Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy helyes-e az az eljárás 4 órában foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatott esetén, hogy megkapja a foglalkoztatott óránként a minimálbér egy órára jutó részének a 85 százalékát, illetve motiválás céljából (meghatározott mennyiségű termék eladása esetén) még ezen felül jutalékot fizetnek ki részére? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy használt autóknál árrés adózás alkalmazása esetén (egyedi nyilvántartással) levonható-e a beszerzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások számlájának áfája vagy az értékesítéshez szükséges 1-1 alkatrész beszerzésének áfá-ja? Beszerzésnél tipikusan jutalékok merülnek fel, amik egyértelműen köthetők a gépjárművekhez, amelyekről áfás számlát kap a társaság. Az áfatörvény 222. §-a alapján úgy értem, hogy nem vonható le, de megerősítésre lenne szükségem. Illetve ennek tükrében, akkor hogyan kell alkalmazni az árrésadózás alá tartozó közösségen belüli beszerzést? A jutalékra a bevallásban a fizetendő adót fel kell tüntetni, a levonhatót viszont nem szabad? A közösségen belüli eladó számláján (egy számlán belül): autó árréses adózás, jutalék fordított adózás alá tartozik? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy külföldi német cég (GmbH), ami minden vevőnek egyedi weboldalakat készít és azokat havonta 40-50 euróért árulja nekik. Terjeszkedni szeretne Magyarországon és rajtam keresztül vevőket szerezni. A kérdés a következő: - A cég küldött nekem egy aláírásra váró egyezséget, melyben rögzül, hogy minden megszerzett vevőért kapok tegyük fel 50 eurót. Csinálhatom-e adószámos magánszemélyként ezt a tevékenységet? - A szerződésben rögzítve van, hogy ezzel sem társadalombiztosítási viszony, sem munkaviszony nem alakul ki. Milyen módszer szerint kell a bevétel után akkor adóznom? - A munka része a vevők adatainak továbbítása mellett a kommunikációjuk biztosítása, hiszen azt németre kell fordítanom. Ez beleférhet-e az adószámos magánszemély státuszba? - A német áfa 19 százalék. Ha a magyarok az én közvetítésem által a német cégtől vásárolnak a német 19 százalékos áfán, nekem ehhez van-e valami közöm? (Ők elintézik egymást között, igaz a vevők német nyelvű számlát kapnak.) Kell-e nekem számlát adnom, vagy egyszerűen csak a jutalék összegét kell leadóznom? Köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! Egyik parterünk kereskedelmi ügynöki megállapodás keretében, negyedévente jogosult jutalékra, továbbá évente egyszer extra növekedési jutalékra ha az árbevétel egy bizonyos összeget elér a tárgyévben. Most szeretné leszámlázni a tavalyi évre vonatkozóan (2015-re) az extra növekedési jutalékát. Fizetési határidő a tárgynegyedévet követő hónap végétől számított 10. nap. Ez időszakos elszámolású ügyletnek minősül? Ha igen, akkor a teljesítési dátum az új szabályok szerint az időszak végétől számított 60. nap. Jelen esetben a számla kelte: 2016. 05. 06, a teljesítési dátum: 2016. 02. 29, a fizetési határidő: 2016. 05. 10. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha a közvetítői jutalék közösségen belüli forgalmazáshoz kötődik, és a közvetítő alanyi mentes, a jutalékról kiállított számla ennek megfelelően mentes az adó alól?
Egy kft.-t megbíztak egy személygépkocsi beszerzésével, de csak közvetítőként lesz jelen, amiért "beszerzésért járó jutalékot" számláz ki! Van-e ennek a jutaléknak áfatartalma? A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen jogcímen kell kifizetést számfejteni, ha munkaviszonyos dolgozó a cég által értékesített termékek után forgalomfüggő jutalékban részesül? A dolgozó alapbért kap, a jutalék összege havonta eltér és nem minden hónapban jár. Milyen járulékokat kell megfizetni ez után a jogcím után? A bérrel azonos megítélés alá esik ez a kifizetés? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Hogyan kell számláznia jutalékért közvetítő cégnek, miként tudja igazolni, hogy munkatársa tárgyalni volt egy egzotikus országban, nem pedig nyaralni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy cég szolgáltatásai értékesítésére jutalékos szerződést kötött külső vállalkozókkal. A jutalék egy havi fix és egy százalékos részből tevődik össze. A százalékos jutalék elszámolására/véglegesítésére az év végén van lehetőség, amikor a cég az éves árbevételét látja. A kérdésem az, hogy a százalékos jutalékra lehet-e előleget fizetni? Köszönettel: Sz.E.
Tisztelt Szakértők! Szerb magánszemély Magyarországról, magyar gazdasági társaságtól ügynöki jutalékot kap. Hogyan alakul az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha Magyarországon belföldi illetőséggel bír? Előre is köszönöm szépen a választ!
Házaspár két tagjának tulajdonában lévő vállalkozások között meg lehet-e osztani a mindkettőjük által végzett hálózatépítésből származó bevételt? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy lengyel, EU-s adószámmal rendelkező vállalkozástól magyar vállalkozásnak terméket közvetített, amiért jutalékot kap a lengyel vállalkozástól. (A közvetített terméket a lengyel cégtől közvetlenül a magyar céghez számllítják, és a részére számlázzák.) A kérdésem az lenne, hogy a jutalékszámlát az áfatörvény 37. § (1) bekezdése alapján áfamentesen kell-e kiállítanom? Válaszát előre is köszönöm.
Kell-e reklámadót fizetnie annak a cégnek, amely reklámok közvetítésével foglalkozik, de nem jutalékot számláz, hanem a munka teljes összegét bevételként, és vannak alvállalkozói, szintén nem jutalékszámlákkal, hanem teljes összeggel?
Tisztelt Szakértő! A reklámadótörvény beszabályozta az ügynökségek jutalékát. Ezek szerint a teljes reklámköltségre 15 százalék jutalék számítható fel. Ezt hogyan kell értelmezni? A megrendelő, „M” reklámügynökséget megbízza a teljes kampány lebonyolításával, és nem médiatulajdonos az ügynökség. Tehát, „M” reklámügynökség reklámfelületet bérel „C” reklámügynökségtől, aki ezt egy „X” médiatulajdonostól bérli. Ha „C” reklámügynökség plusz 10 százalékkal adja tovább „M” reklámügynökségnek a felületet, tehát 110 egységért, akkor „M” reklámügynökség a 110-re teheti rá a saját 15 százalékát, vagy csak a 100 egységre a maradék 5 százalékot? Válaszát előre is köszönöm. Üdv: Bácsi Ferencné
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték