64 találat a(z) külföldi munka cimkére

Külföldi home-office és az adózás – a munkáltató nem dughatja homokba a fejét Cikk

A távmunka előtérbe kerülésével egyre több munkavállaló szeretne külföldön, az ideiglenes otthonában dolgozni. Ilyen esettel találkozhatunk amikor a munkavállaló hozzátartozója, házastársa, barátja, szülei külföldön dolgoznak, vagy csupán a környezet, éghajlat, kultúra stb. miatt a munkavállaló rendszeresen látogat egy meghatározott országba és ott hosszabb- rövidebb időn keresztül dolgozik. Cikkünkben adózási szempontból gondoljuk át ki viseli az kockázatot és kinek kell helyrehozni a hibát, ha később kiderül, hogy a munkavállaló külföldről végezte a munkát.

Az illetőség változása: kinek, hol kell adóznia? Cikk

Az utóbbi években egyre többször fordul elő, hogy több országban élő, vagy munkát vállaló személyek adókötelezettségét vizsgálják az adóhatóságok. Legutóbb a kolumbiai származású, Spanyolországban élő énekesnő, Shakira elleni spanyol adóeljárásról olvashattunk a sajtóban, de magyar magánszemélyek is szívesen választják a külföldi illetőséget, ha a másik országban alacsonyabb az adó. A magyar adóhatóság előtt nem ismeretlen a „színlelt” illetőségváltás, amikor egy magyar állampolgár külföldi illetőségűnek vallja magát, miközben a tények a magyar illetőség mellett szólnak.

Külföldi munkavállaló munkaviszonya Magyarországon Kérdés

Angliában tartózkodó magyar megbízásos II. Kérdés

Katás egyéni vállalkozó – svájci munkavégzés Kérdés

Külföldi munkavégzés Magyarországról Kérdés

Külföldi távmunkavégzés magyarországi lakcímmel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Informatikusként dolgozom, és részmunkaidős munkaszerződést kötöttem egy német céggel, alkalmazottként. Azonban a munkám jellegéből adódóan elköltözésre nincs szükség, továbbra is Magyarországról végezném a munkát, teljesen távmunkában. Emellett egy itthoni céggel is van ugyanilyen részmunkaidős munkaviszonyom. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a külföldi szerződéssel kapcsolatban van bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV, vagy egyéb szervek felé? Vagy elég, ha csak majd az aktuális adóbevallásomban feltüntetem az onnan érkező jövedelmeket is? Én úgy gondolom, hogy igen, mivel technikailag ugyanúgy magyarországi munkavégzésről van szó. Kaptam olyan információt, hogy a 20T1041-es nyomtatványt be kell adnom, azonban jobbnak láttam megkérdezni Önöktől. Köszönöm a választ előre is! Tisztelettel: Serke Vendel

Külföldön munkát vállaló hazai jövedelmének adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Németországban másfél éve munkaviszonyban dolgozó a hazai munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van. A hazai munkáltató felmondja a munkaviszonyt, és ez év márciusában kéthavi jövedelmet és végkielégítést fizet részére. Ezzel egyidejűleg a dolgozó felmond jelenlegi, németországi munkahelyén, és várhatóan egy másik németországi munkahelyen fog elhelyezkedni. Ha ez nem sikerül, akkor Magyarországon fog munkát vállalni az év hátralévő részében. Kérdés: amit a magyar munkahely fog fizetni – kéthavi munkabért és végkielégítést – hol kell leadóznia, abban az esetben, ha továbbra is Németországban vállal munkát, illetve abban az esetben ha Magyarországon? Válaszát előre is köszönöm!

Külföldről származó jövedelem – előadóművész hajón Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy óceánjárón dolgozó előadóművész külföldről, nem egyezményes harmadik országból származó jövedelme után milyen magyar közterheket szükséges megfizetni Magyarországon? Az előadóművész várhatóan az év nagyobb részében külföldön fog tartózkodni, az óceánjárón. A hajó egy nem egyezményes országba van bejegyezve, ahogy a hajót üzemben tartó és jövedelmet fizető cég is. A magánszemély egyébként magyar állampolgár, magyar lakcímmel rendelkezik. Egészségügyi ellátást kap külföldön, de a béréből semmilyen adót vagy társadalombiztosítási járulékot nem vonnak majd le, a megkötött szerződés szerint. Milyen adónemek és közterhek jöhetnek szóba, és mik a mérlegelendő szempontok? Köszönettel.

Friss felmérés: a szakmunkások több mint fele külföldre menne Cikk

A szakemberek 57 százaléka szerint még mindig érdemesebb külföldön munkát vállalni, mint itthon, de már 43 százalékban gondolják azt is, hogy a kétkezi munkából tisztességesen meg lehet élni Magyarországon – derült ki a Fix24.hu szakemberkereső portál országos felméréséből.

Kft. tagja külföldre költözik Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja jelenleg más cégnél rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ami június 30-ával megszűnik. Ebben a kft.-ben minden hónapban tagi jogviszonyosként nullás 1908-ason jelentjük. EU-s tagországba költözik, és már van ottani aláírt munkaviszonya július 1-jétől. Milyen dokumentumok kellenek ahhoz, hogy a kft.-be ne kelljen járulékot fizessen (mivel külföldön biztosított lesz)? Illetve biztosított lesz-e a kft.-ben, vagy ki kell jelenteni a T1041-esen? (Későbbiekben el szeretné adni, vagy megszüntetni a céget.) Munkaügyileg milyen egyéb teendők vannak, amelyekre figyelni kell ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Külföldön biztosított társas vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szlovákiában teljes munkaidőben foglalkoztatott társas vállalkozó után, aki a magyarországi cég ügyvezetője, kell-e fizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot? A Szlovákiában érvényes biztosítotti jogviszonyt kell-e jelenteni Magyarországon valahová? Köszönöm válaszukat.

Ausztriából származó jövedelem adókötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező személy 2015. évben kizárólag külföldi munkavállalásból szerzett nem önálló munkából származó jövedelmet, január 1-jétől június 30-áig egy szlovák közvetítő cégen keresztül, de ténylegesen Ausztriában történő munkavégzéssel, július 6-ától december 31-éig osztrák munkáltatónál, helyileg szintén ausztriai munkavégzéssel. Egyik munkáltató sem rendelkezik magyarországi adóügyi illetőséggel. Kérdésünk, hogy ebben az esetben – mivel az osztrák munkáltatónál kevesebbet töltött 183 napnál – figyelembe kell-e venni a 183 napos szabályt, miszerint, ha a külföldi államban tartózkodás hossza nem haladja meg a 183 napot, akkor az Ausztriából származó jövedelem Magyarországon is adóköteles? (A Magyarországon megfizetett adóból levonva az Ausztriában megfizetett adót.) Véleményünk szerint az Ausztriával kötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 15. cikk (2) bekezdése a magyarországi adóztathatóságra hármas feltételt támaszt, melyek nem vagylagosak, hanem együtt vizsgálandók. Következésképpen jelen esetben nem teljesül az a feltétel, hogy a jövedelmet olyan munkaadó fizette ki, aki nem bír illetőséggel a másik tagállamban (Ausztriában), továbbá az sem teljesül, hogy a térítést nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. Marad a 183 napnál kevesebb feltétel, bár éves szinten az sem teljesül. A fenti jövedelem csak Ausztriában adóztatható? Üdv.

Magyar munkaviszony osztrák munkaviszony mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ausztriában, külföldön letelepedett magyar állampolgárként, heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. Magyarországon is – szintén heti 20 órában – van egy munkaviszonyom. (Távmunkában dolgozom; saját számítógépen, otthon, és interneten keresztül tartom a kapcsolatot a munkáltatóval.) Kérdésem, hogy Magyarországon kell-e járulékot fizetni (mivel csak heti 20 órás munkaviszonyom van külföldön), ha igen, melyeket, és később, a nyugdíjszámításnál mit vesznek figyelembe? A magyar taj-kártyámat a kiköltözésemkor leadtam, azzal van teendőm? Magyarországon nem veszek igénybe orvosi ellátást. Köszönettel: L. Enikő

Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi adókedvezménye Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! 2018.05.25-én a fenti kérdést tette fel egy ügyfél. Röviden: koszovói állampolgár, 100 százalékban magyarországi jövedelemmel, két kiskorú gyermekkel – akik Koszovóban élnek – jogosult-e a kedvezményre. Azt a választ kapta, hogy a férj részére jár a kedvezmény, mivel a jövedelme 100 százalékban Magyarországról származik, a gyerekek megfelelnek a kritériumnak, jogosultak lennének családi pótlékra és másik államban, ugyanazon időszak alatt nem jogosultak semmilyen kedvezményre. A kiutalások egészen 2018. októberig több munkavállalónak meg is történtek, majd ez megszűnt, és az azóta beadott szja-bevallások önellenőrzése miatt először jogkövetési vizsgálat indult, majd ezt a NAV átfordította adóellenőrzésbe. A jogosulatlan visszaigénylés miatt a teljes összeg 50 százalékát mulasztási bírságként kéri most a NAV, ami egy háromgyermekes apukánál közel 1 millió 500 ezer forint. Hivatkozásuk okalapja az szja-törvény 1. § (4) bekezdése, mely szerint a visszaigénylőnek kell bizonyítania, hogy családi pótlékra jogosult lenne például megállapító határozattal, a Magyar Államkincstár által adott tájékoztatással, hogy milyen feltételek alapján lett volna jogosult pótlékra. Mivel a dolgozó nem igényelt ellátást, ezért nincs is ilyen dokumentumunk. A vizsgálat során nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe más országban ilyen kedvezményt. Más NAV-igazgatóság ugyanilyen ügyben vizsgálat után is kiutalta az összeget. Kérem segítségét! Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Pót ügyvezető

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Utalvány mint üzleti ajándék

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs