Segítséget szeretnék kérni. Eladott áru forgalma után jutalékot kapunk. Van olyan termék, amelyet közvetlenül a nagykereskedés ad el, és van olyan termék, amelyet a partner boltjaink értékesítenek. Ebben az esetben közvetített szolgáltatást számlázunk ki, vagy csak forgalmi bónusz elszámolást számlázhatunk ki, amely áfamentes? Köszönöm előre is a választ.
Egy olyan cégről van szó, ami fesztivál- és koncertjegyeket közvetít netes felületen magánszemély és magánszemély között, és a vevőtől és az eladótól is jutalékot von, ez gyakorlatilag a tevékenysége és bevétele. Szeretne terjeszkedni, és nemcsak Magyarországon belül, hanem ausztriai magánszemélyek között is közvetíteni. Ezzel kapcsolatosan: a webes jegyközvetítés "távolról nyújtott szolgáltatás"? Mert logikailag annak venném, de a törvényt nézve nehezen vehető annak, bár olyan mint például a Jófogás, magánszemély magánszemélynek jegyeket ad el, amiért a cég jutalékot számláz ki, csak itt mindkét irányba.Én a 45/A § (2) c, pontjába lehetséges, hogy bele tudnám suvasztani a szituációt. Tehát a MOSS rendszerbe kell hozzá regisztrálni? Az én értelmezésem szerint egyszerűen magyar cégként, közösségi adószámmal számlázom az eddigi módon a vásárlási jutalékot a külföldi vevőknek. A számlázási címük szerinti helyi áfát felszámítva. Nem? Összefoglalva a következők a kérdések: jogilag milyen követelményei vannak, hogy magyar cégként, mindenféle fióktelep és egyéb költségek nélkül számlázzak külföldre? A számlákat idegen nyelven fogjuk kiállítani, itt mire kell figyelni (cégnév például lehet-e kft. helyett Ltd.)? Mindig vásárló címe szerinti áfát kell felszámolni? A MOSS rendszer regisztrációhoz mire van szükség? Mennyi az átfutási ideje? Jár-e vele egyéb állandó adminisztráció a cég részéről?
Tisztelt Szakértő! Egy cég utalványokat értékesít, melyek hazai szállodákban használhatók fel. A szálloda 18 százalékos áfával kiállítja a számlát a cégnek, a vendég részére – mint közvetített szolgáltatást – nevezett cég szintén 18 százalékos áfával számláz ki pénzügyi teljesítést nem igényel megjegyzéssel, hiszen már az utalványt kifizette. Helyesen járunk-e el az áfa tekintetében? Ezzel összefüggésben a szálloda felé jutalékot számláz a cég. Kérdésem, hogy mint a "kuponos" értékesítők, számlázható-e 18 százalékos áfával a szerződés szerinti jutalék ezekre az ügyletekre? Köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Gál Ágnes
Tisztelt Adózóna! Egy kereskedő cég az egyik munkavállalói csoportját – értékesítőket – a havi alapbéren kívül úgy kívánja ösztönözni, hogy ha például valaki egy naptári hónapon belül 10 millió forintnál több nettó árbevételt "termel", akkor az után 1 százalék jutalékot kap. A teljesítést havonta vizsgálnák, és állapítanák meg, hogy valakinek jár-e jutalék. Egyébként a részükre megállapított havi bér jelentősen meghaladja a garantált bérminimumot. A kérdésem az lenne egyszer, hogy a forgalom után fizetett többletjuttatás teljesítménybérnek fogható-e fel, vagy sem, illetve beleszámít-e a távolléti díj alapjába egy esetleges szabadság számfejtésénél? Ha ez a plusz juttatás teljesítménybérnek minősül, hogyan kell a távolléti díjat megállapítani, ha a munka díjazása időbér és teljesítménybér összekapcsolásával történik? Konkrét számítási példákra lenne szükségem, és vannak új belépők is. A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Egy magyar cég egyezséget kötött egy osztrák céggel, hogy az osztrák cég a magyar cég által kifejlesztett technológiát bevezeti az Egyesült Államok vasúti piacára. Az osztrák cég üzletszerzési jutalékként megkapja a magyar cégtől eladásai nyereségének bizonyos százalékát.Kérdésem, hogy a magyar cég szempontjából, az osztrák cég által számlázott üzletszerzési jutalék áfabeli megítélése hogyan alakul? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég "teljesítménybér"-re kötött munkaszerződést. Kérdésem az alábbiak. A munkavállalónak nincs bruttó bére, kizárólag bizonyos teljesítményhez kötött a havi díjazása. Kell-e fix bérrel számfejteni, vagy elég, ha "csak" a közölt teljesítmény lesz az összes bérköltség, mely tartalmazza a munkavállaló és a munkáltató költségeit is? Hogyan kell számfejteni? Köszönöm szépen a válaszát. Üdvözlettel: Kurdi Jánosné
Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!
Tisztelt Tirpák Anita! A fenti című kérdésben a fizetéssel kapcsolatos kezelési költség szállásdíj tekintetében érdekel. E jogcímen milyen költségeket lehet továbbszámlázni a vendég felé (bankkártyahasználat miatti költségek, közvetítő cég által felszámított jutalék, számlázással kapcsolatos díjak stb.)? Ismételt válaszát köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Áttérhet-e lottózót üzemeltető egyéni vállalkozó a kata hatálya alá? A Szerencsejáték Zrt jutalékot fizet a vállalkozónak, csak innen van bevétele. Gyors válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem bolti kereskedelmi tevékenységként munkavédelmi eszközök értékesítésére kötött szerződést az eszközök gyártójával. Értékesítőként alkalmazna magánszemélyeket, akik a saját idejüket beosztva, saját eszközeikkel a társaságunk nevében 50 ezer forint alapdíj és a megkötött ügyletek után jutalékot kapna. Foglalkoztathatja a társaság a kereskedő magánszemélyt, mint kereskedő ügynököt megbízási jogviszonyban? A kereskedő magánszemély társaságunk képviseletében, nevében járna el. A megbízási vagy a munkaviszony jogviszonyát javasolja?
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet egészíteném ki. Egy belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőknek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Helyesen értelmezzük-e, hogy mivel a weboldal üzemeltetője nem szerez az árun tulajdonjogot, ezért a kisiparos (aki minden számlázási adatot megkap) köteles számlát kiállítani a vevő felé, és a weboldal üzemeltetője a számláját a kisiparos felé álltja ki a jutalékról. A szerződésben a kisiparos elfogadja, hogy az őt illető vételár és jutalék kompenzálásra kerüljön. A vételár tehát nem része a weboldal üzemeltetője árbevételének, csak a jutalék. Válaszát előre is köszönöm!.
Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a vendéglátás mellett szerencsejáték-törvény hatálya alatti szerencsejáték-szolgáltatást nyújt. Az értékesítés forgalma után jutalékot kap. Ezt a bevételt hogyan kezelje? Az áfatörvény szerint nem vonatkozik rá a nyugtaadási kötelezettség. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy várandós hölgy főállásban dolgozik egy kft.-nél, másodállásban egyéni vállalkozó. Szeretne elmenni csedre, a főállásban rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Az egyéni vállalkozásban egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, jutalékos rendszerben történik a jövedelmezés. A kérdésem, hogy elmehet-e csedre, ha az egyéni vállalkozásban nem köt új szerződést, tevékenységet nem végez, viszont a korábbi szerződések után kapja a bónuszt, jutalékot? Esetleg célszerű lenne szüneteltetnie az egyéni vállalkozást a csed alatt? Sajnos szüneteltetés esetén viszont elveszítené a korábbi szerződések után kapott jutalékokat. Várom válaszát! Köszönettel Nagyné Betti
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték