyen hátránya a cégnek, illetve a magánszemély tagoknak az elengedésből?

Évek óta felgyűlt, ki nem fizetett osztalék elengedése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM

Követelés elengedése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. elengedné követelésének egy részét egy katás egyéni vállalkozó felé, aki egyben munkavállaló is a bt.-ben; a kölcsönt egyéni vállalkozóként kapta. Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van a követelés elengedésének? Be kell-e jelenteni a NAV-nak? Mit könyvelek a bt.-nél és az egyéni vállalkozónál? Van-e adóalap-növelő tétel? Hogyan kell dokumentálni az eseményt? Köszönettel: Nikolett

Tagi kölcsön elengedése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély elengedi kölcsönkövetelését a kft.-vel szemben. Legyen kedves tájékoztatni a bejelentési és adófizetési kötelezettségekről ezzel kapcsolatban mind a két oldalt érintően! Előre is köszönöm válaszát.

Tartozás-átvállalás, kötelezettség-elengedés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérném szíves álláspontját. Egy kereskedelmi kft. átvállalt egy másik (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) kft. tartozását. A tartozást átvállaló kft. elhatárolta az átvett tartozást T 39 (Aktiv i.e) - K 4 Szállitó. A 2014. évben kifizetett összeget lekönyvelte: T 4 Szállító - K Bankszámla, majd ezt az összeget 88 Rendkívüli ráf. és K 39-re is könyvelte. Helyes a könyvelés? A társaságiadó-alapot meg kellett növelni a 88-ra elszámolt összeggel? Egy másik cég (kft.) tartozik egy kft.-nek hosszabb idő óta. Ezt a tartozást (áruszállítás volt az eredeti) a 2015. évben elengedték. Csak az a kérdéses, hogy a tartozó cégnél mi a helyes eljárás. Helyes-e a könyvelés, ha a rendkívüli bevételre könyvelik a szállítóval szemben? Tao-vonzata nincs? Más könyvelési lépés van-e még? Előre is nagyon köszönöm a választ.

Behajthatatlan követelés, elengedett külföldi követelés Kérdés

XY társaság román vevője 2014. december 18-29. között 12 millió forint értékű árut vásárolt. A nagy bevásárlás után úgy döntött, hogy a számláit nem fizeti ki. XY társaság megbízott egy magyar behajtó céget az összeg behajtásával. A behajtó cég nem járt sikerrel, de a számláját ő is benyújtotta. Ezután XY társaság olyan céget bízott meg, amely sikerdíjért dolgozik. Ők kiderítették, hogy a román vevő csődeljárás alatt áll. Kiszámolták, hogy mibe kerülne a hitelezői igény bejelentése (ügyvéd, bíróság, fordítás költségei). XY cégnek olyan értesülései voltak egyéb román vevőitől, hogy a követelésének már semmilyen vagyoni fedezete nincs az ügyvezető jóvoltából. XY cég úgy döntött, hogy lemond a követeléséről – ugyanis bármilyen intézkedés csak a költségeit növelné, a megtérülés reménye nélkül –, és 2015-ben kivezeti a számlákat az eszközei közül. Mi a kedvezőbb döntés számára? Megpróbálni megtámadhatatlanul aládokumentálni a behajthatatlanság tényét, vagy egyszerűen elengedni a külföldi követelést? Ahhoz, hogy a követelés elengedését lekönyvelje, szükség van-e egy – a vevővel közösen – aláírt megállapodásra, vagy ez eldönthető egy taggyűlési határozattal? Az elengedett követelést nem kell beemelni a társasági adó alapjába? Lehet-e esetleg más adóvonzata? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.