Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.
A külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható lesz az iparűzési adó alapjából, elektronikus ipa-bevallás a NAV-on keresztül, a nullás bevallást be sem kell adni – dióhéjban ezek a helyi adókról szóló törvény legfontosabb javasolt változásai.
Ebben a témában megjelent 2015. 09. 19-én közzétett válasz az ipa alapjára átalányadós esetén nem ad választ. Ezt a 1990. évi C. törvény 39/A § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés válaszolja meg, ha jól értelmezem, akkor az ipa alapja az szjaalap/bevétel-vélelmezett költségátalány/120 százalékának a 80 százaléka. Elég nehezen értelmezhető a törvényből! Kérdésem, hogy jól értem-e az ipaalapot?
Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségét kérem levezetni. Kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvastam ki, hogy összevontan adózik? Valamint mi az iparűzési adó alapja?
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy kicsit bugyuta a kérdésem, ha igen, akkor előre is elnézést kérek :) Az 1990. évi C törvény azt írja a 39. §-ban, hogy a megosztást "csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában." Ha adott két kapcsolt vállalkozás, az egyik kereskedelemmel foglalkozik, az ELÁBÉ az ő esetében az árbevétel majdnem 90%-a, a másik vállalkozás szolgáltató cég, ott az ELÁBÉ 3% alatt van, tehát bőven az említett 50% alatt (közvetített szolgáltatás egyik cégnél sem volt). Ha a két vállalkozás összesített árbevételét nézzük, akkor az összesített ELÁBÉ az árbevétel 56%-a. Ebben az esetben kapcsolt vállalkozásként kell-e beadni a cégek IPA bevallását? Vagy lehet külön is, hiszen a szolgáltató vállalkozásnál az ELÁBÉ nem éri el az 50%-ot? Vagy csak én szeretném így értelmezni a törvény szövegét? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Földgáz-kereskedelemmel foglalkozó társaság ezidáig a helyi iparűzési adó bevallását egy helyre nyújtotta be (székhely szerintit), azonban helytelenül (?), mivel azon önkormányzati illetékességi területhez kellett volna, ahol a földgáz-fogyasztás végső felhasználása történik? Amennyiben a végső felhasználó illetékességi önkormányzatoknál kellett volna bevallani, utólag szükséges-e a módosítás? Válaszukat nagyon köszönöm!
Idén először kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak az új szabályokat a helyi iparűzési adó kiszámításakor. Az adóalap kiszámítása bonyolult, ráadásul az is elképzelhető, hogy a vártnál kedvezőtlenebb lesz az eredmény a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
A kalkulátor meghatározza a fizetendő eva összegét, kiszámítva az evás vállalkozó helyi iparűzési adóját, valamint meghatározza a különböző biztosítási jogviszonyok után fizetendő járulékokat. Az evakalkulátor külön nem említ speciális adóalap korrekciós tényezőket, amelyeket az adott élethelyzetekben figyelembe kell venni.
T. Szakértő! Evás egyéni vállalkozó 2011-től szüneteltette a vállalkozását, majd 2013. december 3-ával megszüntette. Az eva-bevallásnál (ami nullás) ebben az esetben mi a kezdő, illetve a záró dátum? Az ipa-bevalláson kívül van-e még valamilyen bevallási kötelezettsége? Köszönettel:Burián Tamásné
A társasági adóalany cégek esetében a helyi iparűzési adó (ipa) bevallási határideje azonos a társasági adóéval (május 31.), míg a bevallásukat már beadott evások, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők számára – szintén az adóévet követő május 31-éig – külön esedékes. Ráadásul nem könnyű feladat, hiszen a helyi adókról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény mellett, az adózó állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége szerint illetékes – akár több – helyi önkormányzat rendeleteit is ismerni kell hozzá, a következő időszakra vonatkozó adóelőleget pedig már a 3013-tól hatályos előírások szerint kell kiszámítani.
Kérdésem egy régóta és sokat vitatott témára vonatkozik: Kft-nk fő tevékenységi köre "idősek és fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül " (TEÁOR 8810). Kezdettől fogva kizárólag külföldön, alvállalkozók bevonásával kínáljuk és végezzük szolgáltatásunkat, magyarországi biztosítottakat nem látunk el, amiért is annak idején sem működési, sem ÁNTSZ- engedélyt nem kellett kiváltanunk. Ennek ellenére évekig tetemes összegű IPÁ-t fizettünk. Könyvelőnk szerint erre nem lett volna szükség, s más, hasonló helyzetben lévő cége példájára, önellenőrzéssel lehetőségünk lenne az eddig fizetett IPA visszaigénylésére is. Ettől mi - telephelyünk településének nehéz helyzetére való tekintettel - eltekintenénk, azonban a jövőben nem szeretnénk feleslegesen fizetni. Az önkormányzat adóügyi szakértője szerint továbbra is kötelesek lennénk IPÁ-t fizetni, mivel szerinte a tevékenységünk valójában a logisztika, mely helyben folyik. Véleményünk szerint azonban, függetlenül a nyilván minden tevékenységre jellemzően szükséges logisztikai munka végzésének helyétől, tevékenységünk a fent nevezett marad, mely kizárólag külföldön folyik, s az árbevételünk is 100%-ban ebből származik, amennyiben külföldi megbízóink az ott teljesített szolgáltatás után fizetnek. Kérdésünk: kinek van igaza? A számviteli törvény szerint ugyanis a külföldön végzett tevékenység után itthon nem keletkezik IPA-fizetési kötelezettség.
Május vége nem csupán az éves társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejét jelenti, többek között az iparűzési adó, az innovációs járulék, és a hitelintézeti járadék bevallásának határideje is egyben, ráadásul több, adózási szempontból fontos döntés meghozatalának ekkor jön el az ideje. A Deloitte összegyűjtötte a legfontosabb teendőket.
Érdeklődöm, jól értelmezem a helyi adókról szóló törvényben a következő sort: "székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint." Ezek szerint több telephely esetén, mindenhol 2,5 millió az adóalap? üdvözlettel, egy előfizető
A jövőre tervezett iparűzési adó (ipa) szabályai alóli mentességet kértek a patikusok és a gyógyszer-nagykereskedők a nemzetgazdasági minisztertől - írta a Világgazdaság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték