Igénybe vett bértámogatás mellett miként kell korrekt módon kitölteni a jelenléti ívet, illetve milyen jogcímen lehet a bérszámfejtést elvégezni? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Az alábbi eset merült fel társaságunknál, melyben szeretném a szakmai állásfoglalásukat kérni. Adott egy határozatlan időre, 8 órás munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló, akinek jelen helyzet miatt megközelítőleg a felére csökkent a munkaideje. (Díjbehajtó, és ezt a tevékenységét most szünetelteti a társaság.) Adminisztratív és egyéb kiegészítő munkát tud csak végezni. Adódott egy másik pozíció, amelyben lehetősége lenne a hiányzó „4” órát ledolgozni. Ez egy frissen kialakuló szervezeti változás kapcsán létrejövő pozíció, melyet jelenleg nincs lehetőségünk új munkavállaló felvételével betölteni. (Jutalom formájában nem lehetséges a kifizetés.) Ez az opció május 1-jétől június 1-jéig tartana. A munkabérét a két pozícióból számolnánk, 50-50%-ban. Mivel az új munkakör a munkavállaló számára előrelépési lehetőség lenne, így az egy hónapot követően szeretnénk számára biztosítani a lehetőséget, amennyiben mindkét fél egybehangzóan pozitívan ítéli meg az új munkakörben elvégzett teljesítményt, hogy a munkavállaló dönthessen az új vagy a régi pozíciója között. Hozzá kell-e nyúlni a meglévő munkaszerződéséhez? Lehetséges-e ezt az egy hónapot egy – az eredeti szerződés meghagyása mellett – valamilyen külön megállapodás keretén belül lefedni? Az Mt. alapján nem pontosan értelmezhető erre az esetre a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Jelenléti ívet hogyan kell ilyen esetben vezetni? Pontosan milyen formában lehetséges ezt az 1 hónapot munkaszerződés tekintetében szabályosan rendezni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk alkalmazásában több nyugdíjas munkavállaló is dolgozik, a jelenlegi helyzetre való tekintettel többük nem dolgozik, betartva a kormány kérését az otthonmaradással kapcsolatban. Olyan kérdésem lenne, hogy miképpen történjen a jelenléti ív kitöltése? A szabadság napjainak leteltével mi kerülhet a jelenléti ívre ebben a helyzetben? Segítő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni. Adott egy újonnan alakult élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató kft. A cégnek két tulajdonosa van, akik munkaviszonyosként tevékenykednek. Nekik ebben az esetben kell-e vezetni jelenléti ívet, valamint ünnepnapokon dolgozhatnak-e ebben a minőségükben. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél munkaviszonyban dolgozom könyvelői és bérszámfejtői munkakörben, munkámat távmunkában látom el rugalmas munkaidő-beosztásban. A kft. nem tud számomra irodát biztosítani, így otthonomban dolgozom. Munkaszerződésem van a távmunkáról, távmunkaszabályzat is van, adatfeldolgozói szerződésem is van, viszont nem tudom, hogy jelenléti ívet kell-e vezetnem. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem véleményét az alábbi, egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben: – Szükséges-e az efotörvény melléklete szerinti írásos munkaszerződés alkalmazása? – Szükséges-e jelenléti ív vezetése? – A kifizetéskor milyen adattartalmú igazolást kell kiadni? Ezt kifizetésenként vagy esetleg havi összesítésben is ki lehet adni? Például, ha évente 50-szer foglalkoztatja a munkáltató a magánszemélyt ilyen formában, akkor 50 darab igazolást kell kiadni? – Szükséges-e év végén összesített igazolást kiadni? – Van-e akadálya, hogy kft. a tagját az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint foglalkoztatassa, ha a taggyűlés egyhangú döntése alapján ez megengedett? A munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.
Tisztelt Szakértő! Az Mtv. 202. § (2) pontja szerint a bejelentéssel létrejön a jogviszony. Ez esetben elegendő a jelenléti ív vezetése és a pénztárbizonylat a bérkifizetéséről? Előre is köszönöm a válaszát. Szép napot!
Tisztelt Adózóna! Munkaidőkeretes foglalkoztatás esetén a jelenléti ív vezetése az alábbi módon szabályszerű-e? Fel van tüntetve a dolgozó havi munkaidő-beosztása és a tényleges havi jelenléte egymás mellett óraszámokkal. Szabályszerű-e, hogy azokon a napokon, amikor szabadságon, betegszabadságon vagy táppénzen volt a dolgozó, jelöljük, hogy hány óra tartamra "mentesült" aznap a munkavégzés alól. (Tól-ig órával megjelölve. Például: 06.30-4:30-ig, 8 órát volt szabadságon). Ez elfogadható-e egy esetleges munkaügyi ellenőrzés alkalmával? Mert ez alapján látható, hogyan alakult a havi beosztás és a tényleges jelenlét óraszáma a munkaidőkeret során! Vagy ez nem megfelelő módja a jelenlét vezetésének és nem jelölhető tól-ig tartammal a távollét, csak az óraszám tüntethető fel, hogy hány órát volt aznap távol? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A dolgozónk 2017. április 6-ától 26-áig keresőképtelen volt, mely időtartamra táppénzes igazolást is hozott. Kiadtunk számára 15 nap betegszabadságot, melyből két nap fizetett ünnepre esett: április 14. és 17. napokon. A fennmaradó napokra táppénzt igényeltünk. Most, az egészségpénztártól az ügyintéző szólt, hogy a fizetett ünnepre nem jár betegszabadság, tehát még plusz két napot írjunk ki a dolgozónak. Számunkra nem egyértelmű, hogy fizetett ünnepre betegszabadságot vagy fizetett ünnepre járó távollétet kell a jelenléti ívre írni, illetve számfejteni. A szóban forgó munkavállaló havibéres dolgozó. Fentiekkel kapcsolatban várom szíves válaszukat, melyet előre is köszönök. Tisztelettel: Boskóné
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy alkalmi munkavállaló több hónapon keresztül dolgozik nekünk, akkor helyes eljárás-e, hogy kötünk vele egy munkaszerződést, amin a munkaviszony kezdő időpontja van, a végét üresen hagyjuk? És emellett nem vezetünk jelenléti ívet. Tudomásom szerint vagy jelenléti ív vagy szerződés kell. Mindkettő nem követelhető. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! 2017.07.04-i "Erre jók az atipikus munkaviszonyok" cikkükben egy munkavállaló több munkáltató általi foglalkoztatásához kérném további gyakorlati segítségüket az alábbi kérdésekben: 1) Hogyan, melyik munkáltatónak kell az alkalmazottat a T1041-en bejelenteni? 2) Ha az alkalmazott az egyik munkáltatónál sofőrként dolgozna, a másiknál sofőrként és összeszerelői munkakörben (betanított munkás) is, akkor is alkalmazható ez a foglalkoztatási forma, vagy csak ha kizárólag ugyanazon munkakörben foglalkoztatják? 3) Jelenléti ívet hogyan kell írni? 4) Muszáj azonosan dolgoznia, például hétfőn és pénteken az egyik munkáltatónál, keddtől csütörtökik a másik munkáltatónál, vagy hetente/naponta változhat a beosztás? 5) Havonta változhat, hogy melyik munkáltatónál hány órát dolgozik? Például az egyik hónapban az első munkáltatónál csak 20 órát, a következőben pedig ugyanannál a munkáltatónál 100 órát?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkavállalót az alábbi munkaidőkeretben szeretnék alkalmazni: – heti 6 napon, hétfőtől szombatig 10 órát dolgoznak, vasárnap pihenőnap – a 4. héten három napon dolgoznak 10 órát, 4 nap pihenőnap. Így összesen 210 órát dolgoznak egy hónapban. Ez így szabályos? Illetve van-e bármilyen felelőssége a munkáltatónak (kölcsönbeadó cégnek) a jelenléti ív, munkaidőbeosztás miatt, ha azt nem ők írják, hanem a kölcsönvevő cég?
A kérdésemre szeretnék konkrétabb választ kapni, nem a jogszabályi szöveget, azt ismerem. A választ úgy szeretném megkapni, hogy a könyvelő is megértse. Kötelező-e a kft. ügyvezetőjének (munkaviszonyban) jelenléti ív vezetése, vagy nem.?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték