Tisztelt Szakértő! Kérdésem az adatszolgáltatással kapcsolatban lenne. Pénztárgép használata helyett havonta jelentek a NAV-nak. Kell-e azt az eseményt jelentenem, ha utalásos számlát állítok ki, és a vevő mégis készpénzben egyenlíti ki a számlát pár nappal később (inkasszó van a vevő bankszámláján, nem tud utalást teljesíteni, és befizeti a pénztáramban az összeget)? Ha jelentenem kell, melyik napon? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó cégünknél oktatóink egy részét egyszerűsített foglalkoztatás (efo) keretében alkalmazzuk, havonta 8 alkalommal. Az eddigi gyakorlat az volt a könyvelőnkkel, hogy megírtam neki előre az időpontokat, ő pedig bejelentette az embereinket, minden napra külön szerződéssel és igazolással. A kifizetés készpénzben történt. Könyvelőt váltottunk, aki azt javasolta, hogy elegendő az előre jelentett napokra havonta egy munkaszerződés és egy igazolás, ezzel nagyban csökkentve a papírmunka mértékét, valamint, hogy a kifizetés történhet átutalással is. Szabályos mindkét eljárás? Ha havonta egy szerződés van, akkor ez nem fog az egész hónapra vonatkozni, csak arra a 8 napra? Várom válaszát! Üdvözlettel: Szendrei Veronika
Építőanyag kereskedéssel foglalkozó kft.-től megrendel a vevő építőanyagot, a készpénzes számla elkészül, és a kiszállítással egy ídőben átadják a vevőnek, a készpénzt meg elveszi, aki kiszállította az árut. A kiszállítás még aznap megtörténik. Kérdésem: be kell-e ezt ütni a pénztárgépbe a jelenlegi szabályok szerint? Mivel az értékesítés nem a boltban történik? A kft. a számlára azt írja, hogy halasztott készpénzfizetés, és mind a három dátum egyforma a számlán. Jó ez így? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlan (üzlethelyiség) eladására került sor két kft. között. A vételárból 5 millió forint foglalót készpénzben kifizetett a vevő. Ennek több mint egy hónapja. Mi az eladók vagyunk. Mit tegyek, sürgősen jelentsem be a NAV-nak? Van esetleg valami lehetőség, hogy elkerüljük a büntetést? Köszönöm válaszát!
Ügyfelem, egy kft. magánszemélytől telket vásárolt 10 millió Ft-ért, melyet szerződés szerint készpénzben fizetne ki. Kérdésem, hogy ez esetben a 40 es nyomtatványon kell-e jelenteni a NAV felé? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Termékértékesítő ügyfelünk több ezer vásárlói pozícióban lévő vállalkozással tart gazdasági kapcsolatot. Számlakiállítás során rendszeres a bankkártyás fizetési mód jelölése, a vevő ténylegesen bankkártyával egyenlíti ki a számlát, amelynek ellenértékként ügyfelünk bankja jóvá is írja. Rendszeresen előfordul, hogy a gazdálkodó szervezet (például egy kft.) nevére és címére kiállított számlát magánszemélyként birtokolt (például LAFO) bankkártyával akarják kiegyenlíteni. A magánszemély természetesen nem rendelkezik semmilyen kapcsolódó meghatalmazással a vevő társaság részéről. Majd az is rendszeresen előfordul, hogy a megvásárolt terméket, amit magánbankkártyával fizettek ki, visszahozzák, és készpénzben kérik az ellenértéket. Természetesen nem rendelkeznek olyan meghatalmazással, hogy a vevő társaság nevében készpénzt vehetnek át. Esetünkben értelemszerűen nem jövedéki termék viszonteladónak történő értékesítéséről van szó. Tisztelettel kérem szíves javaslatukat, hogy ez a gyakorlat, amit a kereskedő társaságok általánosan alkalmaznak, jogszerű-e? Véleményem szerint ha a számlát nem a vevő egyenlíti ki, az a Pmt. értelmében a pénzmosás gyanúját felveti, bár viszonylag kis összegek esetében ezt elvethetjük. Az a tény, hogy a bankkártya elfogadása során bizonyos jutalékot kér a pénzintézet, a későbbi készpénzkiadást ráfizetésessé teszi. Jogszerűnek tűnik ebben az esetben, ha a visszáru ellenértékét a cégkivonatban szereplő bankszámlaszámra utaljuk? Boronkay
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk működése során üzletében a készpénzes vásárlások összegét a pénztárgépben is rögzíti. A könyvelés a napi pénztárzárások alapján történik. A NAV 2014. 04 .09-ei tájékoztatója alapján ez a gyakorlat nem kifogásolható, mivel költségvetési kockázatot nem hordoz magában. Tegyük fel, hogy idén 2017. 07. 01-jétől előfordul olyan eset (bár eddig nem volt ilyen), hogy 100 000 Ft áfatartalmat meghaladó összeg kerül a pénztárgépben rögzítésre és erről számla is kiállításra kerül. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Okoz-e bármilyen gondot, hogy a pénztárgépből és a számlázóprogramból is érkezik adat a hivatal felé ugyanarra a bizonylatra tekintettel? Ha gépi számlát állítunk ki, akkor a jelenlegi tervezet szerint a számlázóprogram fog adatot szolgáltatni az adóhivatal felé és az áfabevallásban összesítő jelentésként nem jelenik meg. Ha kézi a számla, akkor az áfabevallás mellékletében "kézzel" rögzítjük az adatokat. Kell-e változtatni a kialakult gyakorlaton olyan módon, hogy az értékhatárt elérő készpénzes vásárlásokat csak számlával bizonylatoljuk? A könyvelést ehhez igazítanánk, külön rögzítenénk a készpénzes számlákat és külön a zárásokat. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő vitás eset merült fel. Amennyiben egy cégnek egy adott hónapra, egy szerződésre, egy munkára a havidíj meghaladja a 1,5 millió forintot, már csak utalásos számla kerülhet kiállításra. Kérdés: ha például a kiállított 3 millió forint végösszegű számla összegéből, 1 millió forintot mégis készpénzben egyenlítenek ki, akkor az ütközik-e jogszabályba? Megtehetik-e azt egy folyamatos szerződéses viszonyban, hogy minden hónapban a 1,5 millió forint alatti összeget készpénzben egyenlítik ki? Köszönöm!
Gyártó cég üzlete online pénztárgép használatára lenne kötelezett. A cég üzlethelyiséggel (még) nem rendelkezik, csak megrendelésre gyárt, a termékeket webshopon keresztül értékesíti. Kérdés: van-e lehetőség – a vásárló kérésére, a szállítási költség csökkentése érdekében – az utcán (ténylegesen az utcán vagy egy kávézóban) történő termékátadásnak? Ez milyen kereskedelmi tevékenységnek minősül? Amennyiben eladó ezt vállalja, megteheti-e? Eladó a helyszínen átadja a számlát, s átveszi a vételárat készpénzben. Ebben az esetben ez a tranzakció minek minősül? Nincs meghatározható pénzátvételi hely, ezért a NAV felé történő lejelentés a PTGSZLAB, illetve a PTGSZLAH nyomtatványon nem lehetséges. Kezdő kisvállalkozónak ezen vásárlók megszerzése érdekében – kis távolság esetén – ez megoldást jelenthet-e?
Az időszakos elszámolású ügyletek esetében mi a helyes számlázás akkor, amikor készpénzben történik a fizetés?
Tisztelt Szakértő! Éttermi vendéglátással foglalkozó kft. készpénzes bevételének egy része euró, mivel a vendégek részben ezzel a valutával fizetnek. A valuta árfolyama a kft. által meghatározott árfolyam, a valutapénztár tehát ezen az árfolyamon van nyilvántartva. Az lenne a kérdésem, hogy az év végi valutapénztár állományát a mérleg készítésekor milyen árfolyamon kell értékelni? Használni kell-e az MNB hivatalos árfolyamát (12. 31.), vagy ebben az esetben maradhat a kft. által alkalmazott napi árfolyam? (A kft. devizaügyleteihez be van jelentve a NAV felé az MNB-árfolyam használata.)
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek szállítói tartozása van, de a szállítónak törölték az adószámát, és a bankszámlája is megszűnt. Ilyen esetben milyen módon tudja rendezni a cég az egy szerződésből származó, 1,5 millió forintnál nagyobb tartozását? Kifizetheti készpénzben? Köszönöm válaszát!
Külföldi partner készpénzben fizet be a pénztárba. Erre az ügyletre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos értékhatár? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Külföldi partner készpénzben fizet be a pénztárba. Úgy tudom, hogy ezt megteheti, és nincs utána szankció, erre az ügyletre nem vonatkozik a 1,5 millió forintos értékhatár. Így van ez?
Tisztelt Szakértő! Internetes vásárlás és utánvétes fizetés esetén a fuvarozó cég általában nem állít ki bizonylatot a pénz átvételéről, többnyire nem is rendelkezik ehhez bizonylattal. Elegendő-e a készpénzes fizetés bizonylatolásához a számla, amennyiben arra fizetési módként utánvét van írva? A számla mindig az áruval együtt kerül a vevőhöz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel