50 találat a(z) közüzemi díj cimkére
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. a közüzemi díjakat (víz, gáz, áram, csatornahasználati díj) továbbszámlázza a bérlő részére. Kérdésem, hogy az említett szolgáltatás áthárítása során hogyan jár el helyesen a bérbeadó: ha "költségtérítésként" vagy ha "közüzemi díj áthárítása" címen számlázza tovább? A számlára szükséges ráírni, hogy: "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz"? Az említett közüzemi díjat mikor kell anyagjellegű ráfordításként, és mikor közvetített szolgáltatásként könyvelni? A közüzemi díjon felül a társaság a MÁV Zrt.-től igénybe vesz pályafelügyeleti- és vágányhasználati szolgáltatást, amelyet szintén áthárít a bérlő részére. Hogyan történik az említett szolgáltatás helyes elszámolása? Köszönöm a segítséget!
Munkabérről rendelkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a dolgozó, hogy a munkáltatóval megállapodjon arról, hogy a munkáltató fizesse be a közüzemi számláját úgy, hogy a dolgozó közüzemi számlájának összegét minden hónapban visszatartja a fizetéséből? Köszönöm válaszukat
Közüzemi díj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Városi önkormányzat mint bérbeadó bérbe adott egy ingatlanrészt vendéglátó kft. mint bérlő részére. Az ingatlan többi részét (a szerződéses jogviszony fennállása közben) az önkormányzat által alapított (mint tulajdonos) városüzemeltetési nonprofit kft. üzemelteti. A teljes ingatlanra vonatkozóan a közüzemi szolgáltatások első számú igénybe vevője a városüzemeltetési nonprofit kft., és az önkormányzattal bérleti jogviszonyban álló vendéglátó kft. továbbszállítás útján kapja a közművi szolgáltatásokat almérőkön keresztül. Mivel a városüzemeltetési nonprofit kft. számol el az energiaszolgáltatókkal, ezért a továbbszámlázást is ő végzi el a bérlővel szemben. Miután mind az önkormányzat, mind a kft. ingatlan-bérbeadási tevékenysége az áfatörvény 86. paragrafus (1) bekezdésének l) pontja alá esik, a közüzemi szolgáltatások díját ugyancsak járulékos költségként a 86. § (1) bekezdésének l) pontja szerint áfamentesen számlázhatja a városüzemeltetési kft. (kvázi bérbeadóként), ha nem is ő a bérbeadó, hanem a tulajdonosa, az önkormányzat? Vagy önálló tevékenységként áfatartalmú számlát bocsáthat ki a városüzemeltetési kft. a vendéglétó kft. (bérlő) részére? Ismereteink szerint energiafelügyeleti engedély nélkül senki nem folytathat önállóan energiaszolgáltatási tevékenységet. Tudjuk, hogy eléggé rendezetlen állapottal állunk szemben, de ez a múltbeli valóságos helyzet. Köszönöm válaszát!
Villamosenergia továbbszámlázása bérleti díj nélkül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a közüzemi díjak (villamos energia szolgáltatás) továbbszámlázására irányul. 1. kft bérel egy raktárhelyiséget, melyet albérletbe nem adhat tovább. 2. kft. a bérelt raktárhelyiségbe (szívességi használatként) berak egy nagyteljesítményű számítógépes szervert, melynek magas a villamosenergia-fogyasztása. A megállapodás értelmében bár bérleti díjat nem fizet a 2. kft., azonban a villamosenergia-fogyasztást teljes egészében kifizeti 1. kft.-nek. A villamosenergia számla 1. kft nevére szól. Kérdésem: Az 1. kft. a villamosenergia-számlában foglalt, áfa hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat (pl. szénipari szerkezet átalakítás, kedvezményes árú villamos energia ellátás) jogosult-e áfa nélkül, áfa hatályán kívüli szolgáltatásként továbbszámlázni közvetített szolgáltatásként, ha bérleti díj nem kapcsolódik az ügylethez, így álláspontom szerint az Áfa tv. 70. §-a alapján nem tudja a bérleti díj áfabesorolását felvenni a villamosenergia-költség mint járulékos szolgáltatás? Köszönettel: Schlág Judit
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Áramszámlában feltüntetett "pénzeszközök" továbbszámlázása
Kérdés
Ügyfelem ingatlanüzemeltetéssel foglalkozik, áfaadóalany. A tulajdonos megbízása kizárólag az üzemeltetésre szól, amiért havi üzemeltetési díjat fizet. Ügyfelem nem bérbeadó, az üzemeltetési szerződés kizárólag a lakások bérbeadására, és a bérlők kezelésére szól. A közüzemek tekintetében a felek külön szerződésben megállapodtak, hogy a közüzemi díjakat az ügyfelem mint üzemeltető a szolgáltatók felé megfizeti, és annak értékét havonta összevontan, változatlan áron továbbszámlázza a tulajdonosnak. A bérlők a közüzemi díjakat közvetlenül a tulajdonosnak fizetik meg. A fizetendő közüzemi költség így csak "átfut" az ügyfelemen. Kérdésem az áramszámlákban feltüntetett "pénzeszközök" megnevezéssel feltüntetett tételek továbbszámlázása során alkalmazandó áfakulcsra vonatkozik, mivel az áramszámlán "adó hatályán kívüli" megnevezéssel szerepel, és a megnevezés is "pénzeszközök". Továbbszámlázáskor helyes-e az áfa hatályán kívüli tétel változatlan módon történő feltüntetése?
Közüzemi díj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy bérelek egy ingatlant, melyben kettő üzlethelység van, közülük egyet használok én, a másikat egy másik vállalkozó. Mindkettő üzlethelység villanyszámlája az én nevemre jön, az összeg egy részét tovább kellene számláznom a másik üzlet üzemeltetőjének. Hogyan működik ez? A tevékenységi köreim közé fel kell-e venni valamit? Hogyan tudom áfa szempontjából továbbszámlázni a részére az összeget? Válaszukat előre is köszönöm.
Közüzemi díj továbbszámlázása – áfa teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felek megállapodása alapján negyedéves időszakokra történik a bérleti díjak kiszámlázása úgy, hogy a negyedéves bérleti díj a tárgynegyedévet megelőző hónapban esedékes, és a számla kiállítására is a tárgynegyedévet megelőző hónapban kerül sor. Kérdésünk, hogy melyik időszak bérleti díjához, mint áfabeli elszámolási időszakhoz fog kötődni az alábbi esetben a közüzemi díj, ha a bérleti díjak nem havonta vannak számlázva, hanem a felek megállapodása szerint negyedévente, továbbá a rezsiköltségeket nem a bérleti díjjal együtt számlázzák, hanem ahogy a szolgáltatótól megérkeznek, azt követően történik a továbbhárításuk a bérleti díjhoz kötőtő áramszámláknak? Bérleti díj időszaka: 2016. II. negyedév: számla kibocsátása 2016. 03. 01., fizetési határideje 2016. 03. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 03. 01. az áfatörvény 58. §-a szerint. 2016. III. negyedév: szláma kibocsátása 2016. 06. 01., számla fizetési határideje 2016. 06. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 06. 01. Kiszámlázandó áramdíj: 2016. 01. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 02. hónapban, 2016. 03. havi fizetési határidővel. (45 napos a fizetési határidő a szerződés szerint.) 2016. 02-03. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 04. hónapban, 2016. 05 havi fizetési határidővel. 2016. 04. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 05. hónapban, 2016. 07. havi fizetési határidővel. Köszönettel!
Járulékos költségek az áfában
Kérdés
Társaságunk az önkormányzat megbízásából végzi az önkormányzati tulajdonú bérlemények üzemeltetését, ezen belül a bérleti díjak és kapcsolódó közüzemi díjak számlázását is. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk. A hozzá kapcsolódó közüzemi díjat szintén, mint járulékos szolgáltatást a 2007. évi CXXVII. törvény 70. § B pontja alapján áfamentesen számlázzuk a bérleti díjjal együtt. A problémát az okozza, hogy az önkormányzat több esetben a bérleti díj fizetésétől eltekint, például a KLIK, kamarák, polgárőrség, állatmenhely stb. A közüzemi díjak fizetésétől azonban nem tekintenek el. Ezekben az esetekben van bérleti szerződés, de nincs bérletidíj-számlázás, csak közüzemidíj-számlázás. A kérdésünk az, hogy ezt is kezelhetjük-e járulékos szolgáltatásként, és számlázhatjuk-e mentesen, vagy ezt áfával kell számlázni. Most áfásan számlázzuk, és ebből következik, hogy ugyanabban az irodaházban ugyanazt a közüzemidíj-átalányt egyik bérlő áfával, másik áfa nélkül fizeti, és ebből adódtak problémák. Kérjük segítségüket a kérdés tisztázásában. Tisztelettel. Ruzsa Károlyné
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál!" című cikkük alapján lenne kérdésem. Ha egy ingatlanon belül több bérlőnek osztja szét a beérkezett közüzemi díjakat az ingatlan tulajdonosa (a tulajdonos és a bérlők is cégek), az miért nem minősül közvetített szolgáltatásnak, hiszen a tulajdonos változatlan formában, hozzáadott tartalom nélkül számlázza tovább, osztja szét a díjakat több számlán? Még a bejövő és a kimenő számlák összerendelhetősége is egyértelműen megoldható, kimutatható. A közvetített szolgáltatás témakörében felmerült kérdés, hogy a telefondíj továbbszámlázása értelmezhető e közvetített szolgáltatásnak? A cég a nevére kapott számlában szereplő egyes tételeket (telefonszámlák forgalmát) továbbszámlázza a magánszemélynek, így a bejövő számla egy része saját költség, míg a továbbszámlázandó rész közvetített szolgáltatásként könyvelendő (könyvelhető?). Válaszát előre is köszönöm!
Járadék az önkéntes nyugdíjkasszáktól, közüzemi díj az önsegélyezőktől
Cikk
Meghatározott méret felett kötelező lenne járadékszolgáltatást is kínálniuk az önkéntes nyugdíjkasszáknak, az önsegélyező pénztárak pedig lakáscélú hiteltörlesztést és közüzemi díjat is finanszírozhatnának – javasolja a T/7396. számon benyújtott, pénzügyi törvénymódosításokat tartalmazó csomagjában a kormány.
Közüzemi díjak továbbszámlázása 2016-tól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (nem lakó)ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, tevékenységére adókötelezettséget választott. (Áfásan számlázza a bérleti díjakat). A bérleti szerződés értelmében a felmerült közüzemi díjakat továbbhárítja a bérlő felé. Kérdés: 2016-tól, hogyan kell a továbbszámlázott közüzemi díjak számláinak teljesítési időpontját meghatározni az életbe lépő határozott idejű elszámolás figyelembe vételével? - A legegyszerűbb esetben például az áramszolgáltatók számláin a tényleges (leolvasott) óraállás alapján a tényleges múltbeli fogyasztás adatai szerepelnek, ám a következő havi rendszerhasználati díj kerül kiszámlázásra - Van olyan szolgáltatónk, amely átalánydíjat számláz havonta (vagy előre, vagy utólag) és évente egyszer készít elszámolást, illetve - havonta kiállít egy részszámlát, majd utólag egy elszámoló számlát, vagy - a tárgyidőszakot jóval meghaladóan kapunk csak számlát az adott havi teljesítésről. Az egyéb, szerződésben meghatározott költségek átterhelésére ugyanezen számlázási szabályok vonatkoznak? Köszönettel
Közüzemi díjak áfalevonása befektetési cél esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk három lakóingatlant adott bérbe fizető vendéglátásra. Elszámolási vita miatt az ingatlanok több hónapja nincsenek kiadva, azok hasznosításából semmilyen módon bevétel nem keletkezett (keletkezik), elképzelhető, hogy hosszabb ideig csak befektetési céllal tartjuk meg őket. A felmerülő rezsiköltséget (áram, víz, telefon, internet, kábeltévé stb.) jelenleg nem hárítjuk át a bérbevevőre, és a társaságunk sem folytat az ingatlanokban adóköteles tevékenységet. Véleményünk szerint ebben a formában a lakások rezsije nem kapcsolódik adóköteles bevételszerző tevékenységhez, ezért azok áfatartalma nem vonható le. Helyesen gondoljuk-e?
Munkabérből való letiltás sorrendje, összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónak közüzemi letiltása volt, melyet 33 százalékban vontunk le. Ezt követően kapott egy köztartozásból eredő letiltásról határozatot, ezt is foganatba vettük, de nem tudtuk 50 százalékig érvényesíteni, mivel túllépte volna a 28 500 forintos mentes részt. (A munkavállaló nettó bére a letiltásokat megelőzően 39 955 forint volt.) Majd kapott egy bírósági letiltó végzést gyermektartás jogcímmel 2 x 20 ezer forintról. Ezzel kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, hogy miként kezeljük ezt a letiltást, mert a sorrendet figyelembe véve a gyermektartás megelőzi az előző két letiltást. Ezt követi a köztartozás, de ebben az esetben a közüzemi díj tartozásának letiltását fel kellene függesztenünk? Valamint úgy tudom, hogy a gyermektartásnál nem kell figyelembe vennünk a 28 500 forintos mentes részt. Ennek a letiltásnak a kezelésében szeretnék segítséget kérni. Előre is köszönöm a segítségüket!
Bérbeadás elszámolható költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
