Bérlő részére a bérleti díj mellett továbbszámlázásra kerülnek a közüzemi (áram-, víz-, gáz-) díjak is. Van-e bármi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az elkészült számla mellé az eredeti (a szolgáltatótól megkapott) számla másolatát mellékelni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély társaságnak (amelynek a magánszemély is tagja) – bérleti díjért – vállalkozási célú tevékenység végzésére ingatlant ad bérbe. A közüzemi díjakat a társaság fizeti. A költségek csökkentése céljából a magánszemély szívességi használatba adhatja-e az ingatlant? A magánszemélyt vagy a társaságot terheli-e adó amiatt, hogy a bérbeadás ebben az esetben ellenértékmentes?
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely szerződésben áll egy közüzemi céggel. A vállalkozás bérbe adja a telephelyet, és szeretné, ha a bérlő fizetné közvetlenül a közüzemi díjat. Az átírás megtörténik, de a vevő mégis marad a vállalkozás, a bérlő pedig a számlafizető. Így kerül feltüntetésre a számlán is. Ebben az esetben a bérlő el tudja számolni a vállalkozásában a számlát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cég bérelne magánszemélytől egy lakást. A bérbeadó számlázhat-e 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, és ugyanakkor leszámlázhatja-e a közüzemi szolgáltatások díját is, vagy a tételes költségelszámolást kell választania, és akkor tudja leszámlázni külön a közüzemi díjakat? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő ! Ügyfelem az építőiparban végzi tevékenységét. Az Ukrajnából származó dolgozóinak lakhatását szeretné megoldani! Ezért egy magánszemélytől családi házat vásárolt. Az ukrán dolgozókat ebben a családi házban szeretné elszállásolni, amit terv szerint a dolgozók térítés nélkül munkásszállásként használhatnának! A közüzemi díjakat és a fenntartással kapcsolatos számlákat a munkáltató fizetné. Kérésem: A fentiek alapján kérem, hogy szíveskedjenek bemutatni, hogy mire kell figyelni az adótörvények alkalmazásakor különösen a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adóra vonatkozóan! Köszönettel várom válaszukat ! Üdvözlettel:W.Andrea
Ingatlan bérbeadásánál mikor nem kell a bevételbe beszámítani az áthárított közüzemi díjat, és mikor muszáj? Mi a feltétele annak, hogy az ingatlankiadásból származó bevételből levonható legyen a bérelt lakás költsége? A NAV tájékoztatót közölt a legfontosabb tudnivalókról.
Az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi költség 2019. január 1-jétől nem része a bérleti díjnak, ha magánszemély bérlő átvételi elismervényt kap a bérbeadótól a kifizetett közüzemi díjakról, és nem kap számlát? Ha kft. a bérlő, akkor a kft. milyen bizonylat alapján tudja elszámolni a közüzemi díjak kifizetését?
Tisztelt Szakértő! 2019. 01. 01-jétől nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja). Az eddigi gyakorlat szerint a bérbevevőnek kiállított számlán a bérleti díjon kívül feltüntetésre kerültek az áthárított közüzemi díjak is (a közüzemidíj-számlák a bérbeadó magánszemély nevére érkeztek, és ő fizette meg a szolgáltatónak, majd számlázta tovább a bérbevevőnek). Kérdésem az lenne, hogy az áthárított közüzemi számlák értéke továbbra is feltüntethető-e a bérbevevőnek kiállított számlán, csak a jövedelem számításánál ezeket nem kell figyelembe venni sem a bevételi, sem a költségoldalon? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy társasház, amely áfakörös adószámmal rendelkezik, a házban vannak almérők de a villamos energia számla a társasház nevére szól, a tulajdonosok pedig cégek, akiknek szüksége van számlára erről a közvetített szolgáltatásról (amely szétosztása az almérők szerint történik). Kérdésem, hogy a társasház által kiállított számlának milyen adókulcssal kell készülnie? A villanyszámlán vannak 27 százalékos, illetve tárgyi adómentes tételek is. A korábbi képviselő ezeket változatlan áfatartalommal számlázta, ez így szabályos? Másik kérdésem tisztán ezen ügylet alapján a társasháznak kötelező áfabevallást készítenie?
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. a közüzemi díjakat (víz, gáz, áram, csatornahasználati díj) továbbszámlázza a bérlő részére. Kérdésem, hogy az említett szolgáltatás áthárítása során hogyan jár el helyesen a bérbeadó: ha "költségtérítésként" vagy ha "közüzemi díj áthárítása" címen számlázza tovább? A számlára szükséges ráírni, hogy: "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz"? Az említett közüzemi díjat mikor kell anyagjellegű ráfordításként, és mikor közvetített szolgáltatásként könyvelni? A közüzemi díjon felül a társaság a MÁV Zrt.-től igénybe vesz pályafelügyeleti- és vágányhasználati szolgáltatást, amelyet szintén áthárít a bérlő részére. Hogyan történik az említett szolgáltatás helyes elszámolása? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Tisztelt Szakértő! Városi önkormányzat mint bérbeadó bérbe adott egy ingatlanrészt vendéglátó kft. mint bérlő részére. Az ingatlan többi részét (a szerződéses jogviszony fennállása közben) az önkormányzat által alapított (mint tulajdonos) városüzemeltetési nonprofit kft. üzemelteti. A teljes ingatlanra vonatkozóan a közüzemi szolgáltatások első számú igénybe vevője a városüzemeltetési nonprofit kft., és az önkormányzattal bérleti jogviszonyban álló vendéglátó kft. továbbszállítás útján kapja a közművi szolgáltatásokat almérőkön keresztül. Mivel a városüzemeltetési nonprofit kft. számol el az energiaszolgáltatókkal, ezért a továbbszámlázást is ő végzi el a bérlővel szemben. Miután mind az önkormányzat, mind a kft. ingatlan-bérbeadási tevékenysége az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdésének l) pontja alá esik, a közüzemi szolgáltatások díját ugyancsak járulékos költségként a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerint áfamentesen számlázhatja a városüzemeltetési kft. (kvázi bérbeadóként), ha nem is ő a bérbeadó, hanem a tulajdonosa, az önkormányzat? Vagy önálló tevékenységként áfatartalmú számlát bocsáthat ki a városüzemeltetési kft. a vendéglétó kft. (bérlő) részére? Ismereteink szerint energiafelügyeleti engedély nélkül senki nem folytathat önállóan energiaszolgáltatási tevékenységet. Tudjuk, hogy eléggé rendezetlen állapottal állunk szemben, de ez a múltbeli valóságos helyzet. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a közüzemi díjak (villamos energia szolgáltatás) továbbszámlázására irányul. 1. kft bérel egy raktárhelyiséget, melyet albérletbe nem adhat tovább. 2. kft. a bérelt raktárhelyiségbe (szívességi használatként) berak egy nagyteljesítményű számítógépes szervert, melynek magas a villamosenergia-fogyasztása. A megállapodás értelmében bár bérleti díjat nem fizet a 2. kft., azonban a villamosenergia-fogyasztást teljes egészében kifizeti 1. kft.-nek. A villamosenergia számla 1. kft nevére szól. Kérdésem: Az 1. kft. a villamosenergia-számlában foglalt, áfa hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat (pl. szénipari szerkezet átalakítás, kedvezményes árú villamos energia ellátás) jogosult-e áfa nélkül, áfa hatályán kívüli szolgáltatásként továbbszámlázni közvetített szolgáltatásként, ha bérleti díj nem kapcsolódik az ügylethez, így álláspontom szerint az Áfa tv. 70. §-a alapján nem tudja a bérleti díj áfabesorolását felvenni a villamosenergia-költség mint járulékos szolgáltatás? Köszönettel: Schlág Judit
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Ügyfelem ingatlanüzemeltetéssel foglalkozik, áfaadóalany. A tulajdonos megbízása kizárólag az üzemeltetésre szól, amiért havi üzemeltetési díjat fizet. Ügyfelem nem bérbeadó, az üzemeltetési szerződés kizárólag a lakások bérbeadására, és a bérlők kezelésére szól. A közüzemek tekintetében a felek külön szerződésben megállapodtak, hogy a közüzemi díjakat az ügyfelem mint üzemeltető a szolgáltatók felé megfizeti, és annak értékét havonta összevontan, változatlan áron továbbszámlázza a tulajdonosnak. A bérlők a közüzemi díjakat közvetlenül a tulajdonosnak fizetik meg. A fizetendő közüzemi költség így csak "átfut" az ügyfelemen. Kérdésem az áramszámlákban feltüntetett "pénzeszközök" megnevezéssel feltüntetett tételek továbbszámlázása során alkalmazandó áfakulcsra vonatkozik, mivel az áramszámlán "adó hatályán kívüli" megnevezéssel szerepel, és a megnevezés is "pénzeszközök". Továbbszámlázáskor helyes-e az áfa hatályán kívüli tétel változatlan módon történő feltüntetése?
Pölöskei Pálné
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték