Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy alkalmi munkavállaló több hónapon keresztül dolgozik nekünk, akkor helyes eljárás-e, hogy kötünk vele egy munkaszerződést, amin a munkaviszony kezdő időpontja van, a végét üresen hagyjuk? És emellett nem vezetünk jelenléti ívet. Tudomásom szerint vagy jelenléti ív vagy szerződés kell. Mindkettő nem követelhető. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! 2017.07.04-i "Erre jók az atipikus munkaviszonyok" cikkükben egy munkavállaló több munkáltató általi foglalkoztatásához kérném további gyakorlati segítségüket az alábbi kérdésekben: 1) Hogyan, melyik munkáltatónak kell az alkalmazottat a T1041-en bejelenteni? 2) Ha az alkalmazott az egyik munkáltatónál sofőrként dolgozna, a másiknál sofőrként és összeszerelői munkakörben (betanított munkás) is, akkor is alkalmazható ez a foglalkoztatási forma, vagy csak ha kizárólag ugyanazon munkakörben foglalkoztatják? 3) Jelenléti ívet hogyan kell írni? 4) Muszáj azonosan dolgoznia, például hétfőn és pénteken az egyik munkáltatónál, keddtől csütörtökik a másik munkáltatónál, vagy hetente/naponta változhat a beosztás? 5) Havonta változhat, hogy melyik munkáltatónál hány órát dolgozik? Például az egyik hónapban az első munkáltatónál csak 20 órát, a következőben pedig ugyanannál a munkáltatónál 100 órát?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkavállalót az alábbi munkaidőkeretben szeretnék alkalmazni: – heti 6 napon, hétfőtől szombatig 10 órát dolgoznak, vasárnap pihenőnap – a 4. héten három napon dolgoznak 10 órát, 4 nap pihenőnap. Így összesen 210 órát dolgoznak egy hónapban. Ez így szabályos? Illetve van-e bármilyen felelőssége a munkáltatónak (kölcsönbeadó cégnek) a jelenléti ív, munkaidőbeosztás miatt, ha azt nem ők írják, hanem a kölcsönvevő cég?
A kérdésemre szeretnék konkrétabb választ kapni, nem a jogszabályi szöveget, azt ismerem. A választ úgy szeretném megkapni, hogy a könyvelő is megértse. Kötelező-e a kft. ügyvezetőjének (munkaviszonyban) jelenléti ív vezetése, vagy nem.?
Kérdésem, hogy egy kft. ügyvezetőjének, aki munkaviszonyban dolgozik, munkaszerződése kötetlen munkaidő kell-e jelenléti ívet vezetni? Egy buzgó könyvelő ezt követeli az ügyvezetőtől.
Nem kaptam választ arra, hogy van-e az időkeretes foglalkoztatásnál olyan korlát, hogy csak (például 6 hónapig) lehet igy foglalkoztatni. Továbbá a túlórával kapcsolatos kérdésemre sem kaptam választ, vagyis mikor jogosult a munkavállaló túlóra- és egyéb pótlékra (havi időkeret-túllépés, vasárnapi munkavégzés stb.).
Kérdésem, hogy van-e időkorlátja a havi munkaidőkeretben (havi 168 óra) foglalkoztatott munkavállalónak? További kérdésem, hogy a havi időkereten belül kell-e jelenléti ívvel igazolni, hogy mikor dolgozta le az időkeret szerinti órákat? Továbbá a túlórapótlékot hogyan kell ebben az esetben kezelni? Várom segitő válaszukat, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Társasági adó hatálya alá tartozó cégnek mennyi ideig kell megőrizni a munkavállalók munkaidőbeosztását, jelenléti ívét?
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjára vonatkozóan kérdezném, hogy jár-e neki szabadság? Kell-e vezetni jelenléti ívet? Mivel nem lesz biztosított a tag, csak egészségügyi szolgáltatásra lesz jogosult, akkor ha beteg, kell-e a betegnapokra egészségügyi szolgáltatási járulékot számolni, vagy a betegnapokon a tagi munkavégzés szünetel? Köszönöm: Kné Anikó
Tisztelt Szakértő! Szeretném sürgős válaszukat kérni a következő témában. Temetkezési vállalkozás alkalmazottai munkaszerződés szerint heti 40 órában dolgoznak, a minimálbérnél magasabb jövedelemmel. A 40 órán túl éjszakára és hétvégére előre meghatározott beosztással készenlétet is teljesitenek.Emellett túlóráznak is. Gyakran előfordul, hogy a készenlét alatt munkavégzésre is sor kerül. Szeretnénk kérdezni, hogy miként lehet ezt kezelni, milyen nyilvántartást kellene vezetnünk, illetve hogyan kell a bérszámfejtést helyesen megállapítanunk? Hogyan kell számfejteni a hétköznapi, a hétvégi túlórákat? Biztosithatunk-e a túlóra helyett szabadidőt? Illetve hogyan kell számfejteni a készenlétben töltött időt akkor, ha nem történik ezidő alatt munkavégzés, illetve, ha történik? Mennyire kell a munkaszerződésben, illetve a jelenléti íven részletezni mindezt? Mondhatja-e a munkáltató, hogy mondjuk a minimálbér kétszeresét állapítja meg bérként, és ez még heti plusz 30 óra munkaidőt is tartalmaz, bármely címen, ha szükség van rá? Szeretnénk még megkérdezni, hogy van-e felső korlátja havonta a munkában töltött óraszámnak? Segítségüket megköszönve, várom válaszukat. Tisztelettel: Borosné
Tisztelt Szakértő! Könyvelő és bérszámfejtő feladatot látnék el egy cégnél. A munkám jellegéből adódik, hogy nem szükséges folyamatosan a vállalat irodájában lennem ahhoz, hogy dolgozhassak. A munkáltatóm laptopot és programot biztosít a munka elvégzéséhez, valamint céges telefonnal is rendelkeznék a kapcsolattartáshoz, internet-előfizetéssel is rendelkezem. Havonta bizonyos időt (megállapodás szerint) az irodában töltenék, de a munkaidőm másik részét otthon tölteném munkavégzéssel. Teljes munkaidőben foglalkoztatott havibéres munkavállaló lennék. Ilyen viszonyok mellett kell-e jelenléti ívet vezetnem? Ha nem, akkor hogyan igazolható az általam munkában töltött idő? Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés nem róhatja fel ezt hiányosságnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó egy kocsmát üzemeltet két fő alkalmazottal, heti hétnapos nyitvatartással. Az alkalmazottak mellett ő is rendszeresen beáll a pult mögé, tehát dolgozik a saját vállalkozásában, amikor az alkalmazottak szabadnaposak. Kérdés az, hogy neki is kell vezetni jelenléti ívet saját maga után? Munkabért nem vesz fel.
Tisztelt Adózóna! Van-e lehetőség arra, hogy a munkaszerződésben kikötésre kerüljenek az alábbiak: A munkavállaló által kötelezően vezetendő jelenléti ív elmulasztásából adódó esetleges munkaügyi bírságot a munkáltató a munkavállalóval fizettesse meg azzal, hogy a szerződő felek a munkavállalónak felróható károkozó magatartása következményeként fogadják el a bírság kiszabását? Ezért a munkavállaló köteles a munkáltató által megfizetett bírságot utólag a munkáltatónak megfizetni. Ezt az igényét a munkáltató fizetési felszólítás (Mt. 285. §) útján érvényesítené a munkavállalóval szemben. A munkavállaló a munkaszerződés aláírásával hozzájárulna ahhoz, hogy a bírság összegét a munkabéréből a levonásmentes munkabérrészig közvetlenül levonja a munkáltató.
Tisztelt Szakértő! A cég munkaviszonyban lévő ügyvezető igazgatójának jelenléti ívet, illetve szabadság nyilvántartást kell-e vezetni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Több válaszukban olvastam, hogy az alkalmi munkára kötött szerződés hosszabb időre is szólhat, mint 5 nap egyfolytában. Miképpen lehetséges ez? Az efotörvény mellékletében szereplő minta alkalmazásával egy egész hónapot is le lehet fedni. A ledolgozott napok száma nem lehet 15 napnál több havonta, miért lehet a mintában 22 napnyi ledolgozott munkaóra? Szólhat egy szerződés akár egy évre is? Ha ilyen hosszabb időre szól a szerződés, kell-e jelenléti ívet vezetni mellé? Köszönettel várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték