36 találat a(z) követelés elengedése cimkére

Kérdés

Egy közműszolgáltatást végző cég ezen tevékenységét befejezte, a tevékenység végzését jogszabály alapján átadta más közműszolgáltató cég részére. A tevékenység folytatása során kintlévőségei keletkeztek, amiket a szolgáltatást igénybe vevők nem fizettek meg. Az adósok kizárólag magánszemélyek. A vevőkövetelések nem minősülnek behajthatatlan követelésnek. Tehát a társaság nem köteles az elengedett összeggel a társaságiadó-alapot megnövelni. Viszont az elengedett követelés után a társaságnak 27 százalékos ehofizetési kötelezettsége keletkezik. Kérdésem, hogy az ehofizetési kötelezettséget át lehet-e hárítani a magánszemélyekre? Tehát a magánszemély fizetné az elengedett követelés után az szja-t és a 27százalékos ehót is. Várom szíves válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérném az alábbi témában: Egy 2010. óta működő, egyszemélyes kft, (magyar illetőségű, magánszemély tulajdonossal) jelentős veszteséget halmozott fel 2014. 12. 31-ig, a saját tőkéje -7 millió forint. A társaság Kínából – a tulajdonos kínai vállalkozásától – importált termékek kiskereskedelmi értékesítését végzi Magyarországon. Jelen pillanatban 10 millió forintos külföldi szállítói tartozással rendelkezik a tulajdonos kínai cége felé, amely követelését a kínai vállalkozás teljes egészében elengedné. Kérdésem, hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell a magyar vállalkozásnak számolnia? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság szigorúbban ítéli meg azt a korábban bevett gyakorlatot, mely szerint a cégek úgy próbálták helyrebillenteni a hitel-tőke arányukat, hogy a tulajdonosok a társaságnak nyújtott tagi kölcsönöket a társaság saját tőkéjébe apportálták.

Kérdés

Mi a feltétele annak, hogy egy ügyvédi iroda a Tao tv. 8. § (1) h) 2. pontja alapján, a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló külföldi jogi személy felé 2011. 06. hó óta fennálló követelését a társasági adóalap növelése nélkül elengedje? A külföldi társaság a követelés összegét visszaigazolta, de eddig a követelés összegének csupán a 10 százalékát utalta át még 2011-ben. Azóta utalás nem történt, indok, hogy nincs pénzük. Elengedhetjük a követelés összegét úgy, hogy nem növeljük meg a társasági adóalapot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. kényszer-végelszámolással megszűnt. A működés éveiben a bt. kültagja tagi kölcsön formájában finanszírozta a bt. ingatlanvásárlását (2004), és az ehhez kapcsolódó költségek kifizetését 9 millió forint összegben. A megszűnéskor a bt. pénze csak a NAV-tartozások kiegyenlítéséhez volt elég. A kültag tagi kölcsönből származó követelését a bt. tulajdonát képező ingatlannal elégítették ki, amelynek mai forgalmi értéke kb. 5 millió forint. A kültag ennek fejében lemondott további követeléseiről. Kérdéseim a következőek: - az adott tagi kölcsön összege és a "cserébe" megkapott ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet elengedett követelésnek minősül-e, és emiatt keletkezik-e a volt kültagnak adófizetési/illetékfizetési kötelezettsége? - a vagyonfelosztás során megkapott ingatlan után keletkezik-e a volt kültagnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége? Köszönettel, Bozsik István

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink