Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi tevékenységet folytató cégnek szerződése van az utalványokat forgalmazó céggel étkezési- ,ajándék-, e-utalványok elfogadására, beváltására. Elszámoláskor a visszaváltott utalványok értéke utáni százalékos mértékű jutalékról a forgalmazó cég áfás számlát állít ki. Kérdésem, hogy az visszaváltott utalványok utáni jutalék áfája a kereskedelmi cégtől visszakérhető-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy szállásközvetítéssel foglalkozó kft. jutalékot számláz a magánszemély megrendelők felé. A megrendelők a szállás díját közvetlenül a szállásadónak fizetik ki, a szállásadó számlája alapján, a szállásadó bankszámlájára. A fenti módszer helyett szabályos-e az alábbi? A megrendelő a szállásközvetítő kft.-nek fizeti a jutalékot és a szállásdíjat is. A szállásdíjat a szállásközvetítő kft. továbbutalja a szállodának. A számlázás menete a következő lenne: a közvetítő kft. csak a jutalékot számlázza ki a megrendelő felé, a szállás díját továbbra is a szálloda számlázná a megrendelőnek. A szállásdíjat a közvetítő cég továbbutalná a szállodának, számla közöttük viszont nem lenne, hiszen a közvetítő cég csak közvetít, más nevében, más javára jár el. Ez leegyszerűsítené a folyamatot, mivel a magánszemély megrendelőnek nem kellene kettő felé fizetnie, egyszer a jutalékot a közvetítőnek, egyszer a szállodának a szállásdíjat. A kérdés azért is fontos, mivel a közvetítő kft. alanyi adómentes, és így az árbevétel tekintetében nem mindegy, hogy csak a jutalékot vagy a szállásdíjjal növelt jutalék összegét számlázza a megrendelőnek. Kérem segítségüket abban is, hogy a továbbutalt, közvetített szállásdíj bizonylatolása hogyan történjen. Köszönettel, Királyné Trieber Anikó
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély külföldi cégnek (holland) segített magyarországi gépeladásaiban, így a külföldi cég a magánszemély számlájára – szóbeli megállapodásuk alapján – jutalékot utalt. Ez a tevékenysége nem rendszeres, adószámot nem kért hozzá. A megállapodásról semmilyen irat nincs a birtokában, és valószínűleg nem is fog kapni. Kérdésem, hogy ez a jutalék milyen jövedelemnek számít, illetve a magánszemélynek adózni kell-e utána, amennyiben igen, milyen adók és járulékok terhelik a jövedelmet, illetve mikor kell bevallani, megfizetni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Találtam az oldalukon több ezzel foglalkozó kérdést is a keresőt használva, kezd összeállni a kép, mégsem vagyok 100 százalékig biztos a dolgomban, és sokszor a könyvelők is ellentmondanak egymásnak. Jelenleg két amerikai céggel állok kapcsolatban, akik internetes vásárlók közvetítéséért százalékos jutalékot fizetnek. Tevékenységemet az interneten végzem, különböző weboldalakat üzemeltetek. A következő hónaptól várható folyamatos, havi jutalékfizetés az amerikai cégektől. Ezeknek a cégeknek nem szükséges számlát írnom, a jutalékot USD-ben átutalják magyarországi bankszámlára magánszemélyeknek is, azonban a magyar törvények szerint mivel rendszeres, jövedelemszerzésre irányuló tevékenység csak vállalkozás kereteiben végezhető, így másodállású katás egyéni vállalkozó lennék. Erre a tevékenységre mi a legpontosabb TEÁOR? Áfára alanyi mentességet kérnék, azonban az USA számla tudomásom szerint ebbe nem tartozik bele. Tehát havonta nullás áfabevallást kell készíteni akkor is, ha alanyi áfamentes vagyok? A számlán az áfatörvény hatályán kívüli szöveget elég magyarul írni vagy angolul is kell valami? Ha forintszámlára érkezik az USD-ben érkező tétel, akkor lehet a bank által forintra váltott összeget beírni a vállalkozás nyilvántartásába, vagy egyéb MNB-s árfolyamot kötelező használni? Válaszait előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét! Utazásszervező iroda milyen teljesítési dátummal fogadhat be jutalék számlát a közvetítő irodától? A teljesítési dátum az utas visszaérkezésének, vagy a hátralék kifizetésének a dátuma? Mi lehet a kiállítás dátuma? Problémás-e az áfa-bevallás kapcsán, ha például a számlát januárban állítja ki és júliusi teljesítést ír rá? Ebben az esetben a részvételi díj hátraléka júniusban kerül átutalásra az utazásszervező felé, csak a jutalék összege marad a közvetítőnél. A közvetítő a júliusi bevallásába fogja beállítani a fizetendő áfát. Helyes így, vagy a számlát júniusban, a hátralék kifizetésekor kell kiállítani júniusi teljesítéssel? Mi a helyzet, ha a közöttük lévő szerződésben az alábbiakról állapodtak meg: Szerződés kivonat: 3.2. …….Utazásközvetítő a pénzügyi elszámoláson feltüntetett jutalékról a foglalás visszaigazolását követő 3 napon belül jutalékszámlát állít ki, melyet eljuttat Utazásszervezőnek……. 4.1. Utazásközvetítőt az Utazásszervező számára közvetített, megvalósult utazási szolgáltatások után ügynöki jutalék illeti meg. ……… A jutalék akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben az utazási szerződés létrejött és az utazásszervező teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna. Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Horgász egyesületünk büféjét vállalkozó üzemelteti, aki emellett értékesíti a napijegyeket is. Jutalékot szeretnénk neki fizetni a kiadott darabszámok után. A kérdésem, hogy kell-e erre külön szerződést kötni és milyen adótartalommal számlázhatja felénk a jutalékot? Köszönöm válaszát!
Kedves Szakértő! Cégünk most nyitott egy lottózót. Totót, lottót, sorsjegyeket árusítunk + különböző cikkeket, édességet, üdítőt. Kérdésünk a következő lenne: hogyan könyveljünk helyesen? Be kell-e ütni a pénztárgépbe ezeket a termékeket, így viszont nem a valós bevételt kapjuk, mivel jutalékos számlát kapunk. Vagy külön kassza kell ezeknek a termékeknek? Most így kezeljük, nem ütjük a pénztárgépbe csak az áfás termékeket, üdítőt, stb., a sorsjegyet, lottót, külön kezeljük. Megvan a bevétel, levonva belőle az esetleges nyeremények kifizetése, a megmaradt összeget befizetjük a bankba a Szerencsejáték Zrt. részére. Mi lenne a helyes elszámolás, könyvelés, ehhez kérnénk szíves segítségüket.
Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Szoftver alkotója a termékének forgalmazási jogát egy webáruházon keresztül értékesíti. Minden eladott szoftver után jutalékot kap. Magánszemély lévén milyen adóvonzata van ennek, illetve bruttóban vagy nettóban kapja meg a jutalék összegét? Ki vallja be, illetve fizeti meg az adókötelezettségeket?
Tisztelt Szakértő! Alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállaló alapbérén felül értékesítési forgalom után járó százalékos juttatásban részesülne. (Jutalék?) Milyen járulékvonzatai vannak? Van különbség az értékesítő és az üzletkötő között?
Az ingatlanügynöki jutalékot minden esetben áfásan kell számlázni (a számlázó az áfa hatálya alá az általános szabályok szerint jelentkezett be), vagy attól függően, hogy az adásvétel áfás vagy áfamentes?
Tisztelt Szakértő! A következőre várom szíves válaszát: Cégünk egy romániai székhelyű webáruház szolgáltatásait kívánja igénybe venni. Termékeinket értékesíti, majd egy jutalék számlát állít ki számunkra. Ezt áfa nélkül nettó összegben. A kérdésem, illetve megerősítésüket várom, hogy így a számla kiállítása helyes, illetve, hogy áfafizetési kötelezettsége a cégünknek nem keletkezik? Üdvözlettel
Segítséget szeretnék kérni. Eladott áru forgalma után jutalékot kapunk. Van olyan termék, amelyet közvetlenül a nagykereskedés ad el, és van olyan termék, amelyet a partner boltjaink értékesítenek. Ebben az esetben közvetített szolgáltatást számlázunk ki, vagy csak forgalmi bónusz elszámolást számlázhatunk ki, amely áfamentes? Köszönöm előre is a választ.
Egy olyan cégről van szó, ami fesztivál- és koncertjegyeket közvetít netes felületen magánszemély és magánszemély között, és a vevőtől és az eladótól is jutalékot von, ez gyakorlatilag a tevékenysége és bevétele. Szeretne terjeszkedni, és nemcsak Magyarországon belül, hanem ausztriai magánszemélyek között is közvetíteni. Ezzel kapcsolatosan: a webes jegyközvetítés "távolról nyújtott szolgáltatás"? Mert logikailag annak venném, de a törvényt nézve nehezen vehető annak, bár olyan mint például a Jófogás, magánszemély magánszemélynek jegyeket ad el, amiért a cég jutalékot számláz ki, csak itt mindkét irányba.Én a 45/A § (2) c, pontjába lehetséges, hogy bele tudnám suvasztani a szituációt. Tehát a MOSS rendszerbe kell hozzá regisztrálni? Az én értelmezésem szerint egyszerűen magyar cégként, közösségi adószámmal számlázom az eddigi módon a vásárlási jutalékot a külföldi vevőknek. A számlázási címük szerinti helyi áfát felszámítva. Nem? Összefoglalva a következők a kérdések: jogilag milyen követelményei vannak, hogy magyar cégként, mindenféle fióktelep és egyéb költségek nélkül számlázzak külföldre? A számlákat idegen nyelven fogjuk kiállítani, itt mire kell figyelni (cégnév például lehet-e kft. helyett Ltd.)? Mindig vásárló címe szerinti áfát kell felszámolni? A MOSS rendszer regisztrációhoz mire van szükség? Mennyi az átfutási ideje? Jár-e vele egyéb állandó adminisztráció a cég részéről?
Tisztelt Szakértő! Egy cég utalványokat értékesít, melyek hazai szállodákban használhatók fel. A szálloda 18 százalékos áfával kiállítja a számlát a cégnek, a vendég részére – mint közvetített szolgáltatást – nevezett cég szintén 18 százalékos áfával számláz ki pénzügyi teljesítést nem igényel megjegyzéssel, hiszen már az utalványt kifizette. Helyesen járunk-e el az áfa tekintetében? Ezzel összefüggésben a szálloda felé jutalékot számláz a cég. Kérdésem, hogy mint a "kuponos" értékesítők, számlázható-e 18 százalékos áfával a szerződés szerinti jutalék ezekre az ügyletekre? Köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Gál Ágnes
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték