Tisztelt Szakértő! Magánszemély elengedi kölcsönkövetelését a kft.-vel szemben. Legyen kedves tájékoztatni a bejelentési és adófizetési kötelezettségekről ezzel kapcsolatban mind a két oldalt érintően! Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérném szíves álláspontját. Egy kereskedelmi kft. átvállalt egy másik (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) kft. tartozását. A tartozást átvállaló kft. elhatárolta az átvett tartozást T 39 (Aktiv i.e) - K 4 Szállitó. A 2014. évben kifizetett összeget lekönyvelte: T 4 Szállító - K Bankszámla, majd ezt az összeget 88 Rendkívüli ráf. és K 39-re is könyvelte. Helyes a könyvelés? A társaságiadó-alapot meg kellett növelni a 88-ra elszámolt összeggel? Egy másik cég (kft.) tartozik egy kft.-nek hosszabb idő óta. Ezt a tartozást (áruszállítás volt az eredeti) a 2015. évben elengedték. Csak az a kérdéses, hogy a tartozó cégnél mi a helyes eljárás. Helyes-e a könyvelés, ha a rendkívüli bevételre könyvelik a szállítóval szemben? Tao-vonzata nincs? Más könyvelési lépés van-e még? Előre is nagyon köszönöm a választ.
XY társaság román vevője 2014. december 18-29. között 12 millió forint értékű árut vásárolt. A nagy bevásárlás után úgy döntött, hogy a számláit nem fizeti ki. XY társaság megbízott egy magyar behajtó céget az összeg behajtásával. A behajtó cég nem járt sikerrel, de a számláját ő is benyújtotta. Ezután XY társaság olyan céget bízott meg, amely sikerdíjért dolgozik. Ők kiderítették, hogy a román vevő csődeljárás alatt áll. Kiszámolták, hogy mibe kerülne a hitelezői igény bejelentése (ügyvéd, bíróság, fordítás költségei). XY cégnek olyan értesülései voltak egyéb román vevőitől, hogy a követelésének már semmilyen vagyoni fedezete nincs az ügyvezető jóvoltából. XY cég úgy döntött, hogy lemond a követeléséről – ugyanis bármilyen intézkedés csak a költségeit növelné, a megtérülés reménye nélkül –, és 2015-ben kivezeti a számlákat az eszközei közül. Mi a kedvezőbb döntés számára? Megpróbálni megtámadhatatlanul aládokumentálni a behajthatatlanság tényét, vagy egyszerűen elengedni a külföldi követelést? Ahhoz, hogy a követelés elengedését lekönyvelje, szükség van-e egy – a vevővel közösen – aláírt megállapodásra, vagy ez eldönthető egy taggyűlési határozattal? Az elengedett követelést nem kell beemelni a társasági adó alapjába? Lehet-e esetleg más adóvonzata? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.
Egy közműszolgáltatást végző cég ezen tevékenységét befejezte, a tevékenység végzését jogszabály alapján átadta más közműszolgáltató cég részére. A tevékenység folytatása során kintlévőségei keletkeztek, amiket a szolgáltatást igénybe vevők nem fizettek meg. Az adósok kizárólag magánszemélyek. A vevőkövetelések nem minősülnek behajthatatlan követelésnek. Tehát a társaság nem köteles az elengedett összeggel a társaságiadó-alapot megnövelni. Viszont az elengedett követelés után a társaságnak 27 százalékos ehofizetési kötelezettsége keletkezik. Kérdésem, hogy az ehofizetési kötelezettséget át lehet-e hárítani a magánszemélyekre? Tehát a magánszemély fizetné az elengedett követelés után az szja-t és a 27százalékos ehót is. Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérném az alábbi témában: Egy 2010. óta működő, egyszemélyes kft, (magyar illetőségű, magánszemély tulajdonossal) jelentős veszteséget halmozott fel 2014. 12. 31-ig, a saját tőkéje -7 millió forint. A társaság Kínából – a tulajdonos kínai vállalkozásától – importált termékek kiskereskedelmi értékesítését végzi Magyarországon. Jelen pillanatban 10 millió forintos külföldi szállítói tartozással rendelkezik a tulajdonos kínai cége felé, amely követelését a kínai vállalkozás teljes egészében elengedné. Kérdésem, hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell a magyar vállalkozásnak számolnia? Válaszukat előre is köszönöm.
Havi 2-3 ezer új kényszertörlési eljárást tesz közzé a cégbíróság, amelyben jelentős szerepe van annak, hogy sok cég nem tudja a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendezni a tőkehelyzetét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság szigorúbban ítéli meg azt a korábban bevett gyakorlatot, mely szerint a cégek úgy próbálták helyrebillenteni a hitel-tőke arányukat, hogy a tulajdonosok a társaságnak nyújtott tagi kölcsönöket a társaság saját tőkéjébe apportálták.
Mi a feltétele annak, hogy egy ügyvédi iroda a Tao tv. 8. § (1) h) 2. pontja alapján, a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló külföldi jogi személy felé 2011. 06. hó óta fennálló követelését a társasági adóalap növelése nélkül elengedje? A külföldi társaság a követelés összegét visszaigazolta, de eddig a követelés összegének csupán a 10 százalékát utalta át még 2011-ben. Azóta utalás nem történt, indok, hogy nincs pénzük. Elengedhetjük a követelés összegét úgy, hogy nem növeljük meg a társasági adóalapot?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kényszer-végelszámolással megszűnt. A működés éveiben a bt. kültagja tagi kölcsön formájában finanszírozta a bt. ingatlanvásárlását (2004), és az ehhez kapcsolódó költségek kifizetését 9 millió forint összegben. A megszűnéskor a bt. pénze csak a NAV-tartozások kiegyenlítéséhez volt elég. A kültag tagi kölcsönből származó követelését a bt. tulajdonát képező ingatlannal elégítették ki, amelynek mai forgalmi értéke kb. 5 millió forint. A kültag ennek fejében lemondott további követeléseiről. Kérdéseim a következőek: - az adott tagi kölcsön összege és a "cserébe" megkapott ingatlan forgalmi értéke közötti különbözet elengedett követelésnek minősül-e, és emiatt keletkezik-e a volt kültagnak adófizetési/illetékfizetési kötelezettsége? - a vagyonfelosztás során megkapott ingatlan után keletkezik-e a volt kültagnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége? Köszönettel, Bozsik István
A mérlegkészítés időszakában aktuális kérdés a követelések értékelése, esetleges elengedése. Az alábbiakban annak adójogi következményeit vizsgáljuk, ha a cég e nagyvonalú gesztust kapcsolt vállalkozásával szemben gyakorolja.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték