243 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére
Biztosítási díj továbbszámlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari fő tevékenységet végző társaság az alvállalkozóival kötött alvállalkozói szerződésében rögzíti, hogy a projekt teljes terjedelmére építési-szerelési biztosítást köt, amely az alvállalkozóra is kiterjed. A felek megállapodnak, hogy a megrendelő az alvállalkozói díj 0,1 százalékának megfelelő mértékű biztosítási díjat jogosult kiszámlázni az alvállalkozó felé. A megrendelő nem nyújt semmilyen más szolgáltatást (se megrendelői szolgáltatás, se egyéb járulékos díj nem merül fel) Alvállalkozó részére. Kérdésem a következő. A szerződésben rögzített biztosítási díjat milyen áfamértékkel kell továbbszámláznia az alvállalkozó felé? Mivel nincs "főszolgáltatás", ezért önálló ügyletnek kell tekinteni a biztosítási díj továbbszámlázását? Számvitelben a kiszámlázott biztosítási díj árbevételnek tekintendő-e, és a biztosításról szóló beérkező számla közvetített szolgáltatásnak minősül-e?
Műszaki vizsgaállomás könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Műszaki vizsgaállomás gépkocsik vizsgáztatását végzi hatósági engedéllyel. A vizsgadíj egy része a hatóságot illeti meg, melyről számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző cég részére. Majd a vizsgaállomás teljes egészében kiszámlázza a teljes vizsgadíjat a saját és a hatósági díjjal együtt és ezt adják oda a gépkocsi tulajdonosának. A vizsgaállomásnak szerződése van a hatósággal, hogy ezt a tevékenységet végezhesse, de a vizsgaállomásnak is van szerződése a gépkocsi tulajdonosával, melyben meg bizza hogy a vizsgáztatást elvégezze. A gépkocsi tulajdonosának kiadott számlán rajta van, hogy közvetített szolgáltatás. Kérdésem, hogy a hatóságot megillető díj levonható-e az iparűzési adóból mint közvetített szolgáltatás? Válaszukat köszönöm.
Alvállalkozás vagy közvetített szolgáltatás? Így csökkenthető a hipa alapja Cikk
Mérnöki tevékenységet folytató kft. a műszaki ellenőri feladatok ellátására vállalkozási szerződéssel és megbízási szerződéssel is foglalkoztat vállalkozókat. A műszaki ellenőri feladatok ellátása vállalkozási szerződéssel elszámolható-e hipa-csökkentő tételként? – olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Hipa Kérdés
Van egy fémgyártással foglalkozó vállalkozás, aki termékeit az unióban értékesiti. Megrendeli és fizeti a fuvarozót, majd külön számlán továbbszámlázza a külföldi partner felé. A külföldi partnerrel kötött szerződésben a fuvarozási költség továbbszámlázása szerepel. Kérdésem: közvetített szolgáltatásként figyelembe vehető-e a hipa-alap meghatározásakor? Válaszukat kösznöm.
Fuvarköltség továbbszámlázása Kérdés
Belföldi kft. vagyok, nekem uniós partnerem kiállítja a fuvarszámlát áfamentesen. Én ezt a fuvardíjat a magyar vevőmnek közvetített szolgáltatásként továbbszámlázom. Mindketten (a vevőm is és én is) áfásak vagyunk. Hogy számlázom tovább a fuvart? Áfamentesen vagy 27%-os áfával?
Közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Orvosi ügyeleten minden hónapban, havonta több alkalommal ügyeleti szolgáltatást nyújtó egészségügyi dolgozó egyéni vállalkozóként számlát állít ki egy kft. részére. A kérdésem az, hogy ez a tevékenység közvetített szolgáltatásnak minősül-e? A számlabefogadó kft. jelezte, hogy csak úgy tudja befogadni a kiállított számlát, ha szerepel rajta a "közvetített szolgáltatás" megnevezés. Köszönettel: Bognárné
Szállítmányozási szerződés Kérdés
Fuvarozással foglalkozó cég az iparűzésiadó-bevallásában az adóalapból levonhatja-e alvállalkozói teljesítmények értékeként a beérkező számlákban kiszámlázott fuvardíjak összegét? A fuvarozást végző cégekkel szállítmányozási szerződésünk van. Kimenő számláinkból egyértelműen megállapítható, hogy ki végezte a fuvarozást, számláinkon szerepel a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveg. A befogadott "fuvarszámlák" az alvállalkozói teljesítmények vagy a közvetített szolgáltatások kategóriájába tartoznak?
Telefon- és szemüvegtérítés Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségüket. A munkáltató ügyvezetői utasítás keretében szabályozza a munkavégzéshez szükséges mobiltelefonok és szemüvegek vásárlásának keretösszegét. Amennyiben a munkavállaló ettől eltérő, magasabb értékű telefont/szemüveget szeretne igényelni, úgy arra is van mód, de ebben az esetben a készülék/szemüveg beszerzési ára és az ügyvezetői utasításban szereplő keretösszeg közötti különbözetet meg kell térítenie. A munkáltató a telefonkészüléket a számla szerinti nettó beszerzési áron (előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó értéken) veszi nyilvántartásba a tárgyi eszközei között, a szemüveget pedig adómentes természetbeni juttatásként könyveli a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Kérdésünk, hogy a vásárolt telefon/szemüveg beszerzési ára és a belső utasításban engedélyezett keretösszeg közötti különbözetet milyen módon szükséges rendezni? 27% áfa felszámításával kell továbbszámlázni a dolgozó felé (számla kiállítása szükséges)? Ebben az esetben közvetített szolgáltatásként vagy egyéb bevételként könyvelendő? Vagy mint dolgozói térítést/támogatást szükséges elszámolni „feljegyzés” alapján, melyben hivatkozunk az ügyvezetői utasításra, és a különbözet dolgozói költségtérítésként kerül elszámolásra egyéb bevételként számla kiállítása nélkül?
Alvállalkozó vs közvetített szolgáltatás Kérdés
Egy társaság (megbízott) olyan szolgáltatásra szerződött, ahol alvállalkozót vesz igénybe. A megbízott és a megbízó közötti szerződésben ezt rögzítették. Alvállalkozói szerződést lehet-e kötni szolgáltatásra, vagy itt csak a közvetített szolgáltatás jöhet szóba? Ha közvetített szolgáltatásról lehet csak szó, akkor azt utólag a gépi számlára kézzel fel lehet vezetni (természetesen az 1. és 2. példányon is) és a szerződést ennek megfelelően javítani kell? (Egyébként az alvállalkozó teljesítéséhez a megbízott még tesz hozzá munkát.)
EU-s közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi ügyvédi iroda magyarországi ügyfelének jogügyleténél dán ügyvédi iroda szakértelmét veszi igénybe, amiről az áfa nélküli számlát bocsát ki a magyarországi ügyvédi iroda részére. Az ügyvédi iroda ezt a számlát megtérítteti az ügyfelével. Az ügyfélnek kiállított számlában áfával vagy áfa nélkül kell feltüntetni a dán ügyvédi iroda díját? Köszönettel: Katona Angelika
Közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek is bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan m2-nek arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában: - ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó, - központi épületgépészeti berendezések, fő vezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás) - épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása, - közös területek takarítása, az ingatlan előtti út és járda rendben tartása, rovarirtás, - non-stop őrzés és védelem, - tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása, - az üzemeltetési tevékenység felügyelete. Bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre utalás a szerződésben nincs. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetési díjelőlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetési díj részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetési költségelőleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. Az a kérdésünk, hogy fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel?
Közvetített szolgáltatások Kérdés
https://adozona.hu/szamvitel/Igy_kell_tovabbszamlazni_a_kozuzemi_dijakat_D2GRJX#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201905_adozonauser Ezzel a cikkel kapcsolatban kérdezem. Üdvözlöm! Úgy tudtam, hogy üzleti titok miatt nem kell külön soron, ezáltal külön árazva megjeleníteni a közvetített szolgáltatást, csak a szerződés és egyéb feltételek fennállása esetén fel lehet tüntetni a számlán a "A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" mondatot. A kérdésem, természetesen nem a közüzemi továbbszámlázásokra vonatkozik, hanem az egyéb közvetített szolgáltatások továbbszámlázására. Köszönöm. üdvözlettel: Boros Zsanett
Közvetített szolgáltatás Kérdés
Tisztelt Szakértők! Közvetített szolgáltatással kapcsolatban lenne kérdésünk. Adott egy építőipari kereskedő cég. Az áru eladásán túl egyes esetekben, elkülönítve az eredeti áru megrendelésétől, külön szerződés és megrendelés alapján mint közvetítő, külön szolgáltatás is nyújt a társaság (megmunkálás, festés stb.). A társaság tehát a szolgáltatást saját nevében, a vevő javára rendeli meg a megmunkáló cégtől. Kérdésünk egyik része arra irányul, hogy a társaság kezelheti-e a szolgáltatást közvetített szolgáltatásként a számviteli elszámolás során? Kérdésünk másik része az áfa elszámolására vonatkozik. Ha az áru az EU területére kerül kiszállításra (a terméket és szolgáltatást megrendelő cég rendelkezik EU-s adószámmal az adott országban) külön kell kezelni az árueladást és a szolgáltatás nyújtást, vagy mint kapcsolódó szolgáltatás, áfa szempontjából csak egy EU-s árukivitel valósul meg? Köszönettel:
Tovább számlázott tevékenység felvétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek a felvett tevékenységei között kizárólag a kőműves munkák szerepelnek, jogosult-e villanyszerelési tevékenységet folytatni, illetve állíthat-e ki elvégzett villanyszerelési munkálatokról számlát saját teljesítésben? Vagy mivel ezen tevékenység nem szerepel a felvett tevékenységei között, alvállalkozóval elvégeztetheti-e ezen munkálatokat, és mint közvetített szolgáltatás továbbszámlázhatja-e a kapcsolódó költségeket? Továbbszámlázás esetén szükséges-e ezen tevékenység felvétele? Ha nem lehetséges a számlakibocsátás egyik módon sem, akkor legyen szíves megjelölni a megsértett vonatkozó jogszabályt.
Közvetített szolgáltatás hipacsökkentő értéke Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tréningeket tart szerte a világban. Az utazáshoz, szálláshoz, helyi utazáshoz kapcsolódó kiadások a megállapodás értelmében az ügyfelek részére továbbszámlázásra kerülnek. Azonban vannak partnerek, akik összegszerűen megmondják, hogy egy-egy költségtípust ők mekkora összegben térítenek meg. Ez van, amikor magasabb, van, amikor alacsonyabb összeg, mint a továbbszámlázandó eredeti összeg. Kérdésem: helyesen gondoljuk-e, hogy ezeket a szolgáltatásokat levonhatjuk az iparűzési adó alapjából közvetített szolgáltatásként, illetve, ha a partner alacsonyabb összeget fizet ki az adott költségre, mint amennyibe az eredetileg került, a teljes eredeti összeg rákerülhet-e 815-re? Konkrét példával: a szállásdíj 100, de a partner a megállapodás szerint szállásra csak 70-et fizet ki. Könyvelhető-e a 815-re a teljes 100, hiszen bár alacsonyabb összegen, de szolgáltatási szempontból a szállás "egésze" került továbbhárításra? Válaszát előre is köszönöm!