Készpénzkorlátozás Kérdés
Ügyfelem, egy kft. magánszemélytől telket vásárolt 10 millió Ft-ért, melyet szerződés szerint készpénzben fizetne ki. Kérdésem, hogy ez esetben a 40 es nyomtatványon kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszukat köszönöm.
Ügyfelem, egy kft. magánszemélytől telket vásárolt 10 millió Ft-ért, melyet szerződés szerint készpénzben fizetne ki. Kérdésem, hogy ez esetben a 40 es nyomtatványon kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Termékértékesítő ügyfelünk több ezer vásárlói pozícióban lévő vállalkozással tart gazdasági kapcsolatot. Számlakiállítás során rendszeres a bankkártyás fizetési mód jelölése, a vevő ténylegesen bankkártyával egyenlíti ki a számlát, amelynek ellenértékként ügyfelünk bankja jóvá is írja. Rendszeresen előfordul, hogy a gazdálkodó szervezet (például egy kft.) nevére és címére kiállított számlát magánszemélyként birtokolt (például LAFO) bankkártyával akarják kiegyenlíteni. A magánszemély természetesen nem rendelkezik semmilyen kapcsolódó meghatalmazással a vevő társaság részéről. Majd az is rendszeresen előfordul, hogy a megvásárolt terméket, amit magánbankkártyával fizettek ki, visszahozzák, és készpénzben kérik az ellenértéket. Természetesen nem rendelkeznek olyan meghatalmazással, hogy a vevő társaság nevében készpénzt vehetnek át. Esetünkben értelemszerűen nem jövedéki termék viszonteladónak történő értékesítéséről van szó. Tisztelettel kérem szíves javaslatukat, hogy ez a gyakorlat, amit a kereskedő társaságok általánosan alkalmaznak, jogszerű-e? Véleményem szerint ha a számlát nem a vevő egyenlíti ki, az a Pmt. értelmében a pénzmosás gyanúját felveti, bár viszonylag kis összegek esetében ezt elvethetjük. Az a tény, hogy a bankkártya elfogadása során bizonyos jutalékot kér a pénzintézet, a későbbi készpénzkiadást ráfizetésessé teszi. Jogszerűnek tűnik ebben az esetben, ha a visszáru ellenértékét a cégkivonatban szereplő bankszámlaszámra utaljuk? Boronkay
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk működése során üzletében a készpénzes vásárlások összegét a pénztárgépben is rögzíti. A könyvelés a napi pénztárzárások alapján történik. A NAV 2014. 04 .09-ei tájékoztatója alapján ez a gyakorlat nem kifogásolható, mivel költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Tegyük fel, hogy idén 2017. 07. 01-jétől előfordul olyan eset (bár eddig nem volt ilyen), hogy 100 000 Ft áfatartalmat meghaladó összeg kerül a pénztárgépben rögzítésre és erről számla is kiállításra kerül. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Okoz-e bármilyen gondot, hogy a pénztárgépből és a számlázóprogramból is érkezik adat a hivatal felé ugyanarra a bizonylatra tekintettel? Ha gépi számlát állítunk ki, akkor a jelenlegi tervezet szerint a számlázóprogram fog adatot szolgáltatni az adóhivatal felé és az áfabevallásban összesítő jelentésként nem jelenik meg. Ha kézi a számla, akkor az áfabevallás mellékletében "kézzel" rögzítjük az adatokat. Kell-e változtatni a kialakult gyakorlaton olyan módon, hogy az értékhatárt elérő készpénzes vásárlásokat csak számlával bizonylatoljuk? A könyvelést ehhez igazítanánk, külön rögzítenénk a készpénzes számlákat és külön a zárásokat. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő vitás eset merült fel. Amennyiben egy cégnek egy adott hónapra, egy szerződésre, egy munkára a havidíj meghaladja a 1,5 millió forintot, már csak utalásos számla kerülhet kiállításra. Kérdés: ha például a kiállított 3 millió forint végösszegű számla összegéből, 1 millió forintot mégis készpénzben egyenlítenek ki, akkor az ütközik-e jogszabályba? Megtehetik-e azt egy folyamatos szerződéses viszonyban, hogy minden hónapban a 1,5 millió forint alatti összeget készpénzben egyenlítik ki? Köszönöm!
Gyártó cég üzlete online pénztárgép használatára lenne kötelezett. A cég üzlethelyiséggel (még) nem rendelkezik, csak megrendelésre gyárt, a termékeket webshopon keresztül értékesíti. Kérdés: van-e lehetőség – a vásárló kérésére, a szállítási költség csökkentése érdekében – az utcán (ténylegesen az utcán vagy egy kávézóban) történő termékátadásnak? Ez milyen kereskedelmi tevékenységnek minősül? Amennyiben eladó ezt vállalja, megteheti-e? Eladó a helyszínen átadja a számlát, s átveszi a vételárat készpénzben. Ebben az esetben ez a tranzakció minek minősül? Nincs meghatározható pénzátvételi hely, ezért a NAV felé történő lejelentés a PTGSZLAB, illetve a PTGSZLAH nyomtatványon nem lehetséges. Kezdő kisvállalkozónak ezen vásárlók megszerzése érdekében – kis távolság esetén – ez megoldást jelenthet-e?
Az időszakos elszámolású ügyletek esetében mi a helyes számlázás akkor, amikor készpénzben történik a fizetés?
Tisztelt Szakértő! Éttermi vendéglátással foglalkozó kft. készpénzes bevételének egy része euró, mivel a vendégek részben ezzel a valutával fizetnek. A valuta árfolyama a kft. által meghatározott árfolyam, a valutapénztár tehát ezen az árfolyamon van nyilvántartva. Az lenne a kérdésem, hogy az év végi valutapénztár állományát a mérleg készítésekor milyen árfolyamon kell értékelni? Használni kell-e az MNB hivatalos árfolyamát (12. 31.), vagy ebben az esetben maradhat a kft. által alkalmazott napi árfolyam? (A kft. devizaügyleteihez be van jelentve a NAV felé az MNB-árfolyam használata.)
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek szállítói tartozása van, de a szállítónak törölték az adószámát, és a bankszámlája is megszűnt. Ilyen esetben milyen módon tudja rendezni a cég az egy szerződésből származó, 1,5 millió forintnál nagyobb tartozását? Kifizetheti készpénzben? Köszönöm válaszát!
Külföldi partner készpénzben fizet be a pénztárba. Erre az ügyletre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos értékhatár? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Külföldi partner készpénzben fizet be a pénztárba. Úgy tudom, hogy ezt megteheti, és nincs utána szankció, erre az ügyletre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos értékhatár. Így van ez?
Tisztelt Szakértő! Internetes vásárlás és utánvétes fizetés esetén a fuvarozó cég általában nem állít ki bizonylatot a pénz átvételéről, többnyire nem is rendelkezik ehhez bizonylattal. Elegendő-e a készpénzes fizetés bizonylatolásához a számla, amennyiben arra fizetési módként utánvét van írva? A számla mindig az áruval együtt kerül a vevőhöz.
Köthetők-e külön szerződések az egymással összefüggő tevékenységekre? – kérdezte olvasónk. A kérdés az adózás rendjéről szóló törvény készpénzes fizetésre vonatkozó korlátozása miatt merült fel. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Van-e jogszabály mely előírja, hogy a pénztárgépbe külön rekeszbe kell ütni a készpénzes és a kártyás fizetést? Nap végén és esetleges ellenőrzés esetén, ha nincs külön rekeszbe ütve a bevétel, akkor is megállapítható a pénztár egyenlege (napközben a beütött bevételek, kártyaleolvasó, utalványok, a nap végén a bevétel a bevételi pénztárbizonylaton ugyanígy kerül elszámolásra). Napjainkban nagyon megnőtt a kártyával, illetve az utalvánnyal fizetők száma a vendéglátásban mely rengeteg problémát vet fel. Mi a helyes gyakorlat a pénztárgépek esetében? A vendég fizetni szeretne, és kéri a számlát. A felszolgáló megkérdezi, kártyával, készpénzzel vagy utalvánnyal fizet? Ezután a felszolgáló elkészíti a nyugtát, és kiviszi azt az ügyfélnek, a kívánt fizetési módnak megfelelően beütve a pénztárgépbe. A vendég meggyőződik róla, tényleg azt fogyasztotta-e, majd fizet. 1/ Ha a vendég készpénzben fizet, nincs probléma, hiszen az 1 rekeszbe lett beütve a bevétel. 2/ Kártyával szeretne fizetni, odaadja a kártyát a felszolgálónak, és ezután derül ki, hogy vagy nincs pénz a kártyáján, vagy már elfelejtette, hogy használta, és túllépte a napi limitet, stb. Volt úgy, hogy egy számlát négy kártyáról sem tudtak kifizetni teljesen, és a fennmaradó részt készpénzzel fizették ki. Mi ilyenkor a teendő? Rossz rekeszbe lett beütve egy része a bevételnek. 3/ Utalvánnyal fizetnének, de ugyebár abból nem lehet visszaadni, így egy részét a számlának utalvánnyal fizetik, a másik részét pedig kézspénzzel.
A cég nem használt még pénztárgépet, most fog először. Követtem cikkeiket a NAV álláspontjáról pénztárgépes nyugta vagy áfás számla ügyében, de nem teljesen világos a dolog. Például egy közértben is úgy működik a dolog, ha áfás számlát kérek, akkor is beütik a gépbe, csak a nyugtát nem adják oda, hanem a számlamásolathoz tűzik. Követhető ez a megoldás? Nekem úgy lenne logikus, hogy mindent, amit készpénzben fizetnek, be kell ütni, de a NAV-állásfoglalás, mintha ellentmondana ennek. További kérdés: hitelkártyás fizetést be kell-e ütni? Postai utánvétes bevételt be kell-e ütni? Köszönettel.
Társaságunk ISBN-kóddal rendelkező műszaki jegyzeteket forgalmaz szakiskolák, vállalkozók, cégek alkalmazottai részére. A megrendelés 99 százaléka interneten keresztül történik, 1-2 esetben telefonon, vagy személyesen rendelnek. Társaságunk ezeket a jegyzeteket (üzlet híján) a székhelyén lévő készletből postai úton átutalási számla mellékelésével postázza. A kifizetés utalással történik, de néha postával küldik a pénzt, melyet készpénz formájában bevételezünk a pénztárba. Van egy-két eset amikor készpénzért vásárolnak (például iskolákban), természetesen készpénzes számla vagy kézi nyugta ellenében. Egyéb készpénzes bevételünk nincs, ezért az a kérdésem, hogy kell-e online pénztárgépet vásárolnunk ezért a néhány készpénzes eladásért?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől