203 találat a(z) közvetített szolgáltatás cimkére

Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.

Közvetített szolgáltatás kiszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közvetítettként kezelt szolgáltatást az igénybevételt követően mikor kell tovább számlázni a megrendelő felé? Indokolhatja-e a későbbi tovább számlázást (1-2 hónappal az igénybevételt követően), ha a közvetített szolgáltatás egy projekt része, amelyet annak lezárultakor, egy számlában számlázza ki a közvetítést végző vállalkozás? Különösen fontos kérdés például catering szolgáltatás közvetítése esetén, mert ha később kiszámlázva nem "áll meg" közvetített szolgáltatásként, akkor amellett, hogy az áfa sem vonható le, a járulékokat is be kell vallani utána. Válaszát előre is köszönöm. Ildikó

Kisadózó számlájának továbbszámlázása Kérdés

Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?

Domain – Elhatárolás, készlet, közvetített szolgáltatás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.domain név, illetve webtárhely-szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A domain neveket, webtárhelyeket a kft. is úgy vásárolja egy másik cégtől, majd azokat adja tovább. Helyes-e, ha a megvásárolt domain neveket, webtárhelyeket 815-re könyveljük? (Eladott (közvetített szolgáltatások?) Vannak olyan domain nevek, tárhelyek, amiket megvásárol a kft. azzal a céllal, hogy egyszer továbbadja őket, de majd csak később. Ezeket a szolgáltatásokat év végén készletre kell venni? Ha "megmarad" a domain név (adott esetben évekig), akkor a kft.-nek folyamatosan fizetnie kell a cégnek, akitől megvette, ha meg szeretné tartani a neveket (hátha később eladja), amikor lejár az időszak. Ilyenkor mi az értéke a szolgáltatásnak, ha készletre kell venni? A szolgáltatásokat időszakra számlázzák. Jellemzően éveket érint (például 2016. 03. 15-2017. 03. 14.). Ugyanilyen időszakra történik a továbbszámlázás is. Ebben az esetben mind a költséghez, mind a bevételhez időbeli elhatárolást kell könyvelni? Az éves díjak nagyon csekélyek is lehetnek, például évi bruttó 965 forint. Illetve egy számlán akár 50 különböző időszakot felölelő domain név is lehet. Ezeket egyesével kell elhatárolni? Köszönöm!

Fordított áfa – folyamatos szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.

Üzemanyagkártya működtetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek az a célja, hogy üzemanyagkártya-rendszert működtessen. Az üzemanyagkártya elfogadását egy másik cég által üzemeltetett töltőállomásokon keresztül kívánja megvalósítani. Az üzemanyagkutakat önálló jogi személyek működtetik, akik rendelkeznek a működésükhöz szükséges hatósági engedélyekkel. Ügyfelem ezt a tevékenységet közvetített szolgáltatásként kívánja kezelni. Két különálló szerződés van: ügyfelem és a töltőállomások, valamint ügyfelem és az üzemanyagot vásárlók (kártyahasználók) között. Kérdésem: helyesen járunk-e el, ha ügyfelem az ügyletet közvetített szolgáltatásként kezeli, amikor a kártyahasználók felé számláz?

Továbbszámlázott szállítási díj Kérdés

Magyarországi cég alapanyagokat vásárol ásványvízgyártáshoz, az alapanyagok szállítási költsége a saját termelésű készlet értékét növeli, tehát a 2-es számlaosztályba kontírozom, ha jól gondolom? Ez lenne az első kérdésem. Illetve, amikor értékesítem a terméket a vevőnek, akkor a szállítási díjat, hogy hozzá eljut az áru, mire könyvelem? Ebben az esetben a szállítási díj közvetített szolgáltatásnak minősül? Vagy csak könyvelem az 5-ös számlaosztályba a ráfordítások közé, és feltüntetem a számlán a termékek összege mellett a szállítási költséget is? Köszönöm szépen!

Webáruház – közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?

Közvetitett szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megrendelő felkéri cégünket az általa vezetett tréningek minőségi ellenőrzésére; tematika-, szereplap, -munkafüzet-kézikönyvek ellenőrzésére, trénerek egyéni felkészitésére, és a tréning dokumentáció ellenőrzésére. Mi ezzel megbizunk egy másik céget. Az általa felénk leszámlázott dijat egy az egyben árréssel továbbszámlázzuk. Hozzáadott érték nincsen. A megrendelővel a szerződésünk nem tartalmazza, hogy ő mely ügyfeleknél tart tréninget, mi csak a megrendelővel kötöttünk egy éves keret szerződést a feladatra vonatkozóan. A teljesitésigazolásban elszámoljuk, hogy a megrendelőnek melyik ügyfele kapcsán végeztünk munkát, de köztünk a megrendelővelvaló szerződésben nem szerepel, hogy ki az ő megbizója. Megállja-e a helyét az iparűzésiadó-levonásnál ez a szerződéses háttér? A kimenő számlán szerepel, hogy közvetitett szolgáltatás. Köszönettel

Családtag utazási költség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik alkalmazottja hivatalos minőségben utazik, az utazásra családtagja is elkíséri magánjelleggel. A számlákat (szállás és repülőjegy) cégnévre rendeljük, és fizetjük előre, majd továbbszámlázzuk részére a családtagra vonatkozó költségeket. Tartozásának pénzügyi rendezése a következő fizetéséből történő levonással 30 napon belül megoldható. Nem jellemző a fenti lehetőség a cég többi dolgozója esetén. Adózási szempontból megfelelő, ha a számlákat közvetített szolgáltatásként egyszerűen továbbszámlázzuk (nem tevékenységünk az utazásszervezés). Esetleg taonövelő a tétel, vagy áfával, egyéb adóval terhelt? Válaszát köszönve!

Mérnöki tevékenység költségei Kérdés

Tisztel Szakértő! Van egy mérnöki cég, amely tervezési díjat számláz ki. Ezzel szemben felmerülő költségei a különböző közüzemi szolgáltatóktól származó adatszolgáltatás, közműegyeztetés stb. Kérdésem, hogy ezek a költségek könyvelhetők a közvetített szolgáltatásokra, és így csökkenthető velük az iparűzési adó alapja? Válaszukat előre is köszönöm.

Tárolási díj – közvetített szolgáltatás vagy járulékos költség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk gabonát vásárol termelő cégtől, tulajdonátruházó nyilatkozattal, számla kifizetésével a tulajdonunkba kerül az áru, viszont ekkor még nem hozzuk el, ott tároljuk. Eltelik néhány hét, majd amikor elhozzuk az árut, a termelő kiszámláz tárolási díjat az árun felül (szerződés szerint). Első kérdésem: a tárolási díjat jogosan számlázza-e áfa felszámításával, vagy mint járulékos költség fordítottan áfázik. Következő lépésben az árut EU tagországba értékesítjük, a tárolási díjat is kiszámlázzuk (szerződés szerint). Második kérdésem: helyesen járunk-e el, ha a tárolási díjat egyazon számlán, de külön sorban tüntetjük fel mint tárolási díj, és mint járulékos költség, EU termékértékesítés áfa jogcím alatt számlázzuk a tárolási díjat is. Természetesen ebben az esetben nem tüntetjük fel a számlán a közvetített szolgáltatás megnevezést. Köszönettel, Hornyák Edina

Továbbszámlázott költség az ipában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!

HIPA - közvetített szolgáltatás 1. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. Kérdése: Az iskolaszövetkezettől megvásárolt "diákmunka szolgáltatás" közvetített szolgáltatásként levonható-e az adóalapból? - Hiszen megbízási szerződést kötnek a partner céggel, melynek tárgya az elvégzendő kisebb munkafolyamat (például adatrögzítés, csomagolás) és nem a munkaerők közvetítése. - Megbízási szerződésük tartalmazza, hogy ehhez közvetített szolgáltatói teljesítményt vesznek igénybe. - Számláikban 100 százalékban továbbszámlázzák ezt és a számlán megjelenik, hogy "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" Igyekszünk nagyon körültekintően eljárni, ezért a szakmai véleményét szeretném kérni abban, hogy lehetnek-e még "buktatók" a fenti gazdasági eseményben akár számlázás, akár szerződés vonatkozásában?

Bizományosi szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság szolgáltatás nyújtására bizományosi szerződést kötött. A bizományos a társaság szolgáltatását közvetíti az igénybe vevő magánszemélyek felé. A bizományos feladata és kockázata a magánszemélyekkel az elszámolás. A szolgáltatást nyújtó társaság a bizományossal áll szerződéses kapcsolatban. A szerződésben azt rögzítették, hogy a bizományos részére a társaság az általa nyilvánosan közzétett listaáron kiszámlázza a szolgáltatás ellenértékét. A bizományos az őt megillető díjat pedig visszaszámlázza a társaság részére. Ezt az elszámolási konstrukciót aggályosnak érzem. Szerintem a bizományos a szolgáltatást a bizományosi díjjal csökkentett értékben vásárolja meg, és a magánszemélyek felé értékesíti tovább listaáron. Áfa és számviteli szempontból közvetített szolgáltatásként kell kezelni (a bizományos a szolgáltatásnyújtója és igénybevevője)? Válaszikat előre is kööszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Tárgyi eszköz elmaradt nyilvántartásba vétele

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Megtérített perköltség könyvelése

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs