223 találat a(z) jegyzett tőke cimkére
Tulajdonosi kölcsön tőketartalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves segítségüket. Ügyfelünk, egy kft. saját tőkéje nem felel meg azon elvárásnak hogy elérje legalább a jegyzett tőke felét. Szeretnék megoldani ezt a problémát. A társaság 100 százalékos tulajdonosa (külföldi társaság) nagy összegű kölcsönt nyújtott a múltban a kft.-nek. Felmerült a kölcsön tőketartalékba helyezése, kérdésünk ezzel kapcsolatos. Lehetséges, illetve szabályos-e, hogy a tulajdonos tőkeemelés keretében, illetve azzal egy időben tőketartalékba helyezi az említett kölcsönt? Tudomásunk szerint erre a számviteli törvény lehetőséget nyújt: 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Zrt., saját tőke – jegyzett tőke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Próbáltam megkeresni az új Ptk.-bank azt a részt, ami a kft.-knél olyan szépen meg van fogalmazva: ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken.....akkor mi a teendő. Én egy zrt.-nél dolgozom, ahol sajnos a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. A zrt.-nél mi az a határ, amikor már sürgősen tenni kell valamit, ugyanúgy van, mint a kft.-knél, ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken két egymást követő évben, vagy sokkal szigorúbbak a szabályok? Nagyon szépen kérem segítségüket, mert a 2016. év is veszteséggel zárult sajnos, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent. Ilyenkor mit kell tenni? Egyáltalán szabad-e a zrt.-nél a jegyzett tőke alá csökkennie a saját tőkének? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik Istvánné
Végelszámolás – vagyon utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alapított egy kft.-t azért, hogy egy irodaházat építsen. Az ingatlant tagi kölcsönből fedezték, mivel a kft.-nek egyébként nem volt jövedelme. 2013. évben már látszott, hogy sosem tudják kiadni az ingatlant, így bevétele nem lett a társaságnak. A tagi kölcsönből tőketartalékot képeztek. Így 2013. évtől a mérlegeszközök oldalán van egy 40 millió forint értékű ingatlan, a forrásoldalon a 3 milió forint jegyzett tőke és a 37 millió forint tőketartalék. Mind a két tulajdonos közel 80 éves. Szeretnék végelszámolással megszüntetni a kft.-t. Az ingatlant a tulajdonosok felé ki kell számlázni, és a bevételből vissza lehet fizetni számukra a jegyzett tőkét és a tőketartalékot? Tekintettel arra, hogy a saját, adózott pénzükből vitelezték ki az ingatlant, adófizetési kötelezettségük nincs? (Természetesen a mérlegekben vannak még apró tételek, minimális rezsi stb.) Köszönettel: Szilasné
Lekötött tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (egy kft.) a szabad eredménytartaléka terhére emelni tervezi a jegyzett tőkéjét. Ezt követően a társaság 100 százalékos üzletrészét értékesíteni szándékozik magánszemélyek részére. A döntéshez szeretnénk tisztában lenni az események adózási következményeivel. 1. Az egyszemélyes kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 10 millió Ft, eredménytartaléka 90 millió Ft. Ha ennek terhére a jegyzett tőkét felemeljük 100 millió Ft-ra, majd később a teljes üzletrészt értékesítjük 150 millió Ft-ért, akkor mi után kell szja-t fizetni, ha a 10 millió Ft-os jegyzett tőke bekerülési értéke is 10 millió Ft volt a magánszemélynél? Ha a következő tulajdonosok később meg szeretnék szüntetni végelszámolással a céget, és a társaság vagyona ekkor 200 millió Ft lesz, akkor az adó alapja az ő esetükben az értékesítés és a szerzés összegének különbözete, azaz 50 millió Ft lesz? Vagy náluk is hatása lesz az eredménytartalékból történő jegyzett tőke-melésnek? 2. Ha nem emelünk jegyzett tőkét, hanem 10 millió Ft jegyzett tőkével és 90 millió Ft eredménytartalékkal adjuk el a céget ugyanígy 150 millió Ft-ért, akkor milyen összeg után kell az szja-t megfizetni? Illetve mi után kell az adót fizetni az új tulajdonosoknak, ha később 200 millió Ft vagyonnal végelszámolják a céget? A 150 millió Ft szerzési értéket figyelembe véve csak az 50 millió Ft "tényleges jövedelmük" után vagy a 90 millió Ft átvett eredménytartalék után is adózniuk kell? Válaszát nagyon köszönöm.
Jegyzett tőke feletti apport kivonási lehetőség
Kérdés
Kérdezzük, hogy a végelszámoláson kívül milyen lehetőség van arra, hogy a cégben lévő, jegyzett tőke feletti cégvagyont képező tehermentes ingatlant a tulajdonos kivonja a cégből (szülők által apportált) és annak mi az adó vonzata?
Jegyzett tőke "rendezése" beolvadással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az A Kft. jegyzett tőkéje 1 millió forint, a B Kft.-é 3 millió forint. Mindkét cég tulajdonosai magánszemélyek. Ha az A Kft. beolvad a B Kft.-be, a jogutód B Kft. jegyzett tőkéje 4 millió forint lesz. Kérdésem: a vázolt "egyszerűsített" eljárás megfelel-e a vonatkozó, jegyzett tőke mértékére vonatkozó előírásoknak, amennyiben az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetet április 14-éig benyújtják a cégbírósághoz? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: KE
Jegyzett tőke és az üzletrész aránya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos eladja az 1000 forintos jegyzettőkéjű cégben lévő 400 forintos üzletrészét 15 000 forintos értékben. Kifizetés 2 részletben történik tulajdonjog fenntartása mellett. Első részlet kifizetése 70 százalék, a tulajdonjog a cégé. A fennmaradó 30 százalék üzletrész és ahhoz kapcsolódó szavazati jog a tulajdonosé még. Kérdésem, ha a cég jegyzett tőkét emel, a tulajdoni arány a szerződés (1000 forint) szerinti, vagy mivel még tag (30 százalék) a tulajdont és a szavazati jogot már a felemelt jegyzett tőkéhez kell viszonyítani? Köszönöm szépen a választ!
Elévült kötelezettség
Kérdés
Egy kft. 2010-ben leszállította a jegyzett tőkéjét 3 millióról 500 ezer forintra. Előre nem látható körülmények miatt bevételszerző tevékenysége megszűnt, így nem tudta visszafizetni a tagok részére járó 2,5 millió forintot. Kötelezettségként maradt 1 350 ezer forint. A cég azóta sem működött. A céget a tulajdonosok szeretnék megszüntetni végelszámolással. Milyen lehetőségek vannak a fennálló kötelezettség kivezetésére? Elévült kötelezettségként kivezethető-e? Segítségüket előre is köszönöm.
16K71-es nyomtatvány konkrét kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 500 000 Ft jegyzett tőkéjű, két tagos (A személy 50% – B személy 50%) kft. felemelte a törzstőkét eredménytartalékból (szintén 50-50%) 2016 júniusában, a cégbíróság bejegyezte. 2016 szeptemberében a B tag tag kilépett és eladta az 1 500 000 Ft-os üzletrészét 500 000 Ft-ért az A tagnak. Kérdésem: ebben a konkrét szituációban hogyan kell kitölteni a 2016K71 nyomtatványt? Milyen kódokat kell használni? Kérem megerősítésüket abban, hog a fenti esetben A tag 750 000 Ft-ot fizetett ki a 3 milliós jegyzett tőkéért, tehát eladáskor csak a különbözetet fogja adózni. Jól gondolom? Köszönettel: Bálintné Eszter
Jegyzett tőke – végelszámolás
Kérdés
Nemrég alakult kft. végelszámolással megszűnik. Vagyona nincs. A jegyzett tőke 3 millió forint. A pénztár záró 3 millió 200 ezer forint. A 200 ezer forintot jövedelemként a tulajdonos felveszi. A 3 millió forint jegyzett tőkét hogyan veheti vissza, hiszen azt adózott jövedelemből tette be? Kell-e utána adót fizetni? A könyvekből hogyan vezetheti ki? Köszönöm a választ.
Be nem fizetett tőke végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a jegyzett tőkéjét 2016-ban felemelte, de a befizetés teljesítését az alapítói határozatban 2018-ig vállalta. Ez a kft. 2016.november 1-jétől elhatározta a végelszámolását. Mi a teendő a végelszámolás végén, ha a megmaradt kiadható vagyona több lesz, mint 500 ezer forint (amit ténylegesen be is fizetett anno alapításkor)? Vállalkozásból kivont vagyon utáni adóterheket megfizetve, kiveheti-e az 500 ezer forint feletti összeget? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi
Osztalékfizetés tőkerendezés előtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kizárólag önkormányzati tulajdonú kft. saját tőkéje 2015. évi eredmény alapján: 294 ezer Ft volt. A jegyzett tőkéje: 4800 ezer Ft volt. Az önkormányzat (tulajdonos) elhatározta, hogy a helyzet rendezésére pótbefizetést teljesít (2.706 ezer Ft-ot), emellett rendelkezett arról, hogy a jegyzett tőkét 4,8 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra leszállítja. A pótbefizetést a kft. megkapta. A határozatban ezeken a tényeken kívül más információ nem szerepel. Kérdésem, hogy a fenti eseményeket hogyan kell jól könyvelni? Emellett a jegyzett tőke leszállításából eredően (ami teljes egészében pénz volt), van-e visszafizetési kötelezettsége a kft.-nek az önkormányzat (a tulajdonos) irányába? Mi a teendő, ha a kft. nem tud fizetni, mi a teendő, ha az önkormányzat nem kéri vissza? Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
