Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    265 találat a(z) jutalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a vendéglátás mellett szerencsejáték-törvény hatálya alatti szerencsejáték-szolgáltatást nyújt. Az értékesítés forgalma után jutalékot kap. Ezt a bevételt hogyan kezelje? Az áfatörvény szerint nem vonatkozik rá a nyugtaadási kötelezettség. Előre is köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy várandós hölgy főállásban dolgozik egy kft.-nél, másodállásban egyéni vállalkozó. Szeretne elmenni csedre, a főállásban rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Az egyéni vállalkozásban egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, jutalékos rendszerben történik a jövedelmezés. A kérdésem, hogy elmehet-e csedre, ha az egyéni vállalkozásban nem köt új szerződést, tevékenységet nem végez, viszont a korábbi szerződések után kapja a bónuszt, jutalékot? Esetleg célszerű lenne szüneteltetnie az egyéni vállalkozást a csed alatt? Sajnos szüneteltetés esetén viszont elveszítené a korábbi szerződések után kapott jutalékokat. Várom válaszát! Köszönettel Nagyné Betti

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy helyes-e az az eljárás 4 órában foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatott esetén, hogy megkapja a foglalkoztatott óránként a minimálbér egy órára jutó részének a 85 százalékát, illetve motiválás céljából (meghatározott mennyiségű termék eladása esetén) még ezen felül jutalékot fizetnek ki részére? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy használt autóknál árrés adózás alkalmazása esetén (egyedi nyilvántartással) levonható-e a beszerzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások számlájának áfája vagy az értékesítéshez szükséges 1-1 alkatrész beszerzésének áfá-ja? Beszerzésnél tipikusan jutalékok merülnek fel, amik egyértelműen köthetők a gépjárművekhez, amelyekről áfás számlát kap a társaság. Az áfatörvény 222. §-a alapján úgy értem, hogy nem vonható le, de megerősítésre lenne szükségem. Illetve ennek tükrében, akkor hogyan kell alkalmazni az árrésadózás alá tartozó közösségen belüli beszerzést? A jutalékra a bevallásban a fizetendő adót fel kell tüntetni, a levonhatót viszont nem szabad? A közösségen belüli eladó számláján (egy számlán belül): autó árréses adózás, jutalék fordított adózás alá tartozik? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy külföldi német cég (GmbH), ami minden vevőnek egyedi weboldalakat készít és azokat havonta 40-50 euróért árulja nekik. Terjeszkedni szeretne Magyarországon és rajtam keresztül vevőket szerezni. A kérdés a következő: - A cég küldött nekem egy aláírásra váró egyezséget, melyben rögzül, hogy minden megszerzett vevőért kapok tegyük fel 50 eurót. Csinálhatom-e adószámos magánszemélyként ezt a tevékenységet? - A szerződésben rögzítve van, hogy ezzel sem társadalombiztosítási viszony, sem munkaviszony nem alakul ki. Milyen módszer szerint kell a bevétel után akkor adóznom? - A munka része a vevők adatainak továbbítása mellett a kommunikációjuk biztosítása, hiszen azt németre kell fordítanom. Ez beleférhet-e az adószámos magánszemély státuszba? - A német áfa 19 százalék. Ha a magyarok az én közvetítésem által a német cégtől vásárolnak a német 19 százalékos áfán, nekem ehhez van-e valami közöm? (Ők elintézik egymást között, igaz a vevők német nyelvű számlát kapnak.) Kell-e nekem számlát adnom, vagy egyszerűen csak a jutalék összegét kell leadóznom? Köszönöm a választ

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik parterünk kereskedelmi ügynöki megállapodás keretében, negyedévente jogosult jutalékra, továbbá évente egyszer extra növekedési jutalékra ha az árbevétel egy bizonyos összeget elér a tárgyévben. Most szeretné leszámlázni a tavalyi évre vonatkozóan (2015-re) az extra növekedési jutalékát. Fizetési határidő a tárgynegyedévet követő hónap végétől számított 10. nap. Ez időszakos elszámolású ügyletnek minősül? Ha igen, akkor a teljesítési dátum az új szabályok szerint az időszak végétől számított 60. nap. Jelen esetben a számla kelte: 2016. 05. 06, a teljesítési dátum: 2016. 02. 29, a fizetési határidő: 2016. 05. 10. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha a közvetítői jutalék közösségen belüli forgalmazáshoz kötődik, és a közvetítő alanyi mentes, a jutalékról kiállított számla ennek megfelelően mentes az adó alól?

    Kérdés

    Egy kft.-t megbíztak egy személygépkocsi beszerzésével, de csak közvetítőként lesz jelen, amiért "beszerzésért járó jutalékot" számláz ki! Van-e ennek a jutaléknak áfatartalma? A választ előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Milyen jogcímen kell kifizetést számfejteni, ha munkaviszonyos dolgozó a cég által értékesített termékek után forgalomfüggő jutalékban részesül? A dolgozó alapbért kap, a jutalék összege havonta eltér és nem minden hónapban jár. Milyen járulékokat kell megfizetni ez után a jogcím után? A bérrel azonos megítélés alá esik ez a kifizetés? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég szolgáltatásai értékesítésére jutalékos szerződést kötött külső vállalkozókkal. A jutalék egy havi fix és egy százalékos részből tevődik össze. A százalékos jutalék elszámolására/véglegesítésére az év végén van lehetőség, amikor a cég az éves árbevételét látja. A kérdésem az, hogy a százalékos jutalékra lehet-e előleget fizetni? Köszönettel: Sz.E.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Szerb magánszemély Magyarországról, magyar gazdasági társaságtól ügynöki jutalékot kap. Hogyan alakul az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha Magyarországon belföldi illetőséggel bír? Előre is köszönöm szépen a választ!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Magánszemély általi ingatlan bérbeadása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Egyéni vállalkozás megszűnés utáni indítása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Követelés – kamat adózása

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 május
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 1 2 3
    4 5 6 7 8 9 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30 31
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media