5 találat a(z) járulékalapot képező jövedelem cimkére

Borravaló és felszolgálási díj: járulékfizetési szabályok Cikk

A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.

Csökkentett munkaidő, csökkentett fizetés: ez lesz a családi kedvezménnyel Cikk

A veszélyhelyzet időszakában kedvezményezett ágazatba tartozó foglalkoztatottak és a munkahelymegőrző támogatásban részesülő, csökkentett munkaidős munkavállalók, valamint a munkahelyüket elvesztők esetében felmerülő kérdés a 2020-ban járó családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége. Mit kell tudni erről?

Kiküldetés III. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Igazából a magyarországi járulékfizetés oldaláról nekem nem derült ki, hogy a napidíjat a napi 15 eurón felül vagy egészében kell a járulékalapba beleszámítani, vagy esetleg egyáltalán nem számít bele, mert nem a munkaszerződés szerinti bére. Viszont a Tbj. végrehajtási rendeletében olvasottak szerint: lehet nem is számít, mennyi a szerződés szerinti bére, hanem a kiküldetést megelőző év átlagjövedelme a járulékalap? (kivéve az első tört hónapot). Ezt nem befolyásolja, ha a kiküldetés idejére magasabb alapbér illette meg, mint a kiküldetést megelőző évben? 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1 § (1)-(2)

Járulékalapot képező jövedelem: mi tartozik ebbe a körbe? Szakértői Kommentár

A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez.

A NAV válaszol: konferencia és előadás - ki fizet és mennyit? Kérdés

Korlátolt felelősségű társaságunk (kft.) természetes személlyel szeretne szerződést kötni, amely alapján a cég kifizeti egy konferencia részvételi díját (+szállás, utazás stb.) cserébe azért, hogy a magánszemély (aki semmilyen más kapcsolatban nem áll a céggel) hirdetési tevékenységet végez a cég érdekében (konkrétan: K+F pályázatunkról tudományos előadást tart a hallgatóságnak, az előadás végén megemlíti a cég nevét, a pályázati projektet). Kapcsolódik ehhez a jogviszonyhoz adózási kötelezettség? Kit terhel?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház egyszeres

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tárgyi eszköz – bruttó érték meghatározása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Csehországi adókötelezettségek

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close