116 találat a(z) külföldi munka cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy óceánjárón dolgozó előadóművész külföldről, nem egyezményes harmadik országból származó jövedelme után milyen magyar közterheket szükséges megfizetni Magyarországon? Az előadóművész várhatóan az év nagyobb részében külföldön fog tartózkodni, az óceánjárón. A hajó egy nem egyezményes országba van bejegyezve, ahogy a hajót üzemben tartó és jövedelmet fizető cég is. A magánszemély egyébként magyar állampolgár, magyar lakcímmel rendelkezik. Egészségügyi ellátást kap külföldön, de a béréből semmilyen adót vagy társadalombiztosítási járulékot nem vonnak majd le, a megkötött szerződés szerint. Milyen adónemek és közterhek jöhetnek szóba, és mik a mérlegelendő szempontok? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja jelenleg más cégnél rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ami június 30-ával megszűnik. Ebben a kft.-ben minden hónapban tagi jogviszonyosként nullás 1908-ason jelentjük. EU-s tagországba költözik, és már van ottani aláírt munkaviszonya július 1-jétől. Milyen dokumentumok kellenek ahhoz, hogy a kft.-be ne kelljen járulékot fizessen (mivel külföldön biztosított lesz)? Illetve biztosított lesz-e a kft.-ben, vagy ki kell jelenteni a T1041-esen? (Későbbiekben el szeretné adni, vagy megszüntetni a céget.) Munkaügyileg milyen egyéb teendők vannak, amelyekre figyelni kell ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szlovákiában teljes munkaidőben foglalkoztatott társas vállalkozó után, aki a magyarországi cég ügyvezetője, kell-e fizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot? A Szlovákiában érvényes biztosítotti jogviszonyt kell-e jelenteni Magyarországon valahová? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező személy 2015. évben kizárólag külföldi munkavállalásból szerzett nem önálló munkából származó jövedelmet, január 1-jétől június 30-áig egy szlovák közvetítő cégen keresztül, de ténylegesen Ausztriában történő munkavégzéssel, július 6-ától december 31-éig osztrák munkáltatónál, helyileg szintén ausztriai munkavégzéssel. Egyik munkáltató sem rendelkezik magyarországi adóügyi illetőséggel. Kérdésünk, hogy ebben az esetben – mivel az osztrák munkáltatónál kevesebbet töltött 183 napnál – figyelembe kell-e venni a 183 napos szabályt, miszerint, ha a külföldi államban tartózkodás hossza nem haladja meg a 183 napot, akkor az Ausztriából származó jövedelem Magyarországon is adóköteles? (A Magyarországon megfizetett adóból levonva az Ausztriában megfizetett adót.) Véleményünk szerint az Ausztriával kötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 15. cikk (2) bekezdése a magyarországi adóztathatóságra hármas feltételt támaszt, melyek nem vagylagosak, hanem együtt vizsgálandók. Következésképpen jelen esetben nem teljesül az a feltétel, hogy a jövedelmet olyan munkaadó fizette ki, aki nem bír illetőséggel a másik tagállamban (Ausztriában), továbbá az sem teljesül, hogy a térítést nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. Marad a 183 napnál kevesebb feltétel, bár éves szinten az sem teljesül. A fenti jövedelem csak Ausztriában adóztatható? Üdv.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ausztriában, külföldön letelepedett magyar állampolgárként, heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem. Magyarországon is – szintén heti 20 órában – van egy munkaviszonyom. (Távmunkában dolgozom; saját számítógépen, otthon, és interneten keresztül tartom a kapcsolatot a munkáltatóval.) Kérdésem, hogy Magyarországon kell-e járulékot fizetni (mivel csak heti 20 órás munkaviszonyom van külföldön), ha igen, melyeket, és később, a nyugdíjszámításnál mit vesznek figyelembe? A magyar taj-kártyámat a kiköltözésemkor leadtam, azzal van teendőm? Magyarországon nem veszek igénybe orvosi ellátást. Köszönettel: L. Enikő

Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! 2018.05.25-én a fenti kérdést tette fel egy ügyfél. Röviden: koszovói állampolgár, 100 százalékban magyarországi jövedelemmel, két kiskorú gyermekkel – akik Koszovóban élnek – jogosult-e a kedvezményre. Azt a választ kapta, hogy a férj részére jár a kedvezmény, mivel a jövedelme 100 százalékban Magyarországról származik, a gyerekek megfelelnek a kritériumnak, jogosultak lennének családi pótlékra és másik államban, ugyanazon időszak alatt nem jogosultak semmilyen kedvezményre. A kiutalások egészen 2018. októberig több munkavállalónak meg is történtek, majd ez megszűnt, és az azóta beadott szja-bevallások önellenőrzése miatt először jogkövetési vizsgálat indult, majd ezt a NAV átfordította adóellenőrzésbe. A jogosulatlan visszaigénylés miatt a teljes összeg 50 százalékát mulasztási bírságként kéri most a NAV, ami egy háromgyermekes apukánál közel 1 millió 500 ezer forint. Hivatkozásuk okalapja az szja-törvény 1. § (4) bekezdése, mely szerint a visszaigénylőnek kell bizonyítania, hogy családi pótlékra jogosult lenne például megállapító határozattal, a Magyar Államkincstár által adott tájékoztatással, hogy milyen feltételek alapján lett volna jogosult pótlékra. Mivel a dolgozó nem igényelt ellátást, ezért nincs is ilyen dokumentumunk. A vizsgálat során nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe más országban ilyen kedvezményt. Más NAV-igazgatóság ugyanilyen ügyben vizsgálat után is kiutalta az összeget. Kérem segítségét! Köszönettel.

Kérdés

Lassan aktuális lehet... Magyar állampolgárként bulgáriai cégnek végzek értékesítési tanácsadást, ügynökséget Európán belül, amiért jutalék illet meg. A tevékenységet a környező országokban és itthon végzem, nem Bulgáriában. Bulgáriában egy évben 2-3 szor utazom ki. Kérdésem, hogy az így megszerzett jövedelem után kell-e adóbevallást benyújtanom és milyen típusú adót, hozzájárulást kell fizetnem még pluszban. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű társaság adminisztrációs feladatok végzésére szerződést köt nem uniós székhelyű társasággal. A feladatokat magyar állampolgár végezné, aki munkaviszonyban lenne a magyar vállalkozásnál, de életvitelszerűen az adott országban tartózkodik. Bérét a magyar vállalkozás fizetné. Kérdésem, a magyar adózási szabályok vonatkoznak-e a munkavállaló foglalkoztatására, vagy vannak speciális szabályok, amit figyelembe kell venni?. Üdv. Takácsné Anci

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy teljes munkaidős munkavállaló általános munkarendben például raktárosként dolgozik, de havi két alkalommal a munkáltató úgynevezett saját számlás külföldi fuvarnál sofőrként alkalmazza (ehhez minden jogosítványa megvan). A külföldön töltött idő másfél-két nap fuvaronként. Mi a törvényes jogviszony/jogviszonyok, amelyek alkalmazhatók a dolgozó foglalkoztatására? Szíves válaszát köszönöm!

Cikk

Alanyi adómentes egyéni vállalkozó (kőműves, festő) Németországban, magánszemély megrendelő részére fog munkát végezni. Kell-e EU-s adószámot kiváltania, kell-e a német adóhivatalnál regisztrálnia? Milyen számlát fog kiállítani? A számla fog-e áfát tartalmazni, és ha igen, akkor a német mértéknek megfelelőt? Hová kell bevallani és megfizetni az általános forgalmi adót? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Adózona! Ügyfelem munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, heti 24 órában. Emelett másodállásban egyéni vállalkozóként is tevékenykedik Magyarországon. Kérdésem lenne, hogy mivel Ausztriában biztosított, melyek azok a közterhek, amelyeket Magyarországon nem kell megfizetnie, mivel külföldön biztosított? Egy másik kérdésem lenne, hogy az egyéni vállalkozó osztalékjövedelme után fizetendő adó terhére igénybe lehet-e venni adóvisszatérítést a különböző önkéntes megtakarítási formák után?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk lánya gimnáziumi tanulmányai mellett modellkedéssel foglalkozik, nem vállalkozói jogviszonyban. Mostanában már külföldre is hívják. Legutóbb Rómában és Bécsben vett részt a Divathéten. A kifutón mutatta be a tervezők ruháit. A bemutatót követően kb. 30-60 nap múlva átutalással érkezett meg a neki járó munkadíj a bankszámlájára. A kérdésem, hogy ez után itthon, Magyarszágon kell majd adózni, és bevallást benyújtani a következő év májusáig? 15 százalék szja-val kell csak számolni? Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Egyéni vállalkozó Ausztriában is végez szolgáltatási tevékenységet. Telephelye kint nincs. Alkalmazottai a hónap nagy részében Ausztriában dolgoznak. Az A1-es nyomtatványt megigényelték. Azokon a napokon amikor kint dolgoznak, az Ausztriában előírt bért számfejtem nekik. A kérdésem az, hogy ha a kinti munkavégzés napjainak a száma eléri a 183 napot, akkor valóban kint kell adózniuk? A 183 napba csak a ténylegesen kint töltött (ledolgozott) napok száma számít bele? Ha kint fognak adózni, akkor itthon mik a teendőim, mint könyvelőnek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi két kérdésben szeretném a segítségét kérni. 1. Közalkalmazott (pedagógus) 1996-ban szerezte a diplomáját. Ezután egy évet dolgozott óvodában, majd több évig külföldön, nem közalkalmazotti munkaviszonyban. Fizetési fokozatának megállapításánál melyik munkaviszony számítható be? A Kjt. 87. §-a szerint a megfelelő végzettség megszerzése után a teljes idő számít, bármilyen munkakörben is foglalkoztatták, így a külföldi munkavégzést is figyelembe vehetjük? 2. Fizetési fokozat/besorolás megállapításához a tb-kiskönyv/igazolvány bejegyzését is elfogadhatjuk, vagy valamilyen rendelet, törvényi hivatkozás ezt tiltja, és esetleg csak a munkakönyv és/vagy nyugdíjfolyósító igazolása vehető figyelembe? Köszönöm segítő válaszát!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

HIPA megosztása

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink