Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    59 találat a(z) közüzemi díj cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy bérelek egy ingatlant, melyben kettő üzlethelység van, közülük egyet használok én, a másikat egy másik vállalkozó. Mindkettő üzlethelység villanyszámlája az én nevemre jön, az összeg egy részét tovább kellene számláznom a másik üzlet üzemeltetőjének. Hogyan működik ez? A tevékenységi köreim közé fel kell-e venni valamit? Hogyan tudom áfa szempontjából továbbszámlázni a részére az összeget? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Felek megállapodása alapján negyedéves időszakokra történik a bérleti díjak kiszámlázása úgy, hogy a negyedéves bérleti díj a tárgynegyedévet megelőző hónapban esedékes, és a számla kiállítására is a tárgynegyedévet megelőző hónapban kerül sor. Kérdésünk, hogy melyik időszak bérleti díjához, mint áfabeli elszámolási időszakhoz fog kötődni az alábbi esetben a közüzemi díj, ha a bérleti díjak nem havonta vannak számlázva, hanem a felek megállapodása szerint negyedévente, továbbá a rezsiköltségeket nem a bérleti díjjal együtt számlázzák, hanem ahogy a szolgáltatótól megérkeznek, azt követően történik a továbbhárításuk a bérleti díjhoz kötőtő áramszámláknak? Bérleti díj időszaka: 2016. II. negyedév: számla kibocsátása 2016. 03. 01., fizetési határideje 2016. 03. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 03. 01. az áfatörvény 58. §-a szerint. 2016. III. negyedév: szláma kibocsátása 2016. 06. 01., számla fizetési határideje 2016. 06. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 06. 01. Kiszámlázandó áramdíj: 2016. 01. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 02. hónapban, 2016. 03. havi fizetési határidővel. (45 napos a fizetési határidő a szerződés szerint.) 2016. 02-03. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 04. hónapban, 2016. 05 havi fizetési határidővel. 2016. 04. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 05. hónapban, 2016. 07. havi fizetési határidővel. Köszönettel!

    Kérdés

    Társaságunk az önkormányzat megbízásából végzi az önkormányzati tulajdonú bérlemények üzemeltetését, ezen belül a bérleti díjak és kapcsolódó közüzemi díjak számlázását is. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk. A hozzá kapcsolódó közüzemi díjat szintén, mint járulékos szolgáltatást a 2007. évi CXXVII. törvény 70. § B pontja alapján áfamentesen számlázzuk a bérleti díjjal együtt. A problémát az okozza, hogy az önkormányzat több esetben a bérleti díj fizetésétől eltekint, például a KLIK, kamarák, polgárőrség, állatmenhely stb. A közüzemi díjak fizetésétől azonban nem tekintenek el. Ezekben az esetekben van bérleti szerződés, de nincs bérletidíj-számlázás, csak közüzemidíj-számlázás. A kérdésünk az, hogy ezt is kezelhetjük-e járulékos szolgáltatásként, és számlázhatjuk-e mentesen, vagy ezt áfával kell számlázni. Most áfásan számlázzuk, és ebből következik, hogy ugyanabban az irodaházban ugyanazt a közüzemidíj-átalányt egyik bérlő áfával, másik áfa nélkül fizeti, és ebből adódtak problémák. Kérjük segítségüket a kérdés tisztázásában. Tisztelettel. Ruzsa Károlyné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A "Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál!" című cikkük alapján lenne kérdésem. Ha egy ingatlanon belül több bérlőnek osztja szét a beérkezett közüzemi díjakat az ingatlan tulajdonosa (a tulajdonos és a bérlők is cégek), az miért nem minősül közvetített szolgáltatásnak, hiszen a tulajdonos változatlan formában, hozzáadott tartalom nélkül számlázza tovább, osztja szét a díjakat több számlán? Még a bejövő és a kimenő számlák összerendelhetősége is egyértelműen megoldható, kimutatható. A közvetített szolgáltatás témakörében felmerült kérdés, hogy a telefondíj továbbszámlázása értelmezhető e közvetített szolgáltatásnak? A cég a nevére kapott számlában szereplő egyes tételeket (telefonszámlák forgalmát) továbbszámlázza a magánszemélynek, így a bejövő számla egy része saját költség, míg a továbbszámlázandó rész közvetített szolgáltatásként könyvelendő (könyvelhető?). Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk (nem lakó)ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, tevékenységére adókötelezettséget választott. (Áfásan számlázza a bérleti díjakat). A bérleti szerződés értelmében a felmerült közüzemi díjakat továbbhárítja a bérlő felé. Kérdés: 2016-tól, hogyan kell a továbbszámlázott közüzemi díjak számláinak teljesítési időpontját meghatározni az életbe lépő határozott idejű elszámolás figyelembe vételével? - A legegyszerűbb esetben például az áramszolgáltatók számláin a tényleges (leolvasott) óraállás alapján a tényleges múltbeli fogyasztás adatai szerepelnek, ám a következő havi rendszerhasználati díj kerül kiszámlázásra - Van olyan szolgáltatónk, amely átalánydíjat számláz havonta (vagy előre, vagy utólag) és évente egyszer készít elszámolást, illetve - havonta kiállít egy részszámlát, majd utólag egy elszámoló számlát, vagy - a tárgyidőszakot jóval meghaladóan kapunk csak számlát az adott havi teljesítésről. Az egyéb, szerződésben meghatározott költségek átterhelésére ugyanezen számlázási szabályok vonatkoznak? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk három lakóingatlant adott bérbe fizető vendéglátásra. Elszámolási vita miatt az ingatlanok több hónapja nincsenek kiadva, azok hasznosításából semmilyen módon bevétel nem keletkezett (keletkezik), elképzelhető, hogy hosszabb ideig csak befektetési céllal tartjuk meg őket. A felmerülő rezsiköltséget (áram, víz, telefon, internet, kábeltévé stb.) jelenleg nem hárítjuk át a bérbevevőre, és a társaságunk sem folytat az ingatlanokban adóköteles tevékenységet. Véleményünk szerint ebben a formában a lakások rezsije nem kapcsolódik adóköteles bevételszerző tevékenységhez, ezért azok áfatartalma nem vonható le. Helyesen gondoljuk-e?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak közüzemi letiltása volt, melyet 33 százalékban vontunk le. Ezt követően kapott egy köztartozásból eredő letiltásról határozatot, ezt is foganatba vettük, de nem tudtuk 50 százalékig érvényesíteni, mivel túllépte volna a 28 500 forintos mentes részt. (A munkavállaló nettó bére a letiltásokat megelőzően 39 955 forint volt.) Majd kapott egy bírósági letiltó végzést gyermektartás jogcímmel 2 x 20 ezer forintról. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, hogy miként kezeljük ezt a letiltást, mert a sorrendet figyelembe véve a gyermektartás megelőzi az előző két letiltást. Ezt követi a köztartozás, de ebben az esetben a közüzemi díj tartozásának letiltását fel kellene függesztenünk? Valamint úgy tudom, hogy a gyermektartásnál nem kell figyelembe vennünk a 28 500 forintos mentes részt. Ennek a letiltásnak a kezelésében szeretnék segítséget kérni. Előre is köszönöm a segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Egy társaság tulajdonában álló helyiséget bérbe adja. A szolgáltatásért bérleti díjat számláz, továbbá leszámlázza a nála felmerült közüzemi díjakat is. Hogyan jár el helyesen a számla kiállításakor? A szóban forgó társaság áfakörbe tartozik. Köszönettel: Takács Gyula

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő ingatlant szívességi használatba adná a társaság kültagjának (egyéni vállalkozó). A közüzemi díjakat továbbra is a bt. fizetné, a kültag semmilyen költséget nem szeretne megtéríteni. Szeretném megkérdezni, hogy ütközik-e bármilyen jogszabályba a szívességi használat ebben az esetben? A betéti társaságot terheli-e emiatt bármilyen adókötelezettség? Tisztelettel: Mlinár Jánosné

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Két egyéni vállalkozó bérel egy nagy méretű helyiséget. Az egyik felét az egyik egyéni vállalkozó használja, a másik felét a másik egyéni vállalkozó csak egy képzeletbeli fal választja el őket. Teljesen különböző tevékenységet folytatnak. A közüzemi számlák az egyik egyéni vállalkozó nevére jönnek. Viszont a költség megoszlik. Hogyan tudja tovább számlázni az egyik vállalkozó a másik felé? Most került hozzám a könyvelés. Eddig az alábbiak szerint történt az elszámolás: A vállalkozó, aki a nevére kapta a számlát, egyrészt elszámolt saját magának áfa nélkül. A többit átszámlázta a másik vállalkozónak áfa nélkül. Tevékenységi körében nincs erre utaló tevékenység. Helyes volt ez így? A másik kérdés: amikor az egyik vállalkozó nincs ott (mivel egy légtér) a másik helyettesíti. Eddig ők ezt megtették minden bejelentés nélkül. Szerintem helytelenül. Valamilyen formában be kell jelenteni a másikat - esetleg egyszerűsített foglalkoztatás? Mivel csak alkalomszerűen történik . Köszönöm. Tisztelettel: Marcsi

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Kisvállalkozói kedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Széchenyi Újraindítási Lízinkonstrukció szerepeltetése a 29-es bevallásban

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Kisválllalkozói kedvezmény

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media