Tisztelt Szakértő! Egy cég szolgáltatásai értékesítésére jutalékos szerződést kötött külső vállalkozókkal. A jutalék egy havi fix és egy százalékos részből tevődik össze. A százalékos jutalék elszámolására/véglegesítésére az év végén van lehetőség, amikor a cég az éves árbevételét látja. A kérdésem az, hogy a százalékos jutalékra lehet-e előleget fizetni? Köszönettel: Sz.E.
Tisztelt Szakértők! Szerb magánszemély Magyarországról, magyar gazdasági társaságtól ügynöki jutalékot kap. Hogyan alakul az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha Magyarországon belföldi illetőséggel bír? Előre is köszönöm szépen a választ!
Házaspár két tagjának tulajdonában lévő vállalkozások között meg lehet-e osztani a mindkettőjük által végzett hálózatépítésből származó bevételt? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy lengyel, EU-s adószámmal rendelkező vállalkozástól magyar vállalkozásnak terméket közvetített, amiért jutalékot kap a lengyel vállalkozástól. (A közvetített terméket a lengyel cégtől közvetlenül a magyar céghez számllítják, és a részére számlázzák.) A kérdésem az lenne, hogy a jutalékszámlát az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján áfamentesen kell-e kiállítanom? Válaszát előre is köszönöm.
Kell-e reklámadót fizetnie annak a cégnek, amely reklámok közvetítésével foglalkozik, de nem jutalékot számláz, hanem a munka teljes összegét bevételként, és vannak alvállalkozói, szintén nem jutalékszámlákkal, hanem teljes összeggel?
Tisztelt Szakértő! A reklámadótörvény beszabályozta az ügynökségek jutalékát. Ezek szerint a teljes reklámköltségre 15 százalék jutalék számítható fel. Ezt hogyan kell értelmezni? A megrendelő, „M” reklámügynökséget megbízza a teljes kampány lebonyolításával, és nem médiatulajdonos az ügynökség. Tehát, „M” reklámügynökség reklámfelületet bérel „C” reklámügynökségtől, aki ezt egy „X” médiatulajdonostól bérli. Ha „C” reklámügynökség plusz 10 százalékkal adja tovább „M” reklámügynökségnek a felületet, tehát 110 egységért, akkor „M” reklámügynökség a 110-re teheti rá a saját 15 százalékát, vagy csak a 100 egységre a maradék 5 százalékot? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Autókereskedéssel foglalkozó kft. bizományosi közvetitő megbízási szerződést köt az ügyfelekkel autó értékesítésére. Az ügynöki jutalék áfamentes. Ez az ügylet besorolható ide, vagy az ilyen értékesítési jutalék áfakörbe tartozik? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi adószámmal rendelkező adóalany. Közösségi adóalany cégek részére kizárólagos területi képviseletet lát el. Ezért havi elszámolással a külföldi partnernél lebonyolódott forgalom után jutalékot kapunk. Cégünk kizárólag a jutalék ellenértékét számlázza ki, a termékek értékesítése az EU-s partner székhelyén valósul meg. A német partnerek a jutalék elszámolása során nem kérik tőlünk a számlát, ők állítanak ki jóváíró számlát, melynek ellenértékét átutalják. Kérdésem az, hogy az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetni a fenti eseteket?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik szállítójával olyan megállapodást kötött, mely szerint sávosan (forgalomtól függően) számított jutalék illeti meg a szállítót a társaságunkkal bonyolított forgalom után, féléves időszakra vonatkozóan, utólagos elszámolással. Az első ilyen időszak, amikor a szerződés hatályban van, az 2015. 01. 01-2015. 06. 30 közötti. A jutalék egyedi teljesítésekhez, számlákhoz nem köthető, kizárólag az adott időszak (félév) során bonyolított forgalom határozza meg annak mértékét. Kérdésünk, hogy a szállítónak (aki a jutalék jogosultja) kell-e számlát kibocsátania a jutalékról, és ha igen, milyen teljesítéssel, és milyen számlakibocsátási határidő áll rendelkezésére 06. 30-át követően az első féléves elszámolás tekintetében? Továbbá milyen áfatartalommal kell kezelni az ügyletet? A szállító társaságunknak jellemzően fordított áfa hatálya alá tartozó termékeket értékesít egyébként. Köszönettel: Molnár Tibor
T. Szakértő! Azzal kapcsolatban lenne kérdésem, hogy egy egyéni vállalkozó, aki jutalékot kap azért, hogy egyes (más-más magánszemélyek tulajdonában lévő) ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos teendőket intéz (takarítás, hirdetés, adminisztráció, bevallás-készítés stb.), megteheti-e, hogy mindenféle engedély nélkül a havi bérleti díjat is beszedi a saját neve alatt nyitott bankszámlára és levéve a saját jutalékát, a különbözetet továbbutalja az egyes ingatlanok tulajdonosainak? Szerződés és elkülönített nyilvántartás van, csak az a kérdés, hogy van-e valami előírás arra vonatkozóan, hogy magát a pénzt kezelheti-e a saját számláján és ha igen, akkor melyik jogszabályban olvasható? Van esetleg bármilyen más előírás, ami az általánostól eltérő a fenti tevékenységgel kapcsolatban? (Például bejelentési, engedélyeztetési stb. követelmény?) Köszönöm a választ!
Németországban működő vállalkozás egy szállásportált üzemeltet, melynek lényege, hogy magyar szálláshelyeket mutat be. A szállások leírásán, képein felül online helyfoglalást is biztosít a portál. A megvalósult foglalások után a magyar szálláshelyek – amelyek alapvetően jogi személyek – jutalékot fizetnek a német cégnek. Kérdésem: • A teljesítés helye szempontjából tekinthető-e ez a szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak? • Be kell-e jelentkeznie az áfa hatálya alá Magyarországon a német cégnek?
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mint jegyiroda, külső szervezők által szervezett események belépőjegyeinek terjesztését vállalja. Az értékesítésnél a saját nevünkben, saját számlára járunk el, tehát a végfelhasználóknak mi állítjuk ki a számlát az eladott jegyekről, és mi kapjuk meg az ellentértéket is. Ezután utólagos elszámolással a szervező szintén benyújtja felénk a számláját az eladott jegyekről. Az eladott jegyek függvényében százalékos arányban jutalékot/bizományosi díjat kapunk. Kérdésünk, hogy melyik a helyes elszámolás számlázás és adózás tekintetében? Mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé, ezután a szervező ugyanilyen értékben (mivel a jegyeket nem adhatjuk drágábban) kiállítja az ő számláját felénk, végül mi visszaszámlázzuk a jutalékot/bizományosi díjat a szervező felé. Vagy mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé az eladott jegyekről, a szervező pedig jutalékkal/bizományosi díjjal csökkentett számlát állít ki felénk?
Tisztelt Szakértő! Biztosítási ügynöki tevékenységet végző cég a biztosításokat megbízási szerződés alapján ügynökökkel végezteti. A megkötött, valamint a folyamatosan fenntartott biztosítások után a biztosítótól jutalékot kap, és az ügynököknek ebből jutalékot fizet. Mindkét irányban biztosítási ügynöki tevékenységként számlázzák a szolgáltatást. Kérdésem: az alkuszcég az általa kifizetett jutalékkal, mint közvetített szolgáltatással csökkentheti-e adóalapját?
Az elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódó jutalékok adózása is megváltozott 2015. január 1-jével. A megváltozott szabályok miatt meg kell különböztetnünk a jutalékot, regisztrációs – és/vagy tagdíjakat. Ugyanis a regisztrációs és tagdíjak egy szolgáltatás ellenértékét jelentik, míg a jutalék a megkötött ügyletek után jár.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék alkalmazni egy üzletkötőt a vállalkozásom szolgáltatásainak ajánlására megbízási szerződéssel 9 hónapra. Magánszemélyről van szó, máshol nincs munkaviszonya. A Polgári törvénykönyv 474-483. paragrafusaiban azt olvastam, hogy a megbízottnak a megbízó általi utasítás teljesítése során felmerült költségeit köteles megtéríteni. Ezt valóban így kell alkalmazni, vagy ettől el lehet térni? Én úgy szeretném a szerződést megkötni vele, hogy bizonyos költségeket térítenék meg számára, például utazási költséget. Az illető tömegközlekedéssel oldaná meg az utazást, venne egy bérletet; erről a vállalkozásom nevére kérjen számlát? Helyes megoldás ez az utazási költségek megtérítésére? Vagy ez egyéb adót vonna még maga után? A tételes költségelszámolás esetén a költségekről a számlát saját nevére kérje és gyűjtse? A megbízási díja nem fix összeg lenne, hanem jutalék formájában; ez szabályos lenne? Annak már sikerült utánanéznem, itt, az oldalukon, hogy a minimálbér 30 százalékát meghaladó és nem meghaladó jövedelem esetén milyen közterheket kell befizetnem a jövedelme után, ez a rész számomra világos, csak sajnos a fentebb írtak nem egészen. Előre is köszönöm válaszát. Nikolett
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték