54 találat a(z) közüzemi díj cimkére
Közüzemi díjak továbbszámlázása 2016-tól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (nem lakó)ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, tevékenységére adókötelezettséget választott. (Áfásan számlázza a bérleti díjakat). A bérleti szerződés értelmében a felmerült közüzemi díjakat továbbhárítja a bérlő felé. Kérdés: 2016-tól, hogyan kell a továbbszámlázott közüzemi díjak számláinak teljesítési időpontját meghatározni az életbe lépő határozott idejű elszámolás figyelembe vételével? - A legegyszerűbb esetben például az áramszolgáltatók számláin a tényleges (leolvasott) óraállás alapján a tényleges múltbeli fogyasztás adatai szerepelnek, ám a következő havi rendszerhasználati díj kerül kiszámlázásra - Van olyan szolgáltatónk, amely átalánydíjat számláz havonta (vagy előre, vagy utólag) és évente egyszer készít elszámolást, illetve - havonta kiállít egy részszámlát, majd utólag egy elszámoló számlát, vagy - a tárgyidőszakot jóval meghaladóan kapunk csak számlát az adott havi teljesítésről. Az egyéb, szerződésben meghatározott költségek átterhelésére ugyanezen számlázási szabályok vonatkoznak? Köszönettel
Közüzemi díjak áfalevonása befektetési cél esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk három lakóingatlant adott bérbe fizető vendéglátásra. Elszámolási vita miatt az ingatlanok több hónapja nincsenek kiadva, azok hasznosításából semmilyen módon bevétel nem keletkezett (keletkezik), elképzelhető, hogy hosszabb ideig csak befektetési céllal tartjuk meg őket. A felmerülő rezsiköltséget (áram, víz, telefon, internet, kábeltévé stb.) jelenleg nem hárítjuk át a bérbevevőre, és a társaságunk sem folytat az ingatlanokban adóköteles tevékenységet. Véleményünk szerint ebben a formában a lakások rezsije nem kapcsolódik adóköteles bevételszerző tevékenységhez, ezért azok áfatartalma nem vonható le. Helyesen gondoljuk-e?
Munkabérből való letiltás sorrendje, összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak közüzemi letiltása volt, melyet 33 százalékban vontunk le. Ezt követően kapott egy köztartozásból eredő letiltásról határozatot, ezt is foganatba vettük, de nem tudtuk 50 százalékig érvényesíteni, mivel túllépte volna a 28 500 forintos mentes részt. (A munkavállaló nettó bére a letiltásokat megelőzően 39 955 forint volt.) Majd kapott egy bírósági letiltó végzést gyermektartás jogcímmel 2 x 20 ezer forintról. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, hogy miként kezeljük ezt a letiltást, mert a sorrendet figyelembe véve a gyermektartás megelőzi az előző két letiltást. Ezt követi a köztartozás, de ebben az esetben a közüzemi díj tartozásának letiltását fel kellene függesztenünk? Valamint úgy tudom, hogy a gyermektartásnál nem kell figyelembe vennünk a 28 500 forintos mentes részt. Ennek a letiltásnak a kezelésében szeretnék segítséget kérni. Előre is köszönöm a segítségüket!
Bérbeadás elszámolható költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.
Továbbszámlázott közüzemi díjak
Kérdés
Egy társaság tulajdonában álló helyiséget bérbe adja. A szolgáltatásért bérleti díjat számláz, továbbá leszámlázza a nála felmerült közüzemi díjakat is. Hogyan jár el helyesen a számla kiállításakor? A szóban forgó társaság áfakörbe tartozik. Köszönettel: Takács Gyula
Bérleti, vagy használati szerződés közüzemi díjának továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát
Szívességi használat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő ingatlant szívességi használatba adná a társaság kültagjának (egyéni vállalkozó). A közüzemi díjakat továbbra is a bt. fizetné, a kültag semmilyen költséget nem szeretne megtéríteni. Szeretném megkérdezni, hogy ütközik-e bármilyen jogszabályba a szívességi használat ebben az esetben? A betéti társaságot terheli-e emiatt bármilyen adókötelezettség? Tisztelettel: Mlinár Jánosné
Közüzemi díjak elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Két egyéni vállalkozó bérel egy nagy méretű helyiséget. Az egyik felét az egyik egyéni vállalkozó használja, a másik felét a másik egyéni vállalkozó csak egy képzeletbeli fal választja el őket. Teljesen különböző tevékenységet folytatnak. A közüzemi számlák az egyik egyéni vállalkozó nevére jönnek. Viszont a költség megoszlik. Hogyan tudja tovább számlázni az egyik vállalkozó a másik felé? Most került hozzám a könyvelés. Eddig az alábbiak szerint történt az elszámolás: A vállalkozó, aki a nevére kapta a számlát, egyrészt elszámolt saját magának áfa nélkül. A többit átszámlázta a másik vállalkozónak áfa nélkül. Tevékenységi körében nincs erre utaló tevékenység. Helyes volt ez így? A másik kérdés: amikor az egyik vállalkozó nincs ott (mivel egy légtér) a másik helyettesíti. Eddig ők ezt megtették minden bejelentés nélkül. Szerintem helytelenül. Valamilyen formában be kell jelenteni a másikat - esetleg egyszerűsített foglalkoztatás? Mivel csak alkalomszerűen történik . Köszönöm. Tisztelettel: Marcsi
Ebben az esetben spórolhatunk a rezsin
Cikk
Hogyan lehet nulla forintos bérleti díja egy ingatlannak, amelyet saját magának ad bérbe a vállalkozás? Hogyan lehet áthárítani a közüzemi díjakat? Olvasói kérdésre, Surányi Imréné, az Adózóna szakértője válaszol.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
